buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Orfeuszok, orfeák, cigányzenészek


2004.06.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Cigányzenészeknek a magyar polgári kultúrában betöltött szerepérõl magyar embernek, ha korszerû mûveltsége látszatára érzékeny volt, az elmúlt több mint fél évszázad folyamán nem kellett, sõt felszínes magyarság gyanúját elkerülendõ, nem is illik sokat tudni. Korábban mindenki jól ismerte és többnyire elismerte a cigányzenész mûködését, hiszen az olyan természetes része volt a magyar társadalom életének, mint a levegõ – gondolkodni is szükségtelenek látszott rajta.” Így kezdi Sárosi Bálint a magyar cigányzenekarok múltját bemutató gyûjteményes kötetét. Ugyanitt megemlíti, hogy e témában elõdeink az ismereteiket Lisztnek a cigányokról írt, Párizsban 1859-ben megjelent könyve kapcsán próbálták számba venni, hisz meg voltak gyõzõdve, hogy amit a cigányzenekarok játszanak, az az egyetlen hiteles magyar zene.

Ezért háborodtak fel Liszt állításán, miszerint ez a zene nem eredeti magyar örökség, hanem cigány hozomány. Ismert, hogy a cigányzenészek Törökországban, Romániában, a Balkánon, Oroszországban, Csehországban és Szlovákiában, Andalúziában, sõt szórványosan még Észak-Afrikában is mûködnek. Mindenhol környezetük zenéjét játszák, a területre és lakóira jellemzõ stílusban és hangszereken. „Firdausi mûvében, az 1011-ben befejezett Királyok könyvében tízezer luriról, zenész-táncos szórakoztatóról is szó esik, akiket i.e. 420 táján Bahram Gur perzsa király Indiából hozatott Perzsiába. Sokan már e lurikban is a cigányzenészek õseit sejtik. Európában a 15. sz. végén bukkannak fel elõször.” Magyarországon a cigányzenekarok , a cigánybandák a 18. sz. második felében alakultak ki. Az elsõ ismert igazi cigánybanda Czinka Pannáé volt, akinek négytagú együttese két hegedûsbõl, egy bõgõsbõl és egy cimbalmosból állott. „A cigányzenekarok magyar országi történetének legdiadalmasabb korszaka az 1848-49-es magyar szabadságharc után kezdõdik és kb. az elsõ világháborúig tart. Ez egyben a népies magyar mûdal, nóta vagy magyarnóta virágzásának korszaka is.”

Liszt óta többen is foglalkoztak a cigányzene eredetének tisztázásával. Itt Brassai Sámuel, Prohács Margit, Major Ervin, Molnár Antal, Bartók Béla nevét kell megemlítenünk, de nem maradhat ki a felsorolásból Sárosi Bálint és az 1971-ben megjelent, Cigányzene... c. munkája sem. Azóta több évtized telt el, a most megjelent könyv szerint nem munkátlanul. Ebben a gyûjteményes kötetben a szerzõ azokat a cigányzenészekrõl és zenekarokról szóló szövegeket közli, amelyet az 1776 és 1903 között megjelent sajtótermékeket átnézve összegyûjtött. Az elsõ egy német nyelvû lapban olvasható ismertetés a cigányok zenei rátermettségérõl, amelynek kezdõ mondata ma, több mint egy évszázad múltán is aktuális: „A cigányok zenéjérõl sokan épp olyan téves fogalmat alkotnak, mint erkölcseikrõl.” Az utolsók egyike a legismertebb „Orfeáról”, Czinka Panna legendájáról szóló hosszú vers néhány sorát közli.

A Hatvan és Vidéke c. lapban megjelent 65 soros vers azzal kezdõdik, hogy selyem sátorában Rákóczi a haza sorsán töpreng. Az utolsó feljegyzés pedig egy kassai cigányverseny ötödik napjáról szóló tudósítás, ahol a zsûri gróf Pongrácz Ferenc elnöklete alatt a debreceni Magyari Imrének és Kálmánnak ítélte oda a nagy aranyérmet. Ez a szorgos munkával összegyûjtött könyv emléknek is, sõt emlékmûnek is felfogható. Hisz Bihari János, Dankó Pista, Czinka Panna mellett Balogh Bandiknak, Borzó Miskáknak, Rigó Jancsiknak, Patikárus Ferkóknak, Rácz Paliknak és a többi alig ismert prímásnak és cigányzenekarnak állít maradandó emléket.

Sárosi Bálint: A cigányzenekar múltja, 1776–1903
Nap Kiadó
480 oldal, 3200 Ft

 
 
 

Móser Zoltán

Nap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu