buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Európa lantosa


2008.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„A muzsikálás olyasvalami, mint a szerelmeskedés. Gyakorolhatja, élvezheti gyönyörűségeit úr és szolga egyaránt. Ám a legboldogabb szolga sem más, mint szolga. Nem mondták ki, de tudtam, a muzsikáló embert a szolgák rendjébe sorolták” – írja Bakfark Bálint, a reneszánsz lantművész, aki mindennél többre becsülte a szabadságot, és függetlenül, nem pedig mások parancsa szerint kívánt élni.

Gyárfás Endre könyve egyetlen, Báthori Istvánhoz írt hosszú levél formájában mutatja be Bakfark Bálint életét. Az elbeszélő stílusú levél célja, hogy kalandos, tartalmas életútjának leírásával meggyőzze Báthori Istvánt, ne vegye viszsza tőle azt a birtokot, melyet még János Zsigmond adományozott kedvelt muzsikusának. Hiába vált Bakfark Bálint Európa egyik legkiválóbb lantosává, ha minden sikere ellenére láthatatlan póráz kötötte éppen aktuális urához. Hiába kapott nemesi címert, és mulattatott, elbűvölt, sőt gyógyított lantjátékával magas rangú urakat, nem ülhetett asztalukhoz, nem vehetett részt a társalgásban. Csak akkor jelenhetett meg körükben, ha zenére vágyott a társaság. „De hiszen muzsikálnék én a magam jószántából, ez a tanult mesterségem, ez az életem, csak ne csettintésre, parancsra kelljen a lantomhoz nyúlni” – vallja az öntudatos, és önbizalmának teljében, méltánytalanul kiszolgáltatott helyzetével vívódó Bakfark Bálint. Hosszú levelének gyakran visszatérő, összefonódó két motívuma a szolga-lét elviselhetetlensége, és a nemesi lét egyetlen biztosítékának, birtokának megőrzése iránti vágya. Negyvenéves kora után élte meg először – éppen Galliában – hogy végre nem szolgának érezheti magát, hanem mesterembernek, aki a „lélek palotáját építi, az érzések szőttesét szövi, a fásultság gyógyírját kavargatja”. Bakfark nem tagadja, hogy mérhetetlen becsvágya, maximalizmusa nem hagyta nyugodni, kivételes, pótolhatatlan szeretett volna lenni, és módfelett féltette kemény munkával elért státuszát.

Egész életében vágyott egy barátra, akihez, „mint alaphanghoz hangolhatta volna magát”.
De sem igazi barátot, sem életfogytiglan tartó szerelmet nem talált. Csak rajongók, vagy ellenségek vették körül, asszonyra is csak negyven éves korában lelt, sok apró, szerelmi álruhába bújtatott – valójában csak erotikus kaland után, amelyek inkább a folyton lángoló művészben dúló szenvedélyek kioltását szolgálták, mintsem lelki tartalommal bírtak volna. Feleségét két gyermekével az uralkodó gondjaira bízta, amíg ő, „sodródó kavicsként” vetődött egyik városból a másikba, hogy hírnevet és pénzt szerezzen.

Úti élménybeszámolója, jellemfejlődésének finom rajzolata, történelmi események elemzésével ötvözve régies, ízes, de elegáns nyelvezeten tálalva páratlan élményt nyújt. Az író, humorral, öniróniával oldja fel a néhol már önvádaskodásba és túlzott moralizálásba hajló vallomásokat. Állóképei kora-reneszánsz festményekre emlékeztetnek, a tömegjelenetek leírása pedig filmszerű. „A művészet végtelen, az élet rövid” – idézi az antik bölcset Bakfark Bálint – de az élet legalább addig tartson ki, amíg a hosszan, örökkön világító művészet megszületik – teszi hozzá az utolsó napjáig művészi szabadságáért és műveinek fennmaradásáért küzdő zeneszerző-lantos.

Gyárfás Endre: Bakfark, Európa Lantosa
Rózsavölgyi, 2008
126 oldal, 1990Ft

 
 
 

Máry Szabó Eszter

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu