buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Levélbe zárt élet


2008.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A jelenkori német nyelvű szerzők gyakorta parádés kísérletet tesznek a történetek másként, más formában való elbeszélésére. Ingo Schulze, drezdai születésű szerző ismerős lehet a magyar olvasóközönségnek, 2004-ben már járt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is. Két könyve is megjelent már magyarul Nádori Lídia fordításában: A boldogság 33 pillanata és Szimpla sztorik. Most pedig itt a harmadik könyv is az Európa Könyvkiadó jóvoltából: a szerző eredetileg 2005-ös, Új életek című regénye, amit hosszú, hét és fél év várakozás előzött meg, ezért annak idején a német kritika is nagyon várta, és egyesek az NDK-s idők feldolgozásának mérföldkövét vélték felfedezni benne.

A mű formailag a levélregény és a párhuzamos szálakon elmondott élettörténet hagyományait hívja elő, így – a német irodalom berkein belül maradva – Goethe Wertherének és Hoffmann Murr kandúrjának egy érdekes formai keverékét kínálja. Tartalmilag ugyanakkor az olvasó a folytonosan más, új életet kereső levélírón keresztül a Bildungsroman (fejlődési regény) alapkoncepcióira is ráismerhet.

A szerző, aki magát szerkesztőként tünteti fel, kommentárokkal, lábjegyzetekkel, hivatkozásokkal látja el egy bizonyos Enrico nevű, vagy németesen Heinrich Türmer, „kéziratait”, leveleit. A hiteles(ített) keret, amit az elő- és utószóban, valamint a lábjegyzetekben a levelek címzettjeire és szereplőire való valósnak látszó utalások képeznek, a regény olvasásakor játszani hívja az olvasót.

Aki fel is teheti magában a kérdést: valóban egy német „üzletember” levelezését olvasom, aki „néhány év alatt lapkiadásból valóságos birodalmat épített és egy egész régiót befolyása alá vont Türingia és Szászország határán”, és aki később, 1997-98 fordulóján a hitelezők és adóellenőrök elől megszökött…? A levelek a kezdeti olvasói elvárások felkeltése után egyre gyanúsabbá válnak, hiszen többjük irodalmias dialógusaival és eszmefuttatásaival helyenként már-már szétfeszíti a műfaj kereteit: nemegyszer elmarad az elköszönés, a megszólítás helyenként egybeolvad már az elbeszéléssel. Ez a formai bravúr sem marad azonban reflexió nélkül, hiszen Türmer – tudatja velünk a levelek „közreadója” – komolyan foglalkozott az írással. Míg azonban e próbálkozása jobbára sikertelen maradt, Türmer levelezésében „irodalomképessé” teszi hétköznapjait. A levelek gyakorta egy-egy eseményt több címzettnek más-más szemszögből mondanak el a „közreadó” folytonos reflexiója mellett, aki lábjegyzeteiben hol bírálja, hol korrigálja, hol kiegészítő adatokkal látja el hőse megjegyzéseit, vagy a kéziraton kihúzott részekre utal, mígnem a regény egy pontján kénytelen önmagát is felismerni az egyik levélben...

A levelek idősíkjukat tekintve nagyjából két irányt rajzolnak ki: Türmer testvéréhez, Verához és gyerekkori barátjához, Johann Ziehlkéhez címzett levelek az 1990, tehát a rendszerváltás körüli időszakot, Türmer tevékenységét mesélik el az Altenburger Wochenblatt című újság alapításának előkészítésétől kezdve, nem mellékesen az NDK-s idők végének egy újabb feldolgozását is kínálva. A Nicoletta Hansenhez, egy Türmer által ezidőtájt megismert fotóshoz címzett levelek pedig a rendszerváltásig, illetve az Altenburger Wochenblatt ötletéig fogják közre Enrico történetét. Vagyis összességében az 1990. januárjától júliusáig írott levelekben olvashatunk az altenburgi „dramaturgról, aki újságszerkesztővé, a sikertelen íróról, aki sikeres üzletemberré válik; […] a kisdiákról, akinek a hírnév iránti vágya menekülésnek bizonyul; a katonáról, aki bajtársaival ellentétben megússza a lengyelországi bevonulást; az egyetemistáról, aki beleszeret egy színésznőbe; […] tüntetésekről és a Nyugaton tett első lépésekről; […] a fivérről, aki nem tud élni a nővére nélkül […]”. Nicoletta idealizált alakká válik Türmer számára, hozzá írt leveleiben ifjúkora tévelygéseit vallja meg mintegy gyónásként, mintha a múlt ilyen szintű újra elbeszélése egyben egy új élet origóját is kínálná neki. S ha ez nem elég, a levelek egy része olyan lapokra íródott, amelyeken Enrico prózapróbálkozásai olvashatók.

Ezek, a regényben a függelékben közzétett szövegek a levelekkel való kapcsolatuk révén egy újabb olvasatot sejtetnek. Az új élet egy sokszorosan értelmezhető frázissá válik, ami ráolvasható Türmer sorsában az „újrakezdésekre”, amelyek az NDK-s idők régi-új élettörténeteinek sokadik irodalmi variációjaként a berlini fal leomlásával történelmi dimenziót is kapnak.

Az olvasási szintek abszolút kibővítéseként az író életrajzi momentumai rajzolódnak ki a Türmer-levelekből, hiszen Ingo Schulze pályája is az altenburgi színházra, majd az újságra tekint vissza. A „szerző olvasattá válik”, többszörös olvasattá, mintha regényhősének élettörténete, elbeszélői síkja a „szerkesztő” olykor hitelesítő, máskor hiteltelenítő megjegyzéseivel, magyarázataival, sőt nem ritkán ítéleteivel olvadna össze olyan élettörténetté, melyet a levelek különböző címzettjeinek megfelelően nem egyszer többszörösen elbeszélve, és ugyanakkor a szerkesztő metagesztusaként már reflektáltan térképezhet fel a kitartó olvasó.

A levelekben Enrico/Heinrich Türmer életei, folytonosan újrakezdett próbálkozásai formálódnak ki. Megtéréstörénete után úgy érzi, íróvá és egyben a rendszer kritikusává kell lennie, mindent le kell írnia. A valódi életet keresi, miközben végletes, a homoerotikustól az idealizált nőig terjedő kapcsolatokban él. A regény utolsó harmadában fogalmazódik meg a legerőteljesebben az új élet iránti vágy Nicoletta Hansen oldalán: hátrahagyni a tévelygéseket és az őrületet, az állandó íráskényszert.

Ingo Schulze: Új életek
ford. Nádori Lídia
Európa Könyvkiadó, 2008
760 oldal, 3900 Ft

 
 
 

Arany Mihály

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu