buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A legnagyobb magyar tudós: Bolyai János


2004.06.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„1802. december 15-én született Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus, egyben a magyar tudomány legnagyobb alakja. Mindössze huszonegy éves volt, amikor 1823. november 2-án hírt adott apjának, az ugyancsak világhírû matematikusnak arról, hogy megalkotta új geometriáját. »A semmibõl egy más világot teremtettem.« Egyetlen nyomtatásban megjelent mûve, az Appendix. A tér abszolút igaz tudománya..., melyet apja kétkötetes monumentális, röviden Tentamen címmel idézett mûve elsõ kötetének függelékeként tárt a nyilvánosság elé. A Tentamen elsõ kötete 1832-ben jelent meg, az Appendix azonban különlenyomatként már 1831-ben napvilágot látott latinul, a kor nemzetközi tudományos nyelvén.

A mû terjedelme, ha csak a szövegrészekre szorítkozunk, huszonnégy oldal. Errõl írta késõbb elsõ angol fordítója, a texasi George Bruce Halsted, hogy a gondolkodás történetének legkiemelkedõbb huszonnégy oldala. Bolyai János mûve jelentõségének megítélésekor egyfelõl a kor gondolatvilágába kell helyezkednünk, másfelõl azonban mai szemmel is fel kell mérnünk az elért tudományos eredményeket és hatásukat. Ennek felvázolásához gondosan körül kell néznünk, mert nem csak matematikáról van szó, még akkor sem, ha Bolyai munkásságának megítélésekor az Appendixre szorítkozunk....

Megoldott egy kétezer éves geometriai problémát. Megmutatta, hogy Eukleidész ötödik (Bolyainál tizennegyedikként idézett) posztulátuma bizonyíthatatlan a többi posztulátum és axióma alapján. Megalkotta az ún. abszolút geometriát, mely az ötödik posztulátumtól független, továbbá a ma hiperbolikusnak nevezett geometriát, melyben adott síkban adott egyeneshez egy rajta kívül fekvõ ponton át végtelen sok párhuzamos húzható. Megmutatta, hogy a geometria nem természettudomány, ahogyan addig tartották, hanem önálló logikai konstrukció, melyet a valóságtól függetleníteni lehet, bár elsõdleges célja a körülöttünk lévõ világ leírása a matematika nyelvén. Megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, és ezzel utat nyitott a huszadik század modern fizikai elméletei számára, közülük elsõsorban a relativitáselmélet kell megemlítenünk. Hatására a tizenkilencedik század második felében és a huszadik század elején a matematika átalakult.

Ezt részben más folyamatok is eredményezték, melyek az algebrában és az analízisben zajlottak, de a legnagyobb forradalom mégis a geometriában történt. Morris Kline amerikai matematikatörténész írta egyik könyvében, hogy az ókori görögök óta nem volt olyan méretû forradalom a matematikában, mint amilyen a nemeuklideszi geometria felfedezése volt. (...) Bolyai tehát valóban korszakalkotó nagy tudós. Hatása Kopernikuszéhoz mérhetõ” (Bolyai-Emlékkönyv, részlet Prékopa András utószavából). 2002-ben, Bolyai János születésének 200. évfordulóján számos magyar és külföldi rendezvény emlékezett meg a világhírû erdélyi matematikusról. A központi esemény a Budapesten és Kolozsváron a Bolyairól és a hiperbolikus geometriáról megrendezett nemzetközi tudományos konferencia volt. Marosvásárhelyen fizikuskonferenciát rendeztek a Bolyai–- Lobacsevszkij geometria fizikai alkalmazásáról; külföldön, mások mellett New Brunswickban, New Yorkban, Santiagóban emlékezett meg róla a nemzetközi tudományos élet. A bicentenárium alkalmából jelent meg a Bolyai-Emlékkönyv is a Vince Kiadó gondozásában. A kötetben a széles nagyközönség számára is követhetõ, nagyon sok mûvelõdéstörténeti, tudománytörténeti érdekességet számba vevõ tanulmány olvasható. Az utókornak van mit pótolnia. A mintegy tizennégyezer oldalnyi teljes Bolyai kézirat-hagyatékot Benkõ Samu kolozsvári történészprofesszor találta meg 1952-ben. Bolyai János ötvennyolc éves korában úgy halt meg, hogy korszakos felfedezésérõl nyomtatásban mindössze egyetlen egyszer történik említés, az is (nevének említése nélkül) apja, a szintén kiváló matametikus, Bolya Farkas tollából.

Az Emlékkönyv – szerzõi mások mellett Ács Tibor, Benkõ Samu, Kiss Elemér, Szenthe János, Toró Tibor, Vekerdi László, Weszely Tibor – bemutatja a „két Bolyai” életét, Bolyai János hadmérnöki munkásságát, geometriai felfedezésének tudománytörténeti elõzményeit, utóhatását, s természetesen részletesen értelmezi és szemléletesen modellezi a nemeuklideszi geometria lényegét, jelentõségét, kitérve Lobacsevszkij, Gauss jelentõségére, Albert Einstein relativitáselméletének és a Riemann-geometriának a kapcsolódási pontjaira is.

Bolyai-Emlékkönyv
Vince Kiadó
388 oldal, 3995 Ft

 
 
 

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu