buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Szerelem és háború


2004.10.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Se szeri, se száma azoknak a mûveknek – s korántsem csak az irodalomra gondolunk –, amelyek a háború megpróbáltatásainak kitett s azokkal dacoló szerelemrõl vallanak. A barbárság egyre rémületesebb megnyilvánulásaitól fenyegetett világunkban alighanem az jelenti az egyik legszebb reményt, hogy a szerelem a földi poklokon is felülkerekedhet, vagy legalábbis erõt adhat az embernek az osztályrészéül jutott borzalmak elviseléséhez. Számos nagy nevû elõdjéhez hasonlóan Kvéta Legátová is egy olyan történetet mond el, melyben a véletlen drámai körülmények között alakul át végzetté. Mielõtt azonban a könyvet szemügyre vennénk, érdemes a szerzõ személyérõl is szót ejtenünk. Legátovát ugyanis napjaink cseh irodalmának legkiemelkedõbb felfedezettjei között tartják számon, ami azért nevezhetõ szokatlan jelenségnek, mert az írónõ 1919-ben látta meg a napvilágot, s nyolcvankettedik évét taposva vált igazán ismertté.

Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ebben az elõrehaladott életkorban szánta rá magát a pályakezdõ tollforgató cseppet sem könnyû szerepének vállalására: már jóval korábban is írt, mindenekelõtt rádiójátékokat, amelyek el is jutottak a közönséghez, de a siker és a hírnév ideje csak 2001-ben jött el, amikor az egyik legtekintélyesebb cseh kiadó megjelentette a Zelary c. elbeszéléskötetét, melynek naturalisztikus, mindenfajta szentimentalizmust nélkülözõ történetei a morva-szlovák határvidék egy képzeletbeli falujába kalauzolták el az olvasókat. Az év legsikeresebb prózai alkotásává lett könyvért a szerzõ 2002-ben megkapta az állami Irodalmi Díjat, s még ebben az esztendõben új mûvel, a Jozova Hanule (Jozo Hanuléja – idén megjelent magyar változata a fordító leleményének köszönhetõen a Szégyenlõs szerelem címet kapta) címû regénnyel jelentkezett, amely még elismertebbé tette õt. A mû alapján 2003-ban izgalmas és látványos film született, melyben az egyik fõszerepet jeles színészünk, a Csehországban már korábban nevet szerzett Cserhalmi György alakította. (A film a cselekmény helyszínére utaló Zelary címmel került a mozikba és figyelemre méltó sikert aratott – sajnálatos, hogy Magyarországon eleddig csak két alkalmi vetítésen láthatta a közönség.)

A Szégyenlõs szerelem a második világháború éveiben játszódik a Cseh-Morva Protektorátussá degradált Csehországban, ahol az embereknek – jónéhány európai ország lakóihoz hasonlóan – azzal kellett szembesülniük, hogy megszokott életük folytathatatlanná, a fenyegetettség és a szorongás pedig mindennapjaik részévé vált. Igaz, a németek „reálpolitikai” megfontolásokból nem alkalmaztak olyan tömegterrort, mint pl. Lengyelországban, de egy pillanatig sem hagytak kétséget afelõl, hogy az engedetleneket és a lázadókat könyörtelenül meg fogják büntetni, s miként a Reinhard Heydrich ellen 1942-ben elkövetett merénylet utáni bosszúhadjárat is tanúsította, „szükség esetén” a legbrutálisabb megtorlástól sem riadtak vissza. Az életét tette kockára, aki az 1939–1945 közötti években az ellenállás útjára lépett – és sokszor nem csupán a németektõl kellett tartania, hanem kollaboránssá lett honfitársaitól is. Ebben a világban kell helytállnia Eliškának, az ellenállási mozgalomban tevékenykedõ fiatal orvosnõnek, akit letartóztatás fenyeget. A menekülés egyetlen esélyét az illegalitás jelenti: valódi énjét önmagába temetve egy másik személyiséggé kell átváltoznia.

Életében úgyszólván pillanatok alatt gyökeres változás megy végbe: nemcsak munkahelyének, de városának is búcsút mond, s egy világvéginek tûnõ hegyi falu, Zelary felé indul. Nincs egyedül: útitársa egy fiatal férfi a faluból, az õ „személyes betege”, akit egy súlyos baleset után sikeresen talpra állított, most pedig azért tart vele, hogy a konspiráció legszigorúbb követelményének is eleget téve férjhez menjen hozzá, s az „agyontoldozott-foltozott idegen fickó” asszonyaként tanuljon bele új szerepkörébe, amely a túlélés legfõbb reményét jelenti számára. A Szégyenlõs szerelem tehát egy sajátságos „fejlõdésregény”, egy metamorfózis – vagy inkább újjászületés – története, amely különössége ellenére sem hat kimódoltnak. Az övétõl szinte minden tekintetben különbözõ, eleinte vadnak és riasztónak tûnõ világba került orvosnõ a kezdeti félelmet, viszolygást és közönyt leküzdve mind nagyobb érdeklõdéssel és bizalommal fordul a falusiak s mindenekelõtt a kényszerûségbõl elfogadott férj, Joza felé. Az új élet egy új világ s egy öntörvényû, archaikus vonásokat hordozó társadalom felfedezését s az abba való beilleszkedést jelenti, Jozával szerzett tapasztalatai pedig megtanítják arra, milyen könnyen tévedhet, aki elsõ benyomásainak engedve „félanalfabéta primitív tuskóként” könyveli el embertársát. A megismerésbõl szeretet születik, a kényszer ragaszkodássá, az idegenkedés hûséggé változik. A hajdani Eliškából pedig Hanule lesz – Joza Hanuléje. S itt akár véget is érhetne a történet…

Az írónõ azonban nem az antik pásztorköltészet idilli világát kívánta újraálmodni: Zelary nem valamiféle fölfedezetlen Árkádiában található, hanem a hitleristáknak alávetett Csehországban, s bár idõnként védett és biztonságos helynek tûnik, lakói mégsem felejthetik el, hogy egy lángokban álló földrészen élnek. A megszállás nyomasztó valósága itt is érezteti hatását; a háború ezt a vidéket sem kerüli el, s a falu végül éppúgy elpusztul, mint számos lakója – köztük Hanule Jozája is. A balladisztikus tömörséggel, s egyszerû, ám költõiségtõl áthatott, metaforákban gazdag nyelven megírt regényt a fordulatos cselekményen kívül mindenekelõtt a markáns vonásokkal felvázolt, találó és emlékezetes portrék, a nagyfokú empátiáról tanúskodó lélektani megfigyelések s a környezõ természet komor szépségét felvillantó szuggesztív képek teszik vonzó, sõt letehetetlen olvasmánnyá. A felidézett kor iránt érdeklõdõ olvasó minden bizonnyal méltányolni fogja, hogy Legátová kevés szóval, a történelmi-társadalmi valóságot csak néhány jellemzõ motívum és önmagán túlmutató esemény révén érzékeltetve is jelenvalóvá tudja tenni a félelem és a kiszolgáltatottság kegyetlen világát. A V. Detre Zsuzsa invenciózus, eredeti megoldások sokaságát felvonultató fordításában napvilágot látott könyv irodalomtörténeti szerepének pontosítása még hátravan, de bátran megkockáztatható a feltételezés, hogy a Cseh-Morva Protektorátus idejére visszatekintõ mûvek hosszú sorában a Szégyenlõs szerelem elõkelõ helyen fog szerepelni. S talán nem is lesz messze az olyan halhatatlan remekektõl, mint Ladislav Fuks Mundstock ura és Hullaégetõje. A jövõbeni rangsorok kérdése azonban mellékesnek tekinthetõ: a fontos az, hogy a magyar olvasónak is lehetõsége nyílt a könyv megismerésére, s ha él vele, aligha fogja megbánni.

Kvéta Legátová: Szégyenlos szerelem
Novella Kiadó
152 oldal,1490 Ft

 
 
 

G. Kovács László

Novella Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu