buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Babits a művész és az ember


2004.09.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az ezredvég irodalomtudománya nem becsülte sokra az írói életrajzokat, s még a közoktatásból is szerette volna száműzni azokat, többek közt arra hivatkozva, hogy szükségtelenek a művek megértéséhez. Egy alkotás nagyszerűségét természetesen akkor is fel lehet ismerni, ha nevét se tudjuk szerzőjének, de más a helyzet a népköltészet, más ismeretlen szerző egy-egy műve esetében, s más a jelentős életműveknél. A szakembernek mindig is törekednie kell a minél teljesebb körű tényismeretre, a laikusnak valóban elegendő lehet az életrajz vázlatosabb ismerete. Ugyanakkor köztudott, hogy az átlagemberek nagy része különös érdeklődést mutat a híres emberek életútja iránt. Ennek köszönhető az életrajzi regények változatlan népszerűsége, s ennek az is, hogy manapság még a reklámújságok is rendszeresen bemutatnak mai sztárokat élettörténetükkel és hétköznapjaikkal. Babits Mihály mindenképpen a magyar irodalomtörténet legjelesebbjei közé tartozik, bár tény az is, hogy az átlagosnál nehezebben megközelíthető alkotó.

Ennek magyarázata részben munkásságának filozófiai igényessége, intellektualizmusa, részben pedig sokoldalúsága. A lírában, az epikában, az esszében, a műfordításban egyaránt maradandót alkotott, s meghatározó volt irodalompolitikai, szerkesztői szerepe is. Feltűnő az is, hogy fogadtatása életében és halála után is igen szélsőséges. Az idősödő Illyés Gyula jegyezte fel, hogy sokáig azt hitte: több méltatlan támadás senkit nem ért irodalmunkban, mint Babitsot, de már úgy érzi, az ő sorsa is hasonló. Amíg élt, ezek a támadások igen érzékenyen érintették Babitsot. Formálták személyiségét is, hatással voltak munkásságára. Babits Mihály fogadtatásának megnyugtató korszaka csak az ezredvégen következhetett be. Monográfiák, tanulmányok után 1996-ban megindulhatott a Babits Könyvtár Sipos Lajos szerkesztésében, majd ugyancsak az ő irányításával megkezdődött az életmű kritikai kiadása is.

Az előbbi sorozatnak hetedik számú, de tizedikként megjelent kötete a „...kínok és álmok közt...”, amelyben az irodalomtörténész szerkesztő mellett orvosok és pszichiáterek tanulmányai olvashatók. A művészek általában érzékeny idegrendszerűek. Babits emellett zárkózott, gátlásos személyiség is volt. Betegségeiről annyi a köztudott, hogy több éves szenvedés után gégerákban hunyt el 1941-ben, 58 évesen. Ez a könyv most nagyon részletesen és tiszteletreméltó szakszerűséggel mutatja be azt, hogy ez az ember fogantatása pillanatától kezdve, tehát genetikailag, őseinek személyisége révén szinte predesztinálva volt arra, hogy gyenge egészségű, sokat betegeskedő, depresszióra hajlamos ifjúvá, majd felnőtté váljon. Gyerekként is sokat betegeskedett, 1922-től kezdve pedig rendszeres látogatója orvosi rendelőknek és kórházaknak.

A tanulmányokat olvasva az a benyomásunk támadhat, hogy Babits élete utolsó két évtizedében többet volt beteg, mint viszonylag egészségesnek nevezhető. És így hozta létre életművének nagyobb, meghatározó részét. Életútja a férfi-nő kapcsolat szempontjából sem tekinthető kiegyensúlyozottnak. Ebben gátlásos személyisége is szerepet játhatott, de az is, hogy felfogása szerint a művészi munka remeteéletet kíván meg. Ezért sokáig nem is tudta elképzelni a házasságot. 1921 januárjában mégis megnősült, voltaképpen futó ismeretség után vette el Tanner Ilonát, aki akkor már Babits tanítványának, Szabó Lőrincnek volt a menyasszonya. Nemcsak e kapcsolat létrejöttében, hanem magában a házasságban is meglehetősen sok a disszonáns elem, bár a jóakarat mindkettejükben megvolt. De az asszonynak nem lehetett saját gyereke. Később örökbe fogadtak egy regényes módon megszületett csecsemőt, aki viszont kiskamaszként megtudta e tényt. A feleségnek egyre inkább betegápolóvá kellett válnia, s ezt hősiesen próbálta teljesíteni, bár olykor leszbikus kapcsolatokba menekült otthonról. Férje támogatásával Török Sophie néven némi irodalmi hírnévre is szert tett, de a túlértékelés nyilvánvaló. Mindez magyarázza, hogy Babits halála után a feleség fokozatosan összeomlott, s később ez történt lányukkal is.

E néhány elemmel talán sikerült felkelteni az érdeklődést e tudós könyv iránt, amelyben Czeizel Endre a költő családfájának és szerelmi-családi életének elemzését végzi el. Szállási Árpád a belgyógyászati, Gyenes György a daganatos betegség kórtörténetét követi végig. Németh Attila, Rihmer Zoltán és Harmati Lídia Babits pszichopatológiájáról készített tanulmányt. Befejezésül Sipos Lajos a betegség metaforizációját vizsgálja Babits költészetében, bemutatva azt is, miként lehet a természettudományos vizsgálódásokat összehangolni az irodalomértelmezéssel.

„...kínok és álmok közt...”
Szerk.: Sipos Lajos
Babits Könyvtár–Akadémiai Kiadó
323 oldal, 3450 Ft

 
 
 

Vasy Géza

Akadémiai Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu