buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az elfeledhetetlen történelem


2004.06.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Azt tartja egy régi s valóban bölcs mondás, hogy az okos ember más kárán tanul. Ennek nyilván igaznak kell lennie az emberek közösségei s a legtágabb emberiségre is. Tudjuk, hogy ez korántsem így van. Az emberiség nem tanul a maga történelmébõl, nem tanulnak a nemzetek, a kisebb közösségek, s bizony gyakran az egyének sem. Példát ezernyit lehetne hozni. Ha így van, akkor viszont célszerû volna különös figyelmet fordítani a múltunk iránt, beleértve mind személyes élettörténetünket, mind nemzetünkét, mind az emberiségét. A jelenkor, az utóbbi évtizedek tendenciája viszont éppen mintha jelentéktelennek szeretné beállítani ezt a két utóbbit, amelyek pedig elválaszthatatlanok az egyéni sorstól. A „más kára” kifejezés ugyanis nem csupán a szomszédot jelenti, hanem az egész történelmet, különös figyelemmel tágabb szülõföldünkre, amelynek múltbéli kára annyiban a miénk, hogy minket is determinál valamennyire, történt akár többszáz éve.

Az emlékezet irányítása, a károkra való figyelmeztetés, a felelõsségtudat formálása, nemesítése is a költészet feladatai közé tartozik. S bár látszólag a kortendenciával szemben halad az, akinek világképében központi a történelem helye, valójában õ képviseli legigazabban mindannyiunk érdekeit. Jeles példa erre Kovács István költészete. Legújabb verseskönyvét forgatva sem árt emlékeztetni arra, hogy 1969-ban tûnt fel, a nevezetes Elérhetetlen föld címû antológia legfiatalabbjaként, s bár mind a kilenc költõnek erõteljes volt a kötõdése a történelemhez, mind szembesítették a múltat és a jelent, az ígéreteket és a valóságot, közülük Kovács Istvánnál mutatkozott ez meg a legkövetkezetesebben. Történelem szakos is volt az egyetemen, s élethivatásának egyik elemévé is vált ez a képzettség: a lengyel-magyar kapcsolatok tudós kutatója lett. Más azonban a tudomány és más a költészet, bár vitathatatlanul lehetséges átjárás is közöttük. Erre ez az új kötet kínál példákat. A Thorvaldsen szobra az esszévers mûfaji minõsítést kapta, nagy pontossággal.

Aki a történelemmel foglalkozik, az állandóan a történelmi idõ folyamatában is él: egymásra rétegzõdnek a múlt idõsíkjai s végsõ soron mindegyikük szembesül a jelennel. Egyúttal arra is figyelemmel célszerû lenni, hogy a különbözõ helyszíneken s egymástól gyakran teljesen független események között nem lehetséges-e mégis valaminõ kapcsolat. Nos, az esszévers különös lehetõséget kínál minderre. A versnek három fõalakja van. A híres dán szobrász, Thordvalsen (1770–1844), Poniatowski József herceg (1763–1813) és Görgei Artúr (1818–1916). A szobrászt megkérték arra, hogy készítse el a híres hadvezér lovasszobrát. A mû el is készült, fel is állították, ám igen viszontagságos története volt. Miklós cár meg akarta semmisíttetni, majd egy hercegnek ajándékozta a lebontott alkotást. A megsemmisítés egy következõ században, Hitler parancsára történt, s a múzeumi modell alapján lehetett újra önteni. A hadvezért a lengyelek sokáig árulónak tekintették. Akárcsak Görgeit a magyarok.

A két ország, a két hadvezér sorsában sok a rokon vonás. Kovács Istvánt az is foglalkoztatja, hogy ha készíthetett volna, milyenné formálta volna a dán szobrász Görgei alakját, aki „A Júdás-bélyeggel / történelembe taszított ember”. S azt a párhuzamosságot már ki sem használta az esszévers, hogy Görgeinek is volt szobra, s az is megsemmisült. Az elfeledhetetlen történelemre példa az Emlékünnepség is. A Kertész Imrének ajánlott mû alcíme: „Auswitz felszabadításának ötvenedik évfordulóján”. A szöveg elsõ pillantásra riportversnek látszik: egy sajtóbeszámoló részletével kezdõdik, majd maga a vers egy kétgyerekes családot mutat be az emlékmenetben. A beszélõ férfi – aki hadiárvaként 1945 augusztusában született – mindegyre odaképzeli magát, magukat az egykori gyilkos rámpára: „Ki fogja fel, / hogy nincsen õk, / és nincs mi sem? / hogy együtt vagyunk a mi s az õk / hallottainkkal élõ / sebek / és sebhelyek”. Végül harmadik példaként a kötet címadó versét említem. A Kézmozdulat a szürkületben ugyancsak helyszíneket és idõsíkokat épít együvé.

A 2001-es jelen, egy majdnem harminc évvel korábbi erdélyi úti élmény Felvincen, s az elkerülhetetlen hozzá kapcsolódó régi történelmi események erõteljesen bekapcsolják a ma élõ személyiséget saját léttapasztalatai mellett Közép- Európa ezeréves múltjába, amelyet nem lehet eltörölni, csak tudomásul venni, megpróbálva mégiscsak okulni belõle. Sejthetõ e megidézett három vers alapján is, elolvasva õket pedig bizonyosságá válik a sejtés, hogy Kovács István költészetében a történelem- és a létszemlélet termékeny polifóniában él egymással. Õ bizonyos abban, hogy történelmi tudat nélkül nem szabadna élni, hogy annak jelenléte nem korlátozza az embert, hanem éppen ellenkezõen: segít teljesebbé, épebbé változtatni az egyént és a közösségeket is. Igen, bele vagyunk vetve a világba, de rajtunk is múlik, hogy mi lesz mindebbõl, hogy mi történik, és mi nem. Igenek és nemek vitája a létezés. Ezt fejezi ki a Haikuk ciklusa is, amelyben a mûforma jellegének megfelelõen nagyobb szerepet kap a természet. Íme, egy nem: „Ezért feszült még? / E végesincs földútért? / Néptelen égért?” És egy igen: „Platánalagút, / Angyalszárnycsapásnyira / az örökélet”. S ezt a reményt fokozza a csak versben elképzelhetõig az Aki a mennyországot festi, amelyben azt mondják „a kevés igazak, / hogy a huszonegyedik csak a szépség százada lehet”

Kovács István: Kézmozdulat a szürkületben
Magyar Napló
107 oldal, 966 Ft

 
 
 

Vasy Géza

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu