buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A palóc avantgardista szülőföldje


2004.10.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az avantgárd Cselényi Lászlóról az utóbbi években kiderült, hogy nemcsak a modern szerzőkért és műveikért tud lelkesedni, hanem a hagyományos költészetért és prózáért is. Ritka pozsonyi közös sétáink közben ámulattal hallgatom, hogy Móricz Erdély című trilógiáját háromszor olvasta el, ugyanennyiszer Németh László Iszonyát, Szabó Pál Talpalatnyi földjét, s kétszer a Háború és békét és a Bűn és bűnhődést. E bevezető pedig úgy kapcsolódik az itt ismertetendő legújabb Cselényi- kötethez, a Kőország című, a szerző által „szülőföldmontázsnak” nevezett, esszét, verset, régebbi riportokat, útirajzot egyaránt tartalmazó műhöz, hogy ez – a szövegek grafikai elrendezését illetően is egyértelműen avantgárd strukturáltságú – könyv lépten-nyomon igazolja Cselényi nagy jártasságát nemcsak a modern világirodalomban, hanem pédául a magyar ún. népi írók műveiben is. Talán ez utóbbiaknak köszönheti a költő, hogy a bonyolult történelemfilozófiai, irodalomelméleti és mélylélektani problémákról is érthetően tud írni.

Stern Érzelmes utazásának vagy Proust Az eltűnt idő nyomábanjának az élménye (a kötet fő cikluscímei e két klasszikus könyv címeivel azonosak) úgy simul a költő bemutatott gyermekkorához, a felvidéki Gömör megye köves-hegyes tájához (a „kőországhoz”), mintha legalább Stern is, Proust is Gömörpanyiton (Gömörpanyit a költő szülőfaluja) született volna. S vice versa: a költő által e műben több műfajban is leírt-megteremtett isten háta mögötti Kő-ország Stern modern „szentimentalizmusának” és tudatfolyamainak, valamint Proust emlékezet-gépezetének, lélek-analizált meséinek és mesetárgyainak köszönhetően szinte cambridge-i, londoni, párizsi, azaz világ-dimenziókat kap. * Cselényi László, a felvidéki költő úgy született bele a hosszú évszázadok során kialakuló faluja közösségébe, hogy utána mindössze hét évet élt benne; az elemi iskola első osztályát még Gömörpanyiton járja ki, a másodikat már Jolsván (Holics Janka városában, az Isten háta mögött c. Móricz-regény Ilosvájában).

A második világháború utáni csehszlovák magyar-ellenes bosszúhadjáratok, kitelepítések az ő szülőfaluját, családi fészkét is feldúlták, házukból az udvarra, majd az utcára kerültek. Jolsvára menekült a család, az ottani magnezit-bánya embereket elnyelő szájának közelébe; tiszta magyar környezetből majdnem színszlovák környezetbe. Az új lakhelyen apja kőműves, ő meg második osztályba járó, szlovákul semmit nem értő kisiskolás. Ám ahogyan a legkomorabb felhők mögül is előbújik néha a nap, ahogyan Az eltűnt időben is „bimbóznak” a gyermeklányok, az ő gyermekéletében is megjelenik egy, az arcára derűt varázsoló kislány az első szerelem soha el nem felejthető élményének ajándékával. S a szlovák „Albertine” még felnőtt korában is visszacsalogatja a költőt Jolsvára, az eltűnt szerelem és eltűnt idő fényes emlékű színhelyére! Izgalmas és tanulságos olvasmány a Kő-ország valamennyi írása, mert nyomon követhető bennük, hogyan alakult Cselényi élete költészetté. A ma immár hatvanhat éves szerző vérbeli költő-elbeszélőként mesél a szülőfalujáról és Jolsváról, s emlékezéseit ügyesen a világirodalom klasszikusainak egy-egy ismert művéhez kapcsolja, s így gyermek- és ifjúkora állomáshelyeinek képét Európa és a nagyvilág víziójáig tágítja. Mintha gyermek- és ifjúkorának a színhelyei valóban az egész emberiség számára fontos helyek volnának! Fontos állomása élete első két évtizedének a se nem város, se nem falu Tornalja is, ahol az ötvenes évek elején – Jolsvától elszabadulva – többedmagával már a magyar gimnáziumot szervezi.

Ez az a hely, ahol életre szóló barátságot köt néhány iskolatársával, nevezetesen a későbbi szlovákiai magyar költőkkel, írókkal: Tóth Elemérrel, Batta Györggyel, Bárczi Istvánnal, Kovács Magdával, Mikola Anikóval. – Rimaszombathoz, „Gömörország” fővárosához viszont nem köti Cselényit közvetlen emlék, de köti az ott élt Veres Jánoshoz, a költőhöz, aki aztán a Stószon élő Fábry Zoltánnak ajálja be a fiatal Cselényit. Izgalmas része a Kő-országnak a Gömörtől Párizsig című fejezet is. Mert Cselényi nemcsak a képzeletében világot járt költő, megjárta ő Párizst, Londont, Firenzét valóságosan is: 1965 és 1970 között, mikor még egyáltalán nem volt kockázatmentes vállalkozás világot látni, ő hosszú éveket töltött Párizsban. Esténként a lépcsőit mosta a Sorbonnak, s nappal az előadásait hallgatta, hétvégeken pedig a Prárizson túli nagyvilágot járta. Juhász Ferenctől és Nagy Lászlótól kért tanácsot a párizsi útja előtt, tőlük kapta meg a párizsi Magyar Műhely címét, s az őt később istápoló Műhely-szerkesztők nevét. Párizsi útja, útjai után nevezték el őt jó- vagy rosszindulattal palóc avantgardistának.

Azt hiszem, rosszul tenném, ha a vonzó és – lévén magam is gömöri születésű – az én gyermek- és ifjúkori emlékeimet is felkavaró Kő-ország ismertetése során elmerülnék a részletekben. Mert Cselényi László sajátos, sok szólamú „avantgárd” memoárja, a szülőföldjéről szóló korábbi riportjainak, verseinek és egy hosszabb mai esszéjének a montázsa a látszat ellenére sem a részletek, hanem a nagy távlatok, a szinte barokkos monumentalitás könyve. Mint ahogy Proust immáron klaszszikus regénye, úgy a Kő-ország is csak látszólag szól a részletekről: az epizódfigurák, a tárgyak, az eszmék, a kifejezési formák, az anyag pazarló bősége tulajdonképpen egy direkt módon meg nem rajzolt, képzeletbeli óriás ország határait, illetve éppen hogy határtalanságát van hivatva sejtetni. Megmosolyoghatjuk például a költő eszmefuttatásait a családnevéről s következtetését, amely szerint családfája, „Chulen” néven az Árpádok koráig visszavezethető, de ha ezt a múltszemlét úgy „olvassuk”, mint a képzelet játékát, s az „érzelmes utazás” s az „eltűnt idő” koordinátái közé helyezzük, akkor egy-kettőre rájövünk, hogy ebben s a többi hasonló képzelt kirándulásban is a tűnékeny anyag nyujtózik bele a maradandó művészi víziókba, s hogy Cselényi Kő-országának a meséje tulajdonképpen annak a folyamatnak a leírása, amely során az Élet-ország Művészet- országgá változik. Azaz Cselényi László legújabb könyvének nemcsak az egyik alcíme és szövegének számos utalása, hanem a tanulsága is Proustot idézi: az idő eltűnhet, de a művészetté vált idő megmarad. S az embernek, az abszurd világ eme abszurd létezőjének talán nincs is más feladata a földön, mint művészetté élni az időt.

Cselényi László: Kő-ország
Madách-Posonium, 2003

 
 
 

Mács József

Madách-Posonium Könyv és Lapkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu