buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Erdélyi próza a hetvenes évekből


2004.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A nyárra betervezett korábbi olvasmány-mulasztásaim közül sajnos, ezúttal is csak keveset sikerült pótolnom. Ezek egyikét, Király László, tavaly a Kriterionnál megjelent, Madarak árnyéka című összegyűjtött prózai írásokat tartalmazó kötetét azért is igyekeztem viszont elolvasni, mert kíváncsi voltam arra, meg tudnak-e még ma is szólítani azok a jórészt a hetvenes években keletkezett írások. Manapság nagy keletje van annak, hogy költőink a kevésbé divatos, kevésbé olvasott versek írását novellák s még inkább regények írásával cserélik fel. Király László, a kitűnő költő, mintha épp az ellenkező utat járná: miközben volt idő, hogy prózát is írt, az utóbbi két évtizedben már csak verseket ír (vagy legalábbis publikál). Az ifjabb nemzedékek képviselői közül sokan bizonyára nem is tudják (főként Magyarországon), hogy az egykori erdélyi második Forrás-nemzedék egyik jellegadó alkotójaként számon tartott költőt már a hatvanas évek végén megkísértette a prózaírás varázsa, s a hetvenes években prózaíróként legalább annyira népszerű volt, mint költőként.

Három verseskötet után előbb a Santa Maria makettje című novelláskötettel (1970), majd a Kék farkasok című regénnyel (1972) jelentkezett, aztán 1981-ben megjelent még négy hosszabb elbeszélést tartalmazó kötete, a Fény hull arcodra, édesem, s ezzel le is zárult a prózaírói életmű. Az új évezred kezdetén előbb a regény, majd a válogatott novellák kaptak új kiadást, de a Madarak árnyéka immár mind a három kötet anyagát tartalmazza. Valószínűleg azért a Kék farkasok jelent meg először újonnan, mert a hetvenes években annak volt a legnagyobb visszhangja, olvasói, kritikusai nemzedéki önismereti műként, lírai vallomásregényként értelmezték. A regény kétségtelen érdeme, hogy az ötvenes évek eleji falu paraszttársadalmának külső kényszer hatására átalakuló világáról, a korabeli emberi tragédiákról máig érvényes képet tud nyújtani. Kevésbé rétegzett ugyanakkor éppen a hatvanas évek városi értelmiségi világának ábrázolása és a faluról a városba került ifjú költő, Kis Harai Mihály talajvesztettségének, hiábavalóság-érzésének motiválása. Még ha sejthető is, hogy ennek elmaradásához a korábbiakhoz képest finomult diktatúra légköre (amire ugyanakkor az egyetemi elhárító tiszttel folytatott beszélgetés meglepő merészséggel utal), a közléspolitikai akadályok is hozzájárulhattak, akkor is nagyon hiányzik a gazdagabb korrajz, a személyiségválság árnyaltabb megjelenítése, mert az elbeszélő főhős menekülésének –, visszatérésének gyermekkora világába, gyermekkori emlékeihez, a tiszta forráshoz –, épp ez az oka. Nagyon izgalmas megfigyelni ugyanakkor, ahogyan az író életanyaga, témája hiteles művészi megjelenítésének eszközeit keresi, ahogyan kísérletezik az előző évtizedekben lejáratott realizmus megújításával, a hatvanas évek magyarországi „kérdező”, „igazságkereső” kisregény-irodalmának erdélyi továbbfejlesztésével, ahogyan formálódik keze között a regényben csak ironikus kontextusban emlegetett új irodalom, az új próza.

Például már azáltal is, hogy művében – még ha nem is olyan látványosan, mint későbbi kortársai, de a magyar prózában szinte az elsők között – tematizálja és reflektálja éppen ezt a küzdelmet, nem is csak a regény létrehozását, de az emlékek felidézhetőségének, elbeszélhetőségének problematikáját. Vagy azáltal, ahogyan a különböző idősíkok valós és fiktív történéseit, az átélt és a csak képzelt, továbbgondolt eseményeket, az újabb és újabb belső elbeszélők nézőpontjait, szövegeit egy nagy látomás, egy hosszantartó vizionálás keretei között, kezdetben asszociatív módon, később akár már önkényesen is elhelyezi. Vagy azáltal, ahogyan a balladai helyzet, a nosztalgikus emlékidézések, az atmoszferikus leírások, a költői képalkotás, a jelképek, metaforák (híd, kék farkasok) használata és az időnként nyílt versbeszéd eredményeként a prózát lirizálja. Nem állítom én, hogy mindez tökéletesen valósul meg, hogy a regényszerkezet fogaskerekei nem csikorognak itt-ott, hogy az elbeszélői szituációk vagy akár a jelképhasználat kidolgozottságát kritika nem illetheti, hogy az adott helyzetben és szövegkörnyezetben minden mondat hitelesen hangzik el, de a regény érdemei, poétikailag is progresszív törekvései vitathatatlanok.

Az életművön belül sajnos nem lett folytatása, mint ahogy azoknak a novelláknak sem, amelyek a maguk sugallatos, parabolikus, olykor groteszkbe, abszurdba hajló, olykor morál és történelemfilozófiai ihletésű és gyakorta lirizáló tendenciáikkal szintén egy újfajta prózaeszmény felé mutattak. Nem egyedülállóan a korban – de sajátos, egyéni ízekkel –, hiszen a Forrás-nemzedékek alkotói közül többen (pl. Páskándi Géza, Bálint Tibor, Szilágyi István, Bodor Ádám, Köntös-Szabó Zoltán, Csiki László, Vári Attila, Kocsis István, Mózes Attila) rokon törekvések jegyében (is) alkottak. Az összegyűjtött prózai írásokat tartalmazó kötet elbeszélései, novellái természetesen nem egyenletes színvonalúak, a meg-megbicsakló hangpróbákat, ujjgyakorlatokat, az inkább riportszerű, mint novellisztikus írásokat ma már azonban felesleges lenne bírálni, miközben az olyan remekbeszabott alkotásokra, mint a Jogod és hatalmad, Hallani a furcsa muzsikaszót, Fény hull arcodra édesem, Az örök hó határa mindenkor érdemes lehet felhívni a figyelmet.

A Jogod és hatalmad című apokrif történetben alkalmazza talán először Király azt a sajátos, kicsit merev mellérendelő szövegszerkesztő eljárást, ami a Kék farkasoknak vagy az akár annak előtanulmányaként is olvasható A hetedik nyár balladája című elbeszélésnek is alapvető jellegzetessége, hogy két különböző helyzetben, idősíkban, nézőpontból megfogalmazódó szöveget váltakoztat, de hangsúlyosan, tipográfiailag is elkülönítve egymástól (az egyiket sűrűbben és apróbb betűkkel szedetve). A hetedik nyár balladájában az egyik szólam a gyermekkori falujába – ahol tanító édesapját, valószínűleg az ötvenes évek elején meggyilkolták – ismeretlenként visszalátogató vadász múlt idejű elbeszélése az apja gyilkosának fiával való találkozásáról, a másik szintén az övé, de egy jelen idejű (a faluba visszatérés és a találkozás közbeni) belső monológ, az édesapjához szóló lírai jellegű vallomás. A Jogod és hatalmadban egyrészt a zsarnok Dávid király és egyben apja ellen fellázadt, hadba vonuló Absolon jelen idejű belső monológjait, az Úrhoz szóló fohászait halljuk, amint profetikus hittel és elszánással (az elembertelenedett hatalom természetét pontosan leírva), ugyanakkor szárnyaló költőiséggel fogadkozik „a világ legnagyobb királya ellen, de aki gazságában is a legnagyobb”.

Másrészt egy mindentudó tárgyilagos történeti elbeszélőét, aki pontosan és szenvtelenül előadja Absolon és hadának bevonulását Jeruzsálembe, majd apjának és hadának győzelmét fölöttük. A két eltérő hangvételű, beszédmódú szólam egymást váltogatása ebben a műben hatásosan erősíti föl Absolon szándékai és valóságos tettei közötti különbséget, érzékletesen mutatja be a folyamatot, hogyan lesz akarata ellenére maga is zsarnokká. A másik három kiemelt írás között több rokonság is van, például az, hogy nem konkrétak a tér- és időviszonyaik, hogy az ugyanakkor realisztikus pontossággal megjelenített felszíni történések mindháromban valamiféle titokzatos, mögöttes világot sejtetnek, hogy narratív eljárásaikban egységesebbek, mint a fent említett művek, nincsenek már elkülönülő szólamok, az egyes szám harmadik személyű – hol tárgyilagos, hol hősével azonosulni látszó – elbeszélésmód keretei között, a szabad függő beszéd gyakori alkalmazása révén megtalálja az író a lehetőségeket a belső, tudati, lelki történések kifejezésére is.

Az örök hó határa című kisregény terjedelmű elbeszélés (amelyben az író, talán feleslegesen, még mindig kurziválja a szereplők „elhangzó” vagy csak gondolt mondatait) a szabadságot képviselő felkelők kilátástalan, de mégsem reménytelen küzdelmét a könyörtelen ellenséggel, amely az életük mellett a gondolataik, az álmaik kiirtására is tör, élményszerűen, filmszerűen mutatja be, miközben a parancsnok belső, morális és intellektuális vívódását is átélhetővé teszi. A Fény hull arcodra, édesem (mely alapján, tudomásom szerint, még be nem mutatott film is készült) Király legtökéletesebb prózája. Olyan alkotás, amelyben már minden szó a helyén van, amelynek sejtelmes-rejtelmes világa önálló elemzéseket igényelne, s akkor sem biztos, hogy válaszolni tudnánk arra a kérdésre, vajon mi a szebb és izgalmasabb a műben, az adventi éjszakán menekülő titokzatos pár szerelmetes öszszetartozásának érzékeltetése vagy az olvasó cserbenhagyása a realitás és az irrealitás szférájának határsávjában. De a Hallani a muzsikaszót című elbeszélésben is termékenyen elbizonytalanító lehet számunkra is az az ismeretlen, misztikus dallam, amelynek a forrását az sem leli, aki hallja. Nagy kár, hogy ennek a szabadsághiányos kor díszletei között születő, illúziótlan valóságszemléleten alapuló, a jellegzetesen transzilvánista értékeket, színeket, közösségi elkötelezettséget és az örök emberi, illetve individuális létkérdéseket, legjobb darabjaiban, poétikailag is eredményesen összekapcsoló prózának ez idáig nem lett folytatása. De talán sohasem késő…

Király László: Madarak árnyéka
Kriterion Kiadó
436 oldal

 
 
 

Elek Tibor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu