buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Képi bölcselet


2004.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Annak, aki olvasta Farkas Attila Márton előző munkáját (Az alkímia eredete és misztériuma, Balassi Kiadó, 2000.), és azt gondolja, hogy már ismeri a szerzőt, nem kis meglepetésben lesz része. Míg Az alkímia... egy esszéisztikus módon megírt, de a könnyedebb felszín alatt azért alapos, tudományos igényű munka, itt – a Typotex Kiadó arculatának megfelelően – már egy szigorúbban végigvitt, de az előzőnél nem kevésbé szokatlan könyvvel van dolgunk. Az ugyanis már megszokott jelenség, hogy – végre-valahára – magyar nyelven is megjelennek a két kultúra, azaz a napjainkban többé-kevésbé elkülönülten létező humán és a természettudományos kultúra párbeszédét szorgalmazó művek – igaz, többnyire a természettudomány képviselőinek tollából. Viszont nem sok olyan könyv érhető el Magyarországon, amely úgy építi magába, csaknem észrevétlenül az újabb, természettudományos ihletettségű pszichológiát és elmefilozófiát, hogy közben megmaradjon történészi-egyiptológusi munkának.

Ez az ötvözet pedig határtalanul üdítő is, merthogy élvezetesen megírt, gondolatilag is, kultúrtörténeti szempontból is izgalmas könyvről van szó, amely a mai intellektuális nyavalyák elé is tükröt tart, felmutatva, hogy a filozófia számára létezik igényes középút a posztmodern felhőkakukkvárak és a mindenfajta humán gondolkodásra csak legyintő hard science közt. Emellett a könyvnek – kis túlzással – minden oldalára jut annyi földobott ötlet, kérdés, fölvetés, amelyek mindegyikéből bátran írhatnak önálló tanulmányokat egyes fantáziátlanabb szerzők. Mert Farkas Attila Márton annak ürügyén, hogy az egyiptomi képi gondolkodásról és annak történetéről ír, mellesleg szót ejt a filozófia definíciójának hiányosságairól, a filozófiai gondolkodás lehetséges kiútjáról a jelenlegi zsákutca-szerűségből, mellesleg beszél az eleddig nem nagyon feszegetett egyiptomi bölcselet kérdéséről – mely a filozófiatörténet számára gyakorlatilag nem létezik –, továbbá felvetődnek a nyelvfilozófia alapvető kérdései az egyiptomi varázslás tükrében, amely utóbbi mellesleg tudományfilozófiai vetülettel is bír. A ravaszul felvetett, továbbgondolásra érdemes szálakat még lehetne sorolni.

Ekkora bőség könnyen agyonnyomhatna egy könyvet: általában azt a zavaros álbölcseleti irodalmat jellemzi, amelyben – humán kultúrpótlékként – minden mindennel összefügg. Habár a fenti sűrített jellemzés alapján akár erről is lehetne szó, meg kell nyugtatnom mindenkit: a szerző következetesen és szigorúan felépített gondolatmenete megvédi a könyvet a széteséstől. Számomra pedig, mint az ikonfestészettel foglalkozó kutató számára különösen fontosak a könyv gerincét alkotó, a képi nyelvvel és a képi megértéssel foglalkozó fejezetek, mivel az ezekben foglaltak végre kimozdíthatják az ikonok kutatását is a művészettörténet folyton önmagába futó elemzéseiből, és anélkül teszik lehetővé az ikonfestészet belső mechanizmusainak megértését, hogy közben az elemző azonnal a teológia kevéssé elfogadott területére tévedne. (Mindezzel együtt sajnos a könyvben konkrétan az ikonfestészettel kapcsolatban fölvetett ötletek egy sajnálatos félreértésen alapulnak.)

Ha pedig valakinek a kötetet kézbe véve az a benyomása támadna, hogy kizárólag egyiptológiai avagy kultúrtörténeti szakmunkáról van szó, annak meg kell gondolnia, miféle egyre növekvő aktualitással bír a ma embere számára a képi nyelv, a képi gondolkodás működési elveinek, törvényeinek megértése az információs társadalom korában. Amint arra Nyíri Kristóf is fölhívja a figyelmet Hálózat és tudásegész című tanulmányában: „Ez az a kérdés, amelybe Richard Lanham ütközik, amikor a számítógép képernyőjén megjelenő alakzatokra utalva így fogalmaz: a tudományos érvelésnek a képeket oly módon kell használnia, hogy »a problémákat gondolatilag tagolja, megjelenítse, konceptualizálja, nem pedig pusztán illusztráljon olyan megoldásokat, amelyekhez más módokon jutottunk el«”. És pontosan egy ilyen jellegű, kidolgozott képnyelv, illetve képi bölcselet áll rendelkezésünkre az egyiptomi emlékeken, igaz, implicit módon, mégis együtt mindazzal, amit mi a kritikai-filozófiai gondolkodás ismérvének tekintünk, s amit jobb esetben is csak a klasszikus görögségnek vagyunk hajlandóak tulajdonítani. Farkas Attila Márton kötete az emberi gondolkodás sokszínűségére is rámutat, amire – azt gondolom – nagy szükség van ma, amikor a humán tudományok valamennyi ága a kifáradás jeleit mutatja.

Farkas Attila Márton: Filozófia előtti filozófia
Typotex Kiadó
337 oldal, 3300 Ft

 
 
 

Nacsinák Gergely András

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu