buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az életre csókolt asszony
Bara Margit, a gyöngyvászon magyar királynõje


2009.03.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Gyarmati Dezsõ háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó mesélte, hogy kétéves kolumbiai edzõsége alatt (1970–72), amelyre vele tartott a felesége, Bara Margit és kislányuk, Eszter is, a két hölgyet nem egy esetben lánc kötötte össze egymással, mert attól lehetett tartani, hogy elrabolják a kislányt. Ez a kép jutott eszembe, amikor a Bara Margitról írott könyv végére értem, mert azt a bizonyos láncot az élete alakulásában szimbolikusnak érzem. Adva volt egy szép és tehetséges mûvésznõ, akit a sors hozzákötött a filmhez (a gyöngyvászon magyar királynõje lett), egy öngyilkosságba menekülõ férfihoz (Halász Gézához), az életét más irányba terelõ pletykahadjárathoz (erkölcsbotrányhoz), és mégis: az útelágazások során is megmaradt acéljellemûnek, egyenes derekúnak, becsületesnek („becsület, ezzel a szóval nem játszunk” – idézi Kányádi Sándor Bara Margitot), puritánnak és megközelíthetetlennek. Egyszóval olyannak, aki egy beteg kor áramlataiban nem úszott a folyóval.
 

Drámai pillanat, hogy a róla íródott könyv akkor jelenik meg, amikor Bara Margittal – a csaknem végzetes agytrombózis miatt – már nem lehet beszélgetni. Így aztán az író a barátokhoz, a pályatársakhoz kopogtat be, és õket faggatja a hódolat tárgyáról (alanyáról). Ez a nézõpont is fölöttébb izgalmas, mert a faggatódzás légköre nem szokványos. Az emlékezõk személye sem marad érdektelen, sõt a szerzõ megjegyzései (kiszólásai), „pengevezetése”, észrevételei, ítéletei, és itt-ott iróniája ugyanolyan figyelmet érdemlõ, mint alanyainak válaszai. A szerkesztés és a stílus olyannyira sikeres, hogy azt érezzük: Bara Margit minden egyes partneri, baráti csevegés közben hallgatózik, és egyszer csak megszólal. Egész élete rajzolódik ki az emlékfoszlányokon keresztül, a sikerektõl, a lassan negyvenéves értelmetlen és érthetetlen méltánytalanságig.

A könyv választ ad arra, hogy a pártállami idõkben hogyan lehetett bemocskolni és tönkre tenni egy tiszta embert, aki méltósággal õrizte, amit erdélyi családjában magába szívott. Szinte hihetetlen, hogy a szakma íratlan szabályait is felrúgva, operált édesanyja mellett akart maradni Kolozsvárott akkor is, amikor este fel kellett volna lépnie a színházában, vagy az igaztalan pletykák után egyszerûen nem tudták visszacsábítani a pályára. Gosztonyi János mondja ki, hogy: „A magyar színházi élet tele van justizmordokkal”, és ugyanõ teszi hozzá: „Lehet azt mondani, hogy a színházi szakma rosszul vizsgázott, pontosabban levizsgázott Bara Margit ügyében, de lehet azt is, hogy úgy viselkedett, ahogy emberektõl megszokott.” Kállai Ferenc viszont így összegez: „Margitot megölte a pletyka… A színház a hatvanas években kidobta magából az ilyen hibátlan alakokat…”

Az emlékezetszálak szeretetbõl fogalmazódnak; mély kútból kerülnek elõ az ingerek sodrásai, s a kérdések nyomán születõ gondolatok. Sehol egy hamis mondat, sehol egy hamis hangsúly. Köszönet érte az olvasók nevében is Törõcsik Marinak, Bakó Mártának, Almási Évának, Kovács Andrásnak, Bodrogi Gyulának, Sólyom Ildikónak, Makk Károlynak, Jeles Andrásnak, Szabó Gyulának, Bujtor Istvánnak, Széles Annának, Kállai Ferencnek és a többi múltba nézõnek, köztük Kányádi Sándor költõnek.

S amit Gyarmati Dezsõ élt át a tragédia bekövetkezésekor – szavakba öntve is a könyv tetõpontja, az újra szerelemre gyulladt férj monológja, aki súlyos mûtétje elõtt, a kórházi ágy mellett döbben rá arra: vállalkoznia kell a saját operációjára ahhoz, hogy a felesége életben maradhasson. Csak egy mondat a szavaiból: „Margitkám, akarjál élni, élni, élni, kell élned, muszáj, akarjad, kellesz nekem, nélküled nincs élet, te vagy az élet, szerelmem, mindenem.” Szabó Gyula mondja ki, hogy Gyarmati Dezsõ „életre tudta csókolni az asszonyát”.

Ugyanilyen megdöbbentõ Gyarmati Dezsõ és Bara Margit lányának, Eszternek a vallomása, amit magányában mondott magnószalagra. A központozás nélkül megörökített mondatok (a könyv mellékleteként, CD-rõl is meghallgathatjuk) világító erõvel és fénnyel vallanak anya és lánya mély, õszinte kapcsolatáról.

Szomorúan tesszük le a könyvet, de enyhítsék bennünk a fájdalmat Sarah Bernhardt francia színésznõ szavai: „Amikor felhagyunk azzal, hogy harcoljunk az elkerülhetetlennel, új energiák szabadulnak fel bennünk, melyek egy tartalmasabb életet tesznek lehetõvé.” Kevés az ilyen szép vigasztalás.

Kocsis L. Mihály: Bara Margit tekintete – Csodálatos könnycsepp
Kairosz Kiadó, Budapest, 2008
428 oldal, 4900 Ft

 
 
 

Kõ András

Kairosz Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu