buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Új kötetekkel jelentkeztek az orosz „nagykönyvesek"


2008.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Nagy Könyv irodalmi díj átvételével párhuzamosan, pár nap különbséggel tartották meg a Fa névre keresztelt moszkvai művészgalériában Ljudmila Ulickaja új könyvének bemutatóját. A díjnyertes Daniel Stein, a tolmács című művel ellentétben ez a most megjelent kötet, amely az Orosz lekvár és más művek címet viseli, nem regény, hanem három, 1988 és 2003 között készült, és eddig kiadatlan Ulickaja-színdarabot tartalmaz: a Brjuho falu hét szentjét, a címadó Orosz lekvárt, valamint a Benjámin, az unokámat.

A Brjuho falu hét szentje című darabját az írónő még a '90-es évek elején írta egy francia producer kérésére, aki – Ulickaja szavaival – „egy szentéletű emberről szóló, nagyon orosz darabot kért tőlem”. „Elég mulatságos – folytatja ezzel kapcsolatban az írónő – amikor az egyik zsidó származású ember a másik zsidó származásútól azt kéri, hogy írjon egy darabot az oroszokról.” Az Orosz lekvárnak egészen más a keletkezési története. „Nagyon szeretem Csehovot – vallja az Orosz lekvár apropóján Ulickaja – de a színdarabjaival valahogy nem vagyok kibékülve. Természetesen mindet olvastam, és megpróbáltam értelmezni is. Némely pillanatban úgy tűnt, értem a dolgokat, és ezeket nagyon szerettem volna magával Csehovval megbeszélni. Az Orosz lekvárt két Csehov darabból „főztem össze”. Nagyon szórakoztató volt írni ezt a darabot. Ez is az oka, hogy nagyon szeretem.” A Benjámin, az unokám zsidótémában íródott, amely szinte minden írásában központi téma. Ezért is mondja a darabról, hogy már halálosan unja.

Nemcsak Ljudmila Ulickja, de a Nagy Könyv második helyezettje, az Izraelben élő, de orosz nyelven alkotó Dina Rubina is új regénnyel jelentkezett a díjkiosztó óta. Az Ulickajához hasonlóan zsidó származású írónő regényeiben, a Nagy Könyv versenyen második helyezést elért Az utca napos oldalán című alkotásában, valamint az azóta megjelent Leonardo kézjegye című regényében az olvasó Izraelről, az izraeli létről kap képet. Mégpedig egy sajátos, Rubina-alkotta képet, ugyanis azt a mítoszt, amelyet a szerző Izraelről egyben feltár, és újra is alkot a műveiben, elegyíti az izraeli léte előtti, oroszországi tapasztalataival. Ami nem véletlen, hiszen véleménye szerint két olyan ország létezik, amelyeket valóban mítoszok lengenek körbe: Izrael és Oroszország. Ezek a mítoszok amilyen romantikusak, annyira vészjóslóak is. Az írónő szerint, ha igaz az az mondás, hogy Oroszország: sors, nos, akkor Izrael is sors. „Minden más ország – vallja Rubina – csak egyszerű lakóhely.”

Az utca napos oldalán című Rubina-regény Taskentben játszódik, a Városban, amely a maga „szocszürrealizmusával", abszurd létbe hajlásával „kincsesbánya” a szerző számára. A felszínen zajló történet központjában Kátya, az anya, és Vera, a lánya áll. Az anya világa az árvaság, a kábítószer, a pénz, az ócska holmik, a gyűlölet világa, vagyis minden, ami negatív. A lány osztályrésze ezzel szemben a festészet, a könyvek, a zene, a szerelem, vagyis minden, ami pozitív. Az anya durva materialitása áll itt szemben lánya lelkiségével. Az anya lop és csencsel, a lány pedig szerelembe esik. A mű vége felé Kátya, bűnbánatot gyakorolva, Vera kezei között hal meg, és bűnbánata hatására elnyeri Isten bocsánatát. Vera nőként boldog lesz, házassága és a művészeti tevékenysége egyaránt sikeres lesz. A felszíni, akár banálisnak is mondható történet mögött azonban finoman kidolgozott struktúra rejlik. Három helyszín határozza meg a művet, és a három helyszín együttes, és egymást váltó jelenléte vázolja fel a taskenti mindennapokat, és árnyalja az anya és lánya között zajló drámát. Az első helyszín, az Ég a magasságot, a lány művészetét képviseli, a második, a Tó az Éggel szemben a legnagyobb mélységet, az emlékek mélyére vezető utat jelenti, ahol feltárul Vera gyerekkora, és az az út, amely őt a művészet felé vezette. A harmadik térség, helyszín pedig a Torony, amely a regény nyelvi felépítményét szimbolizálja, a Város hangokkal való telítődését, ezáltal élővé válását.

Dina Rubina most megjelent regényében, a Leonardo kézjegye címűben pedig egy különleges képességgel, a jövőbelátás képességével megáldott nő áll a történések középpontjában. A mű az 1960-as évektől kezdve napjainkig vázolja fel Anna életét, aki folyamatos harcot vív az Istennel a véleménye szerint égből kapott tehetsége miatt: gyűlöli ezt a tehetséget, ahogy ő fogalmaz, „nem akar hős lenni”, de tisztában van azzal, hogy képessége miatt nem élhet átlagos életet. Valóban: Annának még a szerelmi élete sem szokványos, hiszen a felszínen zajló szerelmi háromszöghöz csatlakozik még egy személy, aki szomorú, plátói szerelmet érez a hősnő iránt. Mindez bravúros stilisztikai struktúrába helyezve: a polifonikus regény igazi 21. századi változata a Leonardo kézjegye, ahol a különböző nézőpontok egyforma súllyal vannak jelen, miközben a történet linearitása sem szenved csorbát.

 
 
 

Gyürky Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu