buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Péntek, Winnetou és a Mars-lakók


2004.05.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bevallom, hogy időnként előveszem gyerekkori kedvenc könyveimet – csak regényekről van szó, azok is inkább a kalandos műfajból –, és elmerülök abban a világban, amely az által hat rám, hogy nem létezik. Nem létezik? Talán éppen azzal létezik, hogy lehatol a mélybe, ugyanakkor hihetetlenül kortárs eseményekről tudósít. Rehabilitálja az ős-ént, és félrehúzza a különböző lepleket...

Körülöttem dúl a versenyfutás a Mars bolygó felé: imperialista érdekek játszanak közre, volt-e élet a vörös sivatagban, van-e maradvány olaj, lesz-e rövidesen turizmus és katonai bázis? Mindez nem érdekel; ami igenis érdekel, azt megtalálom a gyerekregényekben. Elsősorban a Robinson Crusoe-ban. A regény alatti regény elmondja, hogy egy léha fiatalember nekivág a világnak, hajótörést szenved, és a kimentett Bibliát olvasgatva megtér az istenhithez. Ez nem elég: a vallásos inspiráció által sarkallva, onnan merítve energiát, paradicsommá varázsolja a kopár szigetet. végül embert térítő munkákba is fog. Mi ez. ha nem a puritán hivatás krónikája, a protestáns ora et labora, a feltétlen hit, hogy azért vagyunk a földön, hogy dicsérjük istent, és mindenütt létrehozzunk egy Édenkertet? Robinson az első misszionárius, követi őt Oliver Cromwell Angliája, a 18-dik század, amelyben „rule the waves Britannia”, és megvalósítja az első számú globális ekonomiát. Az angolszász hegemóniát nem az amerikai alkotmánytól datáljuk, inkább Robinsontól, amelyben vallás és materiális siker összeér.

De így van ez tovább is. Második számú „gyerek” regényem Winnetou, May Károly siker-sztorija. A helyzetkép majdnem azonos: lakatlan vidék, ahol ős-indulatok és érdekek találkoznak a német kivándorló (Old Shatterhand) jóindulatú tekintete alatt. Ő maga is tevékeny résztvevő – persze kivétel nélkül mindig győztes –, hiszen a keresztény szeretet hozza a vadak közé. Győzedelmes fegyver a győzedelmes hit szolgálatában. Ahogy Robinson megszelídítette Pénteket, de megbüntette a többi feketét (valójában karibot), úgy Old Shatterhand is átformálta Winnetout, és harcot viselt a kiowák ellen, mindezt igazságosan, mondhatnánk szelíden, krisztusi visszhangokkal. Az ipari siker nem is marad el: Old Shatterhand két életű ember: vadnyugati harcos és vasút építő mérnök, a keresztény szeretetet prédikálja, de tudja azt is, hogy nyomában érkezik a kontinenst áthidaló gőzmozdony és a népek vándorlása. Winnetou barátaira a kiirtás vár. Hiába, ez a fehér ember sorsa: erdőt tisztít, imádkozik, gyilkol. Van ennél aktuálisabb téma?

Témánkat aláfesti a technológia szédületes haladása. Robinson még csak kis kunyhókat épít: itt lakom az esős évszakban, oda költözöm az égő nap elől, amott tartom kecskéimet, mint a rossz szezonra tárolt eledelt. És persze puskám magasan hatékonyabb, mint a bennszülöttek lándzsája. Ugyanez a helyzet Karl Maynál, de kétszáz évvel később: Old Shatterhand vadölő puskája valóságos csodafegyver, nem beszélve a vasútról, amely kipusztítja a bölényt és a grizli medvét, az indián törzsek természetes eledelét. Egyszerre pusztul a környezet és annak lakói. Ne feledjük, Old Shatterhandot sarkán követi Oswald Spengler, és tömérdek tanulmánya történelem logikájáról és a determinációról.

Mi köze mindehhez a jelenlegi űrkutatásnak? Az, hogy ismétlődik Robinson és May Károly története – más dimenziókban. A Mars a szűzterület, mint annak idején a Karib-sziget és az amerikai dél-nyugat. Tény, hogy az űrt már felfedezte Giordano Bruno, akit az inkvizíció máglyára tett, mert a világok sokaságát tanította. (Megérdemelte, hogy róla nevezzenek el egy űrhajót, most, hogy divat lett a múltért bocsánatot kérni.) A mindenkori cél: győzelem a minket körülvevő világ fölött. A stratégia a fantáziával kezdődik, ezért az idézett regények alkalmasak, mint gyermekolvasmány. A fantázia rövidesen teret enged a misszionáriusoknak és a gyarmatosításnak, végül annak, amit Rudyard Kipling (Nobel-díjas!) a „fehér ember terhének” nevez, és ami előhangja már a gyarmati rendszer fölbomlásának. De közben Defoe, May Károly és Verne Gyula, és Cervantes, és Stevenson, stb. – megszerzi azt az élvezetet a gyermek számára, amit a kaland jelent idős korban is. Várhatjuk a Marsról küldött leírásokat. Hogyan fog ezzel megbirkózni a képernyő?

 
 
 

Molnár Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu