buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Pokolbéli kalauz


2008.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Félelem és reszketés, fogak csikorgatása, irtózat, perverz kíváncsiság, kárhozat, megváltás, kaland, fátum, ihlető kábulat, a rendszabályozás dogmája, a szellem regulája, s ki tudja még mi nem jut eszünkbe a pokol szó hallatán, ami ma is frekventált, de jószerével semleges hatásértékű szitokszó vagy szófordulat – Alice K. Turner pedig a laikus olvasó okulására le is írta mindazt, ami a pokol kapcsán eszébe jutott.
 

Nem fikciós történetek szerzőjeként, hanem a gyűjtögető szorgalmat és a logikus következtetéseket ötvöző tudós munkával. Monográfiát írt a pokolról, feldolgozta történetét, föld-, víz- és természetrajzát, kultúrtörténetét, vallástörténeti és egyháztörténeti szerepét, művészi ábrázolásait és azok hatásmechanizmusát. Alapos, információgaz-dag munkájában Alice K. Turner viszont nem foglalkozik az ördöggel, s nem kategorizálja a démonokat. Amikor a könyvében erre fölhívta a figyelmet, nyomban lekaptam a polcról Jeffrey Burton Russel: The Devil: Perceptions of Evil from Antiquity to Primitive Christianity című, 1977-es könyvét, hogy aztán a pokol-monográfia irodalomjegyzékében csak ettől a szerzőtől még négy ördögközpontú monográfia címére bukkanjak, s lássam, az ördög elnevezésének kultúrtörténetben változó tipológiáját (Ördög – Lucifer – Mefisztó – A sötétség fejedelme – Sátán, stb.) mégis beépítette művébe. (Bár ha nem utoljára olvasom el a Köszönetnyilvánítást, erre korábban rájöhettem volna.) A szerző ugyanígy többször érintőlegesen tárgyalja az eretnekség, valamint a boszorkányság fogalomkörét, meg a hivatalos egyházak általi üldöztetésüket és kiirtásukat, de részletekbe nem bonyolódik, annak ellenére, hogy mindkét célcsoport esetében megkerülhetetlen szerepe volt a pokolnak meg persze a pokol fejedelmének.

Turnernek mérhetetlenül gazdag anyagot kellett áttekinthető keretek között, élvezhető előadásban összefoglalnia, ami remekül sikerült neki, Szieberth Ádám tolmácsolása pedig zamatos nyelven fogalmazott, élvezetes szövegként tálalja e tudós dolgozatot, több szépirodalmi betét fordítása is az ő munkája. A monográfia szerzője nem hisz a pokolban, ennél fogva semmilyen dogma nem köti, így tárgyilagossága mellett ironikus is mer lenni, amikor a pokol képzete mögött az emberi-hatalmi manipulációt leplezi le. A szövegből nem derül ki, hogy hívő-e, s ha igen, melyik felekezethez tartozik, ami a tudós magatartását dicséri. Arra viszont ráérezhet az olvasó, hogy a könyvet szépírói vénával fogalmazták, ez a közlés módjából egyértelműen kiderül, és erre utalhat az is, hogy a pokol-ábrázolások között említett képzőművészeti alkotások, operák meg két film mellett aránytalanul nagyobb teret szentel az irodalmi műveknek, külön fejezetekben tárgyalja Dante, Milton, Goethe pokolképzetét, akárcsak az egyiptomi Halottak könyvét, a sumer mítoszokat, az Avesztát, a zoroasztrianizmus szent könyvét, a misztériumjátékokat, Swe-denborg spirituális írásait. A szépirodalmi források nyilvánvaló túlsúlya magától értetődő, hiszen a huszadik századi kutató – Turner könyve, a The History of Hell 1993-ban jelent meg – számára csak az ismerhető meg a történelemből, amiről írásos emlékek állnak rendelkezésére. E mögött a tény mögött viszont mindvégig érezhetően jelen van a szerző kíváncsisága, mintha egy szépíró gyűjtene anyagot majdani munkájához, ezért a kötet akár az érdeklődő intellektus megismerési és rögzítési törekvésének lenyomataként is értelmezhető, ami ugyan nem mond ellent a tudományosságnak, viszont kitüntetett szerepbe emeli a szerző személyét, mint a cerebrális alkat és a játékos intellektus egységét.

Turner abból a megállapításából indítja a könyvét, hogy noha a kultúr- és vallástörténetben a halál utáni élet számos eltérő változata jelenik meg, az eltérés közöttük korántsem olyan mértékű, miként vélnénk. Ennek igazolásául a szerző visszamegy mintegy négyezer évet az időben, s a mezopotámiai eposzok alsó világától indulva végigvezeti olvasóját poklokon, purgatóriumon, pokoltagadó tanokon Freud pszichoanalíziséig, Jung archetípusaiig, képzett idegenvezetőként – akivel valóban érdemes végigjárni az utat – értelmezi az ábrázolások szimbolikáját, szófejtéssel és a korszellem megidézésével egyszerűsíti a bonyolult szöveghelyeket, hogy eljusson a végkövetkeztetéséig, miszerint: „A hitoktatásból valószínűleg el fog tűnni a pokol, és ezt a folyamatot tovább siettethetik a halálközeli élményekkel kapcsolatos kutatások. Rugalmas, jól használható metaforaként azonban túl értékes ahhoz az alvilág, hogy könnyű szívvel lemondjunk róla, bár bizonyára a jövőben is folyamatosan változik majd, ahogy az ókori Mezopotámia óta mindig is tette.” A lényegében és formájában változó komor pokolban derűs kalauznak bizonyult az infernológus Alice K. Turner.

Alice K. Turner: A pokol története
ford.: Szieberth Ádám
General Press Kiadó
360 oldal, 3200 Ft

 
 
 

Fekete J. József

General Press

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu