buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A boldogtalan recipiens, avagy az irodalmi élmény befalazása


2004.03.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Olvasom az Élményközpontú irodalomtanítás sorozat hatodik, A megértés felé című kötetét, mely már tényleg Ügy tűnik, kicsit hosszúra nyúlt előzmények után elárul valamit erről a vonzó programról. Annál is inkább, hiszen Fűzfa Balázs szerkeszt6i bevezetése összegzést, elméleti-gyakorlati általánosítást ígér.

Nos, némi csalódással vettem tudomásul, hogy összegzés re bizonyosan nem került sor, ugyanis az első öt kötetre ebben a hatodikban egyetlen utalás sincs.

Nem baj, fő, hogy ezúttal legalább a tárgy érintve lesz. És nem is kellett csalódnom, érintve volt, nem is egy ízben.

Sipos Lajos tanulmányában röviden vázolja az irodalomoktatás egyetemes történetét, aztán a tanári szerepfelfogásokat jellemzi, „operaénekes”, „pincér”, „karmester”, ezek az alternatívák, végül lebeszélné az olvasót, hogy Arany Családi körét tanítva túlságosan törekedjék érdekességekkel operálni az órán, képekkel például, hátrányára volna az intellektuális élménynek. Aki hatodikosokat tanít, a szövegmegértés ellenőrzése után legjobb, ha az igei állítmányokat gyűjteti ki a versből, csoportosítás és értelmezés céljából. Dékány Ernő komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a hermeneutika perspektívájából igazolhatónak lássa az élmény jelentőségét az irodalomoktatásban.

Lőrinczy Huba nagyon el van keseredve, hogy az élmény kategóriája leértékelődött a világban, ő kitart mellette, lesz ami lesz, kiáltvány fogalmaz róla, mondván: „Az élmény a cél felé vivő úton nem vész el, csak átalakul” Aztán a Márai rajongás miatt bánkódik, hogy ez a sok lelkes olvasó szinte lektűrré változtatta a Márai regényeket, bizonyára egynek sem jutott eszébe gyanakodni olvasás közben önmagára, meg-megállva, hogy biztos valami baj van vele, ha ilyen könnyed öröm a Márai-olvasás.

Kerényi Ferenc a Petőfi értelmezés közhelyeivel hadakozva egy érdekes új gondolattal áll elő, mely szerint Petőfi kötöttséget nem tűrő, természetszerető és könyörtelen igazmondó habitusa levezethető abból az egyetlen, eddig kellően figyelemre nem méltatott tényből, hogy öt évesen került el otthonról iskolába.

Molnár Judit az ostffyasszonyfai Petőfi kultuszt mutatja be, leleplezve annak falusias lelkületét, túlzásait és leegyszerűsítéseit, azt írja a csöngei parókia Petőfi székéről: „Nem vagyok szakértő, de valószínűtlen, hogy olyan régi volna ez a bútordarab”. Gáspár Edit Joyce nemzetközi ironikus kultuszát idézi föl, s hogy a szombathelyiek hogy próbálnak a Blum házból Bloom házat kreálni. Milyen megható. Június tizenhatodika, a nagy regény fiktív időpontja világszerte megmozdítja az író híveit. Hogy ez a nap nálunk miért is nem tud a gúnyos világjátékok napja lenni? A szerző provincializmusunkra gyanakszik. Bokányi Péter egy helyi művelődéstörténeti emlékeket felidéző film forgatókönyvét adja közre, remekül példázva, hogy az ismeretterjesztés terén az élettelen megjelenítésben világelsők vagyunk.

Horváth Géza Kleist: Chilei földrengését elemzi, a „textus” „jelentésüzenete” a „recepiens” számára nem túl vidám, de hát ez van, Kleist meggondolatlanul Kantot olvasott, és végleg kiábrándult a világból, még történetet is költött hozzá. Mi sem tehetünk egyebet, olvasunk, hogy belássuk, „idegenek vagyunk a földön, hisz nem ismerhetjük ki magunkat rajta”, legfeljebb annyiban, hogy „a kitaszítottság az emberi együttélés általános érvényű paradigmájaként értelmezhető”. Nagy élmény lesz diákjainknak. Druzsin Ferenc a Három nővér komikus szálát igyekezett felfejteni a dráma szövegelemzésével, annyira meggyőző volt, hogy nem pazarolok több könnyet ezekre a kis női manókra a vidéki mocsárból.

Láng Gusztáv Babits Jónásán töprengve végleg megvonná ez ügyben Lukácstól a szót, kiteríti, boncolja a nagy verscetet. Hogy mit gondol? Meglékeli a koponyáját. Hogy mi lenne az üzenet? Dekódol, a kulcs meg a túlvilágon. Ez is élmény.

Juhász Andreával végre eljutottunk a tanári gyakorlathoz, megtudjuk, hogy Tamási:
Abel a rengetegben című regényét miként kellene élményszerűen feldolgozni. Hogy írattathatnánk például a gyerekekkel új Ábel regényt. Remek ötlet, kár, hogy egyetlen szó sem esik arról, hogy ő már próbálkozott-e vele.

Barták Balázs érdekes pszichoanalitikus versértelmezési mintáit Corso Matrózdaláról épp akkor hagyja abba, amikor – saját értékelése szerint – a leginkább élményszerű változathoz ér: „hadd fedje jótékony homály”.

Sciacovelli Antonio egy Kertész Imre regénynek, A kudarcnak az egyik motívumát
elemzi, kicsit belebonyolódva a regény bonyolult lelki szövetébe, aztán csak idéz, idéz, hátha megoldódik.

Magyar Ferenc nyíltan leszámol azzal a tévhittel, hogy Boccaccio reneszánsz alkotó lenne, hiszen a Dekameront az 1300-as évek közepén írta, viszont „a reneszánsz Itáliában 1400-tól kezdődött”. (Ezzel végre megvolnánk.) A tanórai élményszerűség titkát a kérdésekben lá~a, mintát is kínál. A III/4-es novellánál például ez volna a megfelelő kérdés főiskolás szinten: „Mit visz a férj túlzásba?”

Czetter Ibolya tanulmánya szerint az alakzatok elemzésénél „működésük és értelmezésük adekvát leírása csak a nyelv-gondolkodás-világszemlélet-stílus stb. kölcsönös egymásrautaltságának figyelembevételével lehetséges”. Az élményközpontú szemlélet ezt nem nélkülözheti, mert a „befogadó csakis így kerülhet termékeny kapcsolatba az adott műalkotással”. Hetven tanulmányra utal, mely illetékes az alakzatok ügyében. Igazán kár, hogy csak egy tucatot hozott szóba közülük.

Szalai Nóra nagyon haragszik az agresszív rajzfilmekre. Megállapítva, hogy ugyan a valódi mesékben mindig a jó győz, de a tévémesékben is. S hogy az igazi mesékben azért van gonosz, mert a valóságban is van, viszont az agresszív mesék agresszivitást sugallnak. Valamint a Tom és Jerry relativizálja a halál tényét. Mellyel aztán már tényleg nem érthetünk egyet. Ha idáig jutott a kedves olvasó, kicsit megfáradva – hogy ezek az okos emberek mintha soha nem jutottak volna még élményhez, sem olvasóként, sem tanárként, s talán épp ezért forszíroznák, hogy legalább más ne nélkülözzön –, vigasztalnám, hiszen magam is megvigasztalódtam, miután elolvastam az utolsó szöveget, Szigethy Gábor írását a Ruttkay emlékszobáról és annak hatásáról a látogatókra. Szigethy nem kanonizált és nem hermészkedett, mesélt. Végiggondolatlan nyelvi alakzatokkal könnyekről, csipkesálról, egy bolyongó gyertyatartóról: a maga élményeiről, melyek mások élményeinek forrásává váltak. S hogy ez mekkora élmény megint. (Kiadta a Pont Kiadó 2003-ban, nagyon drágán.)

A megértés felé
Szerk.: Fűzfa Balázs
Pont Kiadó
152 oldal, 2460 Ft

 
 
 

Takács Géza

Pont Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu