buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 6, péntek
Miklós napja





















Évfordulók:
1935: Bertók László születése (Vése)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Retúrjegy az éjbe


2004.05.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Huszonhét éves vagyok. Halott.” Ezzel a két, rövid, de velős mondattal kezdődik Szilágyi Cs. Tibor vallomássorozata, a Haraki. Nyomasztó könyv. Betekintés a kapun túlra, idegen gondolatok zavaros és olykor félelmetes szövevényébe – véget nem érő, kétségbeesett üvöltés. Olvasni nem élvezet, kellemes élmény, hanem embert próbáló feladat. A Harakiri hátborzongató és szívszorító, néha már brutálisan őszinte, lenyűgöző munka – egy beteg elme önmagáról készített jelentéseinek sorozata. Szilágyi Cs. élte és írta kábítószerekkel is ajzott őrületét, folyamatosan reflektálva érzelmi változásaira, téveszméire. Két valóság között ingázott, a mindennapok és a totális őrület elől egyaránt menekülve. Ahogy könyvében egy, pszichiáterévei folytatott beszélgetésről emlékezik: „Egy vicc az egész. Erről beszéltem neki, hogy nem egy könnyű ügy, mindkét világban őrült vagyok ( ... ) Egyik sem ereszt könnyen, egyrészről itt van a szeretőm, kedvesem, szeretteim, szüleim, orvosaim szeretete, a másik oldalon Jézus Krisztus, Szűz Mária, angyalok, démonok, ördögök. Gondolatok.”

Szilágyi Cs. Tibor életéről mesél. Vallomásaiból egy középosztálybeli család képe tárul elénk: testvér, túlérzékeny fián majomszeretettel csüngő anya, omnipotens apa, az összezártságból eredő feszültségek, elhallgatások, majd a telepi kamaszkor kerül terítékre, barátnők hosszú sora, drogok, néhány felvillanó gyermekkori emlék – maga az ifjúság, úgy általában. Tulajdonképpen nem is ez a fontos, hanem a mód, ahogy a szerző egyéni szemléletmódja emlékképeit groteszkké, különössé torzítja. Apja mintegy vak, legyűrhetetlen istenalakként testesül meg előtte, serdülőkorát szellemalakok társaságában tölti – a skizofrénia szűrőjén keresztül minden átalakul, más formát ölt. Az írást Szilágyi terápiás eszközként használta, mivel félelmei, látomásai így valamelyest leképezhetővé váltak – de nem törekedett feltétlenül a szépirodalmi forma elérésére. A Harakirit ezért inkább naplóként érdemes olvasni, elfogadva a szöveg változó színvonalát; a szerző néha mérföldes közhelyeket hangoztat, másutt öregesen zsémbelődik, vagy suta vicceket enged meg magának, másutt viszont sajátosan élénk fantáziáról és kiváló íráskészségről tesz tanúságot, plasztikusan és tömören fogalmaz. Mondatai különösen akkor válnak élővé, sokkolóvá, amikor pszichotikus rohamairól mesél. „Keresd meg a halált... suttogott egy hang utánam, olyan mély, mint a szél, és olyan fekete, mint a Hold másik fele”. „atyám, egy szürke felhő az isten, maga a felejtés” – sikolt fel máshol, egyetlen, oldalnyi mondat, megszakíthatatlan gyónásáradat részeként. Torokszorító, döbbenetes sarok néha úgy tűnik, mintha Szilágyi rejtett igazságok ismerője lett volna, mintha betegsége folytán betekinthetett volna a valós világ díszletei mögé.

Félelmetes az a szenvtelenség is, ahogy saját kicsapongásairól, tombolásáról tart beszámolót. Mint írja, volt otthonától elszakadó bűzös csöves, anyját megölni akaró narkós ámokfutó, belvárosi udvaron önkielégítő szatír – Szilágyi Cs. Tibor szégyen nélkül mutatja be életének nyomorúságos időszakait, mint aki számvetést készít múltjáról, jelenéről. A Harakirit tekinthetjük a néhai szerző az utolsó útra való felkészülésének is – szuicid hajlama a könyv meghatározó elemeként jelenik meg. Halálára néha már úgy tekint, mint az elmebaj egyetlen, végső gyógymódjára.

Könyvét tehát érdemes, ha nem is mindig élvezetes olvasni. A kötet külsejéről azonban jót mondani nem lehet. Ócska húzásnak tűnik, hogy Szilágyi vallomássorozata éktelenül rikító borítójú bestsellerként került kiadásra. A borítólapon hatalmas vértócsában felhasított testű Teletubbies-figura hever, melynek karjára (makulátlanul tiszta pengéjű) kést montázsoltak, felette injekciós fecskendő díszeleg, „finom” utalásként a szerző drogokkal való kapcsolatára. Ennél is alpáribb a könyv címe, a Harakiri. Kitalálója (valószínűleg nem a szerző) érezhetően arra törekedett, hogy agresszív és figyelemfelkeltő, tehát „ütős” legyen. Ezzel az erővel Ernest Hemingway összes műveit is ki lehetne adni Nekem lőttek címmel. Igaz, Hemingwayt nem öngyilkossága által ismerték meg az olvasók.

Szilágyi Cs. Tibor: Harakiri
Ulpius–Ház
232 oldal, 1980 Ft

 
 
 

Koncz Tamás

Ulpius-Ház Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu