buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Album Lechner Ödön munkáiról


2004.05.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy Kecskeméten megjelent leporellót nézegetek: Tóth Sándor felvételei egykor és ma. A címlapon: a legendás emlékű Don-kanyar – 1964-ben, s a helyére épült lakótelepi házak ma. A negyven évvel ezelőtti felvételen romos, de szép szecessziós díszítésű házak, ezeket bontották le, ezek helyére épült a modern városrész. Nem kérdezem most, hogy feltétlenül így kellett-e történnie ennek, csupán Lyka Károlyt idézem, aki az előző századelőn a következőket írta: „Olykor szerény méretű propaganda is megteszi a maga hatását. Hisz a naggyá dagadó lavina is egy gördülésnek indult kavicsból ered. Egy-két jó példa minden szép beszédnél többet tesz s hatása néha kiszámíthatatlan. A magunk tapasztalatából iktatunk ide egy tanulságos példát. Kecskemét városa székházat építtetett, mégpedig helyes érzékkel modernet és magyarosat. Egyike ez a legszebb ilyfajta magyarországi épületeknek. Tetszett az embereknek: formáit, amelyek eleinte talán újságuk miatt különöseknek hatottak, szép lassan megszokták, azután rájöttek az új ízlés szépségeire, megszerették a művet. A kecskemétiek azonban nem álltak meg ennél az első stációnál. Mikor nemrégiben bérházat akart a város építtetni: ismét modern és magyaros tervet kívántak. A bérház javában épül, mégpedig általános érdeklődés közepette. Előre tudjuk, hogy megszeretik ezt is és a harmadik épület, amelyet a város építtetni fog, ismét magyaros lesz ... De itt még nem szakad vége a rövidke építéstörténetnek. A legtanulságosabb rész most következik. Kecskemét derék polgárai az ő hagyományos okosságukkal felkapták ezt a magyaros stílust s ahol könnyű szerrel lehet, kisebb s egészen kicsiny objektumokan is alkalmazni igyekeznek a formáit. ... A magyaros művészet körülbelül ugyanazokat az időket éli ma, amelyeket élt a magyar színművészet a Déryné-vázolta időkben. A színművészetből is az egészséges vidéki városok formáltak magyar művészetet, a lojális 'nyugati színvonalon álló' Beschwichigungsratok ellenére. Ezek is onnan fogják életerejüket kapni, ahonnan kapta a szegény, kinevetett, üldözött magyar színművészet. Csak Kecskemét példáját kell utánozni.”

A lebontott épületek Lyka Károlyt igazolják: úgy volt, pontosabban úgy lett, ahogyan Lyka Károly írta: Kecskemét építészete sokban összekapcsolódott a szecesszióval, ez pedig a kecskeméti városi vezetőkön, főképpen Lestár Péter és Kada Elek polgármestereken túl főképpen a kiváló építészeknek, így Lechner Ödönnek köszönhető. Lechner Ödön és Pártos Gyula terve nyerte meg a kecskeméti Városháza tervezésére ki írt pályázatot, a Városháza építése 1893. május 3-án kezdődött meg, az épületet 1895 nyarára építették fel, a máig impozáns közgyűlési termet 1897. december 26-án avatta föl Lestár Péter és a polgármesteri feladatokat tőle átvevő Kada Elek. Az épület a kiváló építész, Lechner Ödön életművében is kiemelkedő helyet foglal el. Rövid angliai utazásának emlékei őrződnek a kecskeméti Városháza épületén, ezt a kortárs Paur Géza is megfigyelte. „A stíl alapjában véve angolos reneszánsz, de főleg díszítményeiben dúsan meg van rakva magyar motívumokkal, melyek ... átmenetet jelölnek, mint első kísérletek s mutatják, hogy milyen szellemben fejlőd hetik a magyar építészeti stíl” Az utókor művészettörténésze, Sümegi György, akitől az eddig ismertetett adatokat is vettük, szintén a magyaros vonásokat emeli ki, rámutatva, hogy Lechner itt használt először Zsolnay-majolikát, a díszítő motívumok pedig a kalotaszegi kályhacsempék motívumaira emlékeztetnek. Lechner, aki később a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Postatakarék Intézet és a Földtani Intézet tervezője lett, jelentős épületet hozott létre Kecskeméten. „Az épület nyugodt tömbjével s méltóságteljes egyszerűség évei, majolikával élénkített, változatos homlokzatával és csipkés, a felvidéki reneszánsz kastélyokra emlékeztető pártázatával, színes, mázas cseréptetejével szervesen, meghatározó elemként illeszkedik a kecskeméti főtérbe, sőt annak egyik fő viszonyítási pontja lett.” Az ódon történetiséget felidőző angliai, felvidéki hatások mellett ott vannak rajta a történetiségre már csak stilizáltan utaló tornyok és díszek, mellettük és rajtuk pedig a keleti hagyományokra visszautaló magyaros díszítések – nem véletlen tehát, ha az esti kivilágításban, amikor a környezet elemei kevésbé hangsúlyozódnak, az épület finom színei és díszei, valódi funkciókat kevésbé hordozó elemei emelődnek ki, úgy érezzük, mintha meseszerű, keleti vonásokat magán hordozó épület előtt állnánk. Fontos szólni az épület belső gazdagságáról is: a közgyűlési teremben Székely Bertalan faliképeit találjuk, a Vérszerződést és a Ferenc József trónra lépéséhez kötődő Koronázást (a képek által felidézett történelmi események egyenrangú volta az utókor szemlélője előtt is megkérdőjeleződik). A két nagy kompozíciót a magyar nemzet nagyjairól készített portrék kapcsolják össze. Az épület külső és belső díszítése minden elemében gondosan megtervezett, példaként idézem, hogy a közgyűlési terem bőrtámlás ülőkéinek virágmotívumait és a főhomlokzat színes kerámiáinak növényi motívumait egyaránt az építész Lechner Ödön tervezte ...

Egy Lechner Ödön életművét bemutató album kapcsán talán azért is illett részletesebben szólni a kecskeméti Város házáról , mert Lechner egyik fő művének számít, s talán azért is, mert az erről az épületről készített festmény – Mirkovszky Géza munkája – részlete díszíti a borítót. A Gerle János szerkesztésében megjelent kötetben gazdag dokumentációra találunk: megtaláljuk Lechner írásait, a Lechnerről született írásokat, aztán pedig az általa tervezett épületek leírását, terveit, korabeli és mai fotókat az épületekről, gyönyörű részleteket, belső képeket, s így tovább. Nem monográfia ez az album, főképpen azért nem, mert részletekből építkezik, az épületek kapcsán is a korábbi írásokat állítja egymás mellé, az azokból kiemelt részleteket, az egységes szemlélet tehát hiányzik ebből a könyvből, viszont minden benne van, aminek egy monográfiában benne kell lennie. Talán több is: olyan szövegek is, amelyek egy teljességre törekvő, s szükségszerűen mai szemléletet tükröző monográfiából esetleg kiszorultak volna. Ennek kapcsán két írásra hívom fel a figyelmet. Az egyik Molnár Ferencé, aki Lechner halálakor írta: „Lechner Ödön sírjára a virágok közé egy nagy, ércfödelű panaszkönyvet kellene tenni, mint ahogy Heine párizsi sírján a virágok között egy vaskosár van a névjegyek számára. A halála után is üldözött költő ezzel a vaskosárral, amelybe egyébként minden smokk és minden sznob pontos lakáscímmel ellátott névjegyet dob be, mintegy név szerinti szavazást kér az utókortól, hogy szembeszálljon e szavazatok révén a hivatalos Németország gyűlöletével. A Lechner Ödön sírján nincs szükség ilyen tüntetésre: az ő hazafiságát, az ő tehetségét nem vonta kétségbe senki. Az ő sírjára a magyar művészélet nagy és örök panaszkönyve illik, amelybe írja bele a bánatát minden olyan ember, akinek itthon elismerték a képességeit, s akit ennek dacára egyszerűen nem hagyjak élni.” Vajon hányan voltak, vannak és lesznek azok, akiknek a képességeit ugyan elismerik, csupán a teret nem kapják meg ahhoz, hogy tehetségüket kiteljesítsék? A másik fontos írás Gerő Ödöné, ő a harmincas években írta a Postatakarékpénztár épülete kapcsán: „Ez a ház a Lechner-architektúra fejlődése útján az a stáció, amelyen a modernség és magyarság már összeolvadt, s amelyre eljutván, a magyar modernség a maga individualitását teljesen kialakítva, büszkén lépegethet az európai új építőművészeti törekvések élén járók közt. Lechner Ödön nem pótolta a századok mulasztását, nem konstruálta meg visszafelé néző fantáziával a magyar stílust, hanem egyszerre kitörülte elmaradottságunk tudatát, amikor az európai modernségbe beleik1atta a magyar modernséget.”

Kitörülni elmaradottságunk tudatát, és az európai modernség be ik1atni a magyar modernséget – az élet számos területén aktuális feladat lenne ma is, s amíg ez megtörténik, lapozgassuk a Lechner Ödön munkásságát bemutató albumot, gyönyörűséges épületeket, s gyönyörűséges képeket találunk benne ...

Lechner Ödön
Az építészet mesteresorozat
Vál., szerk.: Gerle János
Holnap Kiadó
274 oldal, 9900 Ft

 
 
 

Füzi László

Holnap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu