404 Not Found
404 Not Found
Please forward this error screen to fd.langall.com's WebMaster.

The server can not find the requested page:

  • fd.langall.com/my.txt (port 80)
2019. október 21, hétfo
Orsolya napja





















Évfordulók:
1878: Krúdy Gyula születése (Nyíregyháza)
1940: Megjelent Ernest Hemingway Akikért a harang szól című regénye
1969: Jack Kerouac halála (St. Petersburg)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Lassú léptekkel...”


2004.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Molnár József egy. tanársegéd
»Tanár« lassú, kényelmes léptekkel
a Felszabadulás téren,
a Szabadsajtó úton, a Váczi utcán át
10:00-kor bement a...”

Milyen furcsa ez a világ. Néhány hete írtam egy angol teakomcsi Sztálinkönyve legmeghatározóbb szakértõjérõl, hogy hehe, ha a legfontosabb ilyen, miféle lehet a többi. Szamuely Tiborról, az õszirózsás Szamuely kremlinológus unokaöccsérõl volt szó. És most itt a könyv Szamuely elvtárs ötvenhat után viselt dolgairól. Nem õ a központi alak, de a kötet az ELTE konszolidációs tisztogatását foglalja össze, és abban bizony igen jelentõs bárdot hordozott magával. Miután felismerem, ugyanabban a birodalomban járok megint, mint olyan hosszan, tehát ismerõsen hazug terep, ismerõsen heroikus és eltéveszthetetlenül pikareszk, egyetlen dologra figyelek, a gyermeki szeretet mennyire képes egységbe zárni egy amúgy meglehetõsen széttartó szövegtestet. Úgy értem: a széttartó, más jellegû, más minõségû szövegrészeket. Az ajánlás szerint Molnár Zsuzsa, a kötet szerkesztõje „Apja és Apósa emlékének szenteli” (így) a dokumentumgyûjteményt. Összezárnak szépen. A trianoni fájdalmat és megrendülést idézõ cím kivételével (Jussunk – 1956) láthatóan átgondolt, szervesen kapcsolódó anyagok kerülnek egymás mellé, x év, ötvenhat utóhatásai, bár az ajánlás ezt a meghökkentõen szervilis (bocsánat a kifejezésért), túlhajtott, a jelen viszonyait nem a maga materiális konvenciói közt kezelõ feljajdulást is helyrebillenti.

A mai negyvenes-ötvenesek elõtt járó generáció (a szüleink) – mondom, ahogy gondolom – megszívta rendesen. A húszas, harmincas években születetteknek kijutott a jóból. És senki vissza nem adja nekik a világháború éveit, a felszabadulásnak nevezett hatalmi átrendezõdést, az ötvenes éveket, a hatvanasokat. Ki azért szívta meg, mert nem hitt a kommunista szellemben, mert látta, mit mûvel, megjárta a SZU-t, vagy közel merészkedett a tûzhöz, ki azért, mert hitte, és csak késõbb fogta fel, kik közé keveredett, mint tíz és tízezren. De most, akik túlélték valamilyen módon, szívósak voltak, mint a tarack, jól néznek ki mind egy szálig. Nem értenek semmit, mert a világ nem is érthetõ könnyen a korábbi igen-nem felállásból. Egy-egy hasonló ajánlás talán megédesítheti utolsó éveiket, akiknek vannak utolsó éveik. A kötet alig segít a megértésben. Éppen olyan irracionális, mint a kor, amelyrõl beszél (átcsúszik a mába). Szerkezetileg hat fejezetre osztott anyag elsõ része az ELTE 1992-ben történt ötvenhatos Kolhoz-konferenciájának anyagait közli (Varga János, Szakács Sándor, Ungváry Krisztián, Hegedûs B. András). A Kolhoz Kör az ELTE ellenállói ironikus önelnevezése, a Petõfi Körhöz hasonlatosan mûködött, hasonlóan is végezte. A második fejezet az elõzmények, az elsõ (elképesztõen tehetséges és szellemes) gúnyirattól az értelmiségi felhívásig foglalja össze a történéseket. A munka komolyságát jelzi, hogy egy se égen, se földön fel nem lelhetõ pamflet a Párizsban élõ történész, Kecskeméti Károly személyes archívumából került a kötetbe. A pamflet olvasata nélkül az olvasó könnyen azt hihetné, ezek összeszorították a fogukat és ellenálltak hõsiesen, mint ahogyan az ötvenhatos fiúkról képzeljük. Hát nem. A Pasquillus az 1954-es gólyabálra íródott. A bibliai alapra épült gúnyiratot olvasva az ember egyrészt leesik a székrõl a röhögéstõl, másrész nem érti, íróit, ha egyszer ötvennégy (bár nem ötven, nem ötvenkettõ), miért nem lõtték agyon a helyszínen. Sztálin elvtárs nyilván nem gondolkodott volna sokat. Talán Rákosi elvtárs sem, bár ötvennégyben egyikük se volt olyan helyzetben, hogy lövessen. A harmadik és negyedik fejezet kétkét vonatkozó nagyinterjú (Vadász Sándor, Kende János és Nyárádi Vince, dr. Papp Árpád tanáremberekkel). Aztán az ötödik fejezetben megérkeznek a nagyágyúk is: Szabad György, Antall József és még sokan mások, akik megemlékeznek Molnár Józsefrõl.

A Cím nélkül címû hatodik fejezet számomra a kötet legmeghatározóbb része: maga a fegyelmi eljárás, jegyzõkönyvek, tanúvallomások csokra. Aki nem történész, nem jár levéltárakba, de érdeklõdik a hajdani kihallgatási módszerek rávezetõ természete iránt, a kötet ötödét kitevõ, az ördögûzés valamennyi trükkjét bevetõ jegyzõkönyvsorozatban megfigyelheti. Örkény nem volt képes hasonló logikai szaltókra, manõverekre, mint egyikmásik, tehetség dolgában nem sokban alulmaradó hithû konszolidátor, pedig mindent ismert az abszurd világából. Tény, ami tény: Molnár József a Kari Bizottság szemléletrendszere szerint bûnös volt. Nem nagyon, de szükség volt bûnösökre, mert Kádár, Apró, Dögei nem lehettek bûnösök, õket nem lehetett meghurcolni (azért jutottak a csúcsra, hogy õket soha többé ne lehessen), ha pedig így van, másutt kellett keresni áldozatot. Minden rétegbõl. Így került sor az egyetemi oktatókra, nem mellesleg az egyetemistákra. Molnár Józsefet a Bölcsészettudományi Kar Fegyelmi Bizottsága (elnök Szamuely Tibor) kirúgja az egyetemrõl, hazaköltözik Nagyrédére, az általános iskolában tanít. Hat év alatt megjavul, visszaveszik. A hat évet a II/5 szoros felügyelete alatt tölti. Hogy könnyebben menjen a javulás.

Jussunk - 1956
Szerk.: Molnár Zsuzsa
Tarsoly Kiadó

 
 
 

Onagy Zoltán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu