buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A várva várt kritika


2004.06.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nem nevezhetõ általános jelenségnek, hogy egy (irodalom)kritikai kötet publikálását nagy várakozás elõzné meg. velem legalábbis ritkán szokott megesni, hogy összefutván egy-egy pályatársammal, azzal fordulna hozzám (vagy én hozzá): – el sem tudod képzelni, mennyire ki vagyok már éhezve x. bírálatainak gyûjteményére! Azt azonban nemegyszer tapasztaltam, hogy dérczy péter véleményére – elsõsorban az övére; az övére mindenképpen – kíváncsi még az az író, költõ is, aki egyetlen bõséggel számíthat kifogásokra, elmarasztalásra. A pályáját három évtizede kezdõ dérczy már 1980 táján a megvesztegethetetlen értékelés és a szellemes elemzés egyik megtestesítõjének számított, aki azonban mindig tartózkodott attól, hogy az értékelést ítéletként adja közre, s a szellemességet sosem engedte szabadon az értékelés rovására.
 

Dérczy viszonylag sok kritikát írt és ír, ám, mostanáig nem tökélte el magát e szövegek javának közzétételére. Így a Vonzás és választás – ahogy mondja – „Egy ötvenkét éves csávó elsõ kötete”. A döntésben sok tényezõ közrejátszhatott (akár az is, hogy generációink professzorainak többsége általában csak ritkán, retrospektív módon, rettenetesen vastag gyûjteményekben adott számot évtizedek kritikai munkálkodásáról, s ezekben a foglalatokban – minden erényük ellenére – épp azokat az ellentmondásokat nagyították fel akaratlanul, melyekrõl Dérczy könyvét záró írása [Búcsú avagy kritika vagy amit akartok] is tesz említést, egyéb – a kritika mûfajra nézvést kedvezõtlen – tendenciák és vonatkozások szomszédságában.) Elég az hozzá, a kritikus Dérczy Péter csak 2004-re állított öszsze kötetet (nem is pusztán kritikákból, hanem tanulmányokból is), egyszerre téve fel a miért és a mit kérdését.

A választ ott kezdhetjük, hogy a szerzõ a folyamat-, jelenség-, életmûés nóvumfigyelõ bírálók sokarcúságával és gondolkodásának komplexitásával rendelkezik. Tehát alkotások sokaságát ismerve bátran vállalkozik olyan változás- és állapotrajzokra (ebben leginkább Margócsy Istvánt látom szellemi rokonának), amelyekben a kritikai elemmel csak közvetve, takarékosan lehet gazdálkodni. Ezek a – nagytotálokat közelképekkel montírozó – eszmefuttatások némely pontjaikon ugyan már a kimondás, a leírás pillanatában sem teljesen adekvátak önmagukkal (elsõsorban és egyszerûen azért, mert körülöttünk az irodalom rendületlenül „írja önmagát”), ám az elemi vagy elementáris mozgásirányokat (és kérdésirányokat), a „térkép” határsávjait és kitüntetett locusait a késõbbi olvasó számára is igen precízen jelölik. (Az említett, 1990-es, utószóként ható kritika-kritika is, noha nyilvánvaló, hogy amit ezek a nagyjából 1975 és 1990 közötti idõszakra koncentrálva tételez, azt nekünk már „át kell olvasnunk” az 1990 és 2002 közötti idõszakra.) Meglehetõsen tágas végletek összeszikráztatásában elgondolt, egyre szûkített állításaik felé szigorú logikával igyekvõ textusok okoznak intellektuális élvezetet. Esterházy Péter Harmonia caelestisérõl szólva, a Minden és semmi cím úgy tartja fenn magát, hogy e szélsõségek egy bensõbb azt hoznak létre az analízisben.

Dérczy (a kritikus mûhelyében nem mindig szerencsés, nála viszont stílusjegyként viselkedõ feltételes móddal is operálva) a hasonlóképp bipoláris Én – mi cím univerzumában (midõn Nádas Pétertõl az Évkönyvet veszi szemügyre) oda tendál, hogy „Magam – némi bizonytalanságot is sejtetve egy sajátos regény formának nevezném; egy alkat, személyiség és gondolkodásmód különös regényének. Talán azért nem túl merész és kockázatos ez a kijelentés, mert az Évkönyv szerkezete itt is eligazítja olvasóját...” Ezek a nyitott konklúziók, tágabb bölcseleti és esztétikai inspirációkat is nyújtó summázatok nem pusztán az egyes bírálatokban, de azoknak a köztes tereiben és ciklusaiban is jellemzõek, híven tanúsítva, hogy Dérczy oeuvre- követõ nemzedéki kritikus is. Esterházy Péter és Czeizel Balázs Biztos kaland címû, igencsak szokatlan közös könyvtárgya úgy nyílik meg az értelmezõ elõtt, hogy az – élet és halál után – szól „egy nõrõl – húgunk? – nõvérünk? – anyánk –, egy nõrõl, akit körülvesznek egy »családi album« képei...” S ha ekkor asszociációink közbevetnék: de hiszen már az Egy nõrõl beszél a beszélõ! – akkor valóban csak lapoznunk kell s az Egy nõ Esterházyja – vagy Esterházy Egy nõje – következik. A továbbiakban Tar Sándor –az õ könyvei Dérczy polcán az irodalomszociológiaitól az etikaiig minden aspektusból a legfontosabb, legtanulságosabb (és legszebb) mûvek közé sorolódnak –, Pályi Andrásról – aki a közelmúltig relatíve kevesektõl kapott munkásságának lényegét kibontó kritikákat – és Oravecz Imrérõl – róla pályaszakasz- szembesítõ módon – jutunk „többes” értelmezéshez.

Ha Dérczy nem rostál ilyen szigorúan, ezekbõl a „modulokból” még több lehetne. Persze semmiféle csorbulást, hiányérzetet nem kelt, hogy – mások mellett – Krasznahorkai Lászlóról, Bodor Ádámról, Parti Nagy Lajosról, Kukorelly Endrérõl, Petri Györgyrõl csak egy-egy mondandó-kötegét közli a szerzõ. Ezeknek a szövegeknek is kijár a mai magyar irodalomkritikában az „alapszöveg” titulus, s csak jót tesz a gyûjteménynek, hogy – amiként azt mindennapi tennivalói, feladatai is hozhatták – Dérczy, aki a Vonzás és választás írásaiban irodalmunk közelmúltjának reprezentatív alkotásaira koncentrál, néha ezt az „elõnyt” nem (vagy kevésbé) adja meg. Mészöly Miklóstól a Ballada..., Závada Páltól a Milota, Kertész Imrénél a hetvenedik születésnap mint esemény a tárgya, Konrádtól az Agendával foglalkozik (a Kerti mulatságokkal). Úgy látom, nem ezek a mûvek és alkalmak kedveznek leginkább az emlí - tettek méltatásának – ebbõl azonban a kötetben semmi egyensúlyzavar nem származik. (Az Orbán Ottó utolsó, még teljes verseskönyvérõl – Ostromgyûrûben – írottak jelentõségét emeli, hogy az Orbán-verséletmû 2003-as kettõs gyûjteményének gondozója, sajtó alá rendezõje Dérczy lett.) Sokak szerint egy kritikakötetet nem is az igaza(i), legalább ennyire a vitatható igaza(i) minõsít(enek).

Az egy – hûvösen izzó, fõleg a tiszta észre hangszerelt – tónust végigvivõ, de stilárisan sokhangú (a Végsõ kérdések fricskás kezdését, a „kerget a vááágy” poénosságát, az Eljött nektek a hõs... tudatos konvencióit, a „Között” dialógus-hangsúlyozását stb. egyként tudó) Dérczykritika bõven kínál lényegi vitahelyeket. Vajon a Biztos kaland címszerkezet elsõ szava valóban a halált takarja, s ha azt, akkor a második – „ezek szerint” – az életet? Vajon igaz-e, hogy – folyton az Egy nõhöz térünk vissza...? – „Egy széttartó szöveg egyetlen és végsõ formaképzõje az elbeszélõ személye lehet”? Nem maga a „széttartó szöveg” képezi meg (széttartó voltának paradoxitásában is) a „végsõ” formát (vagy e szöveg a „végsõ formaképzõ” – hogy a formaképzõ olvasóról, értelmezõrõl már ne is essék szó)? Miért adja fel hirtelen Dérczy a végérvényességtõl mint biztos tévedéstõl való idegenkedést, és szúrja be az egyetlen szót? A Vonzás és választás várható szakmai sikere, általában is igényes „kalauz” volta aligha bírhatja rá arra Dérczyt, hogy – eddigi önkorlátozását sietõsen feladva – évente-kétévente publikáljon újabb és újabb válogatásokat, vagy – gondoljunk csak nemrég kinyomtatott, briliáns Vadász Géza-, netán „Vadász Géza-” bírálatára! – egykét jelen esztendõ írásait sorakoztassa fel Õt, úgy fest, nem ez vonzza. Olvasói viszont szívesen vennék, ha – a megfelelõ pillanatokban – ezt választaná.

Dérczy Péter: Vonzás és választás
Csokonai Kiadó, Alföld Könyvek
230 oldal

 
 
 

Tarján Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu