buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A napkelet üzenete – az erdélyi magyar irodalom forrásvidékeiről


2004.06.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kilencvenes években megjelent irodalomtörténeti forráskiadványaink kapcsán joggal tette szóvá Dávid Gyula, hogy egy részük meg sem közelíti azt a szintet, ami szöveggondozás és kiadástechnika tekintetében az 1989 elõtti Kriterion-kiadványokat jellemezte. Pedig akkoriban az elõ- és az utócenzúra cseppet sem volt kíméletes az irodalmi örökséget közkinccsé tevõ Romániai Magyar Írók sorozattal, a folyóirat-antológiákkal, az írói levelezések és monográfiák köteteivel, a fontos irodalom- és mûvelõdéstörténeti dokumentumokat közreadó gyûjteményekkel. Az idõk változásával mintha a hiteles tényekre épített irodalomtörténeti munka is kiment volna divatból. „Nem beszélve arról, hogy nemegyszer avatatlanok ütnek politikai bélyeget irodalmi örökségünk egy részére, készen a – most éppen más elõjelû – boszorkányüldözésre ezzel vagy azzal az irodalmi örökségrésszel szemben.”

Nem az a baj – érvelt 2001-ben a filológiai háttérmunkálatokat számon kérõ jeles irodalomtörténész –, hogy örökségünkkel ma legalább fél tucat kiadó sáfárkodik. A gondot az okozza, hogy az új helyzetben kialakult „kiadói munkamegosztás” korántsem járt együtt az irodalomtudomány mai követelményeihez igazodó szakszerûséggel. Miközben a számítógépes szedés és tördelés világában a kiadástechnika örvendetesen korszerûsödött, a bizonytalan gazdasági háttérrel induló/küszködõ erdélyi kiadói vállalkozások épp azokról feledkeznek meg, „akikhez a szövegek szólnak”. Szerencsére idõközben „jó gazdára” talált az 1919 és 1921 között megjelent Zord Idõ antológiája (válogatta, bevezetõvel és jegyzetekkel ellátta, a repertóriumot készítette Kuti Márta. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998.), Molter Károly levelezése I., II. (sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Marosi Ildikó, Argumentum– Polis, Budapest–Kolozsvár, 1995, 2001.), Balázs Ferencnek a „Csillagokhoz kötöttük szekerünk” címen kiadott, angolból fordított levélgyûjteménye (gondozta és az elõszót írta Vallasek Júlia, Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002.), Benedek Elek utolsó évtizedének (1921–1929) irodalmi levelezése is kiteljesedett a IV. (pót)kötettel – Szabó Zsolt céltudatos és szakszerû tényfeltárásának köszönhetõen (Kriterion, 2002.).

És most a kezünkben a húszas évek elejének (1920–1922) irodalmi törekvéseirõl a Napkelet (válogatta, az elõszót írta és a függeléket összeállította Mózes Huba, Kriterion, 2004.), amely – a korábbi folyóirat-antológiákkal együtt (gondolunk itt mindenekelõtt a Tavasz, Magyar Szó, Genius, Új Genius, Periszkop, Korunk, Erdélyi Helikon irodalmi anyagára, továbbá az elsõ erdélyi írónemzedék fellépésének recepciótörténeti kötettel kísért (A TIZENEGYEK elõ- és utóélete. Kriterion, 2003.) reprintkiadására – örvendetesen kiegészíti az 1918 utáni erdélyi magyar irodalom „forrásvidékeirõl” alkotott képet. Mózes Huba már 1980-ban felhívta a figyelmet a Napkelet irodalomtörténeti jelentõségére. Akkori tanulmánya (Irodalom és mûvelõdés a Napkelet spektrumában. In: M. H.: Forrása rég fakadt…

Tanulmányok, dokumentumok. Kriterion, 1985. 173–184.) most is jó kalauzunk az antológiához. A folyóirat reprezentatívnak érzett verseibõl, mûfordításaiból, szépprózai írásaiból, színmûveibõl és tanulmányaiból készült válogatást a függelékben példaszerûen megszerkesztett – 984 tételt feltüntetõ – repertórium egészíti ki, névmutatóval és az antológiában szereplõ szerzõk legszükségesebb adataival. A magyar újságírás kiemelkedõ személyisége, az erdélyi magyar sajtó híres Spectatora (Krenner Miklós) az 1918 utáni helyzetben újjászületõ hírlapirodalmat és a szépirodalmat tejtestvéreknek tekintette. Számvetéseiben nemegyszer kitér a kettõ viszonyának (váltakozó elõjelû) alakulására. A kezdeti évekrõl szólva kiemelten beszél például arról, hogy a szépirodalomnak maga a napisajtó volt a szellemi szálláscsinálója. A Keleti Újság emlékezetes irodalmi pályázatait, a Napkelet mûködését, az Ellenzék Áprily-, majd Kuncz-szerkesztette irodalmi mellékletét azért tartja példaértékûnek, mert ezek a kezdeményezések – a Tizenegyek fellépését is ideértve – elõsegítették az erdélyi magyar irodalom önszervezõdését: az Erdélyi Szépmûves Céh megalakítását, a helikoni munkaközösség életre keltését, majd az Erdélyi Helikon elindítását. A Keleti Újság tõkeerõs vállalkozásként indult 1918 decemberében.

Szentimrei Jenõ 1957-es visszaemlékezései szerint ez annak volt „köszönhetõ”, hogy a román királyi csapatok kolozsvári bevonulása után: „1. a város összes könyvkereskedéseibõl tökéletesen kifogyott minden magyar nyelvû szépirodalmi kiadvány, és a szoros határzár feloldására egyelõre kilátás sem volt. – 2. A Keleti Újság a román királyi csapatok visszahúzódása elõtt Debrecenig és Hódmezõvásárhelyig is bejárt. Soha nem álmodott magas példányszámban jelent meg és fogyott. A vállalat azt sem tudta, mit csináljon a pénzzel. – 3. Tekintélykérdéssé vált – marosvásárhelyi, nagyváradi és temesvári kísérletek után –, hogy végre Kolozsvár és éppen a Lapkiadó R. T. mint tõkeerõs, magát haladónak nevezõ vállalat ragadja kézbe a kezdeményezést, és átmeneti áldozatok árán vállalja a szépirodalmi lap- és könyvkiadás kockázatát is.” A kéthetente megjelenõ Napkelet fõszerkesztõje az a Paál Árpád volt, aki 1921-ben Kós Károllyal és Zágoni Istvánnal együtt adta ki a máig idézett Kiáltó szó címû röpiratot. A lapszerkesztés elveit ezzel a programmal hirdetik meg: „A Napkelet a szabad kutatás s a különbözõ irodalmi irányok és világnézetek szabad fóruma. Nem alkalmaz lelkiismereti kényszert senkivel szemben, s minden irányt szóhoz enged, ha becsületes álláspontot fejez ki, és önmagának mértékével mérve értéket jelent.”

Maga a fõszerkesztõ az erdélyi szabadelvûség folytatásában jelölte meg az új folyóirat hivatását. Ebbõl az alapállásból egyértelmûen következett, hogy korántsem kívánt „belterjes” maradni. Amellett, hogy az erdélyi magyar létkérdések megoldására összpontosított, az egyetemes szellemi áramlatok közvetítését is felvállalta. A szerkesztõk hittek abban, hogy a részekre darabolt Kárpát-medencei magyarságra a továbbiakban is európai küldetés vár. Errõl tanúskodnak a folyóirat olyan ankétjai, mint a Mi az igazi magyar irodalom? kérdésfelvetése vagy a Kultúrák közössége, mely a kölcsönös megismerkedés és közeledés fontosságára hívta fel a figyelmet. A szabadelvûség igézetében a Napkelet írókat toborzott és írókat nevelt az új életkezdetben, irodalmi estjein pedig a közönséget is igyekezett megnyerni – Erdély-szerte – célkitûzéseihez. Munkáját – amint azt találóan állapította meg Pomogáts Béla 1993 novemberében a Feltáratlan értékek a magyar irodalomban címmel megrendezett budapesti irodalomtudományi konferencián – „részben az irodalmi modernizmus és a szellemi baloldal más fórumai, mindenekelõtt az 1926-ban Dienes László szerkesztésében megindult Korunk, részben az erdélyi irodalom egységének megteremtésére törekvõ, az »erdélyi gondolatot« képviselõ Erdélyi Helikon folytatta tovább. Legfontosabb szellemi öröksége minden bizonnyal abban van, hogy egyeztetni tudott a különféle, egymással is vitában álló irodalmi és világnézeti áramlatok között, és össze tudta fogni a sokféle irányból érkezõ erdélyi írók táborát.” Erre az összefogásra ma még inkább szükség mutatkozik, mint nyolc évtizeddel korábban.

Kriterion Kiadó
Kolozsvár

 
 
 

Cseke Péter

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu