buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Különvilág


2004.03.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Zeppelin az első olyan légi jármű, ami az embert csakugyan elvitte a fellegek közé. Álom, hogy madár is legyünk, mint a kőszáli sas, a daru vagy a veréb. Régi némafilm híradókban láthatunk Michelangelo fantáziájától balsorsra sújtott urakat, akik a mester álmaiból kiindulva először repültek egy métert... se, aztán ötöt, aztán tízet, aztán százat, aztán „Ikarosz, oh Ikarosz!” kiáltással vérbuborékot fújó ajkakkal meghaltak, mígnem Lindberg által repülte az Atlanti-óceánt, és Lindberg meg az úttörők hősök lettek. De a Zeppelin az más. A Zeppelin az olyan, mint a Led Zeppelin a rock and rollban. Az maga a lebegés. Más kérdés persze, sajátos történelmi tudatunktól sújtva, hogy a Zeppelin, az a csodálatos, fenséges léghajó a Német Birodalom egyfajta szimbóluma lett, ebből adódóan aki az Elbától keletre tanulta a történelmet vagy ötven évig, annak nem az elérhetetlenség elérhetősége, hanem a hatalom bunkóságának stigmája lett.

Tonnod Hsugen Andersen díjas szerzőnek nyilván fogalma se lehet közép-európai nyomorúságunk eme sajátos motívumáról, amikor ifjúsági regénye címének éppen a Zeppelin címet adta. A kilenc-tizenkét éveseknek ajánlott mű egy tízéves kislány és egy tizenkét éves srác kedves története. A regény kicsit Romeó és Júlia, meg egy kicsit robinsonád. A történet kiinduló pontja az, hogy Nina és a szülei, akik éppen olyan hülyén aggódóak, kedvesek, és persze semmit se értőek az élet fontos dolgairól, amilyenek csak a felnőttek lehetnek, eljutnak vidéki nyaralójukba, ahol rendesen nyári szabadságukat töltik. Király! Csak dögunalom. Anya idült fél mosollyal főz, mos, takarít (mert otthon ugyanezt teszi, csak a mosoly elmarad), apa pedig naphosszat farmer, már ami az alsó ruházatát illeti. A lánynak, Ninának pedig, játszópajtás híján a méla gunnyadás marad.

Csakhogy idén nyáron ez nem lesz így! Megérkezvén és belépvén ugyanis a pöpec kis lak b a
(amiről mi rongymagyarok csak álmodni tudunk, ha nem kapcsoljuk át a tévét a reklám alatt) a családnak azt kell látnia, hogy „a paplanok rendetlen kupacban, az éjjeli szekrényben néhány tábla csokoládé, az egyiknek hiányzik a fele.” Martin, a papa akkor lehajol, és felemel a földről egy pár kék tornacipőt. Aminek az orrára valaki azt írta: ZEPPELIN. Kész a rejtély. Ki járt a házamban? Tolvaj. Csöves. Csöves tolvaj. Gyilkos. Gyilkos csöves. Gyilkos csöves tolvaj. Éva, az anya idültnek tűnő félmosolya lehervad, apa se farmer lesz többé deréktól lefelé, hanem John Wayne, amíg, hála isten, ebbe a szerepbe is bele nem fárad. Annyit a hevenyészett nyomozás minden esetre kiderít, hogy a szomszédok tutira tudják, hogy a behatoló tolvaj csöves gyilkos ESÓKABÁT-LOPÓ ÉS BICIKLI TOLVAJ. Kész a tök horror. Ami Nina számára elég hamar megoldódik. A haramia ugyanis nem más, mint Oscar, a tizenkét éves Robinson, aki azért szökött meg a szüleitől, mert azok örökösen csak veszekednek. Mire mondta Oscar, ha még egyszer megteszitek, kiugrok az ablakon. Ki kellett ugrania. Mire mondta Oscar, akkor világgá megyek.

Világgá kellett mennie. Azóta, mármint vagy három hete, csövezik, nem egészen három kilométerre attól a tanyától, ahol lakik. Nem elhanyagolható a világgá menésben a helyismeret. Kedvenc sasfészke az a juharfa, ami éppen Nina szüleinek kertjére bókol. Így találkoznak össze a fiatalok. Ahol a felnőttek tökhülyék. Mert egyszer van az, hogy féltik a gyereket, ha csak tíz percet késik, mert olyan ez a világ, ahol minden megtörténhet, csak a jó, az nem. Másodszor meg van az, ha a gyerek végre otthon van, akkor a kutya se törődik vele. Vagy ez nem így van? Lehet benne valami, ha többek között ezért, ez a történet megért egy Andersen-díjat.

A történet végén a Zeppelin szimbólum szépen megoldódik. Oscar végső elkeseredésében egy barlangba menekül, ami további kétszázötven méterre lehet a biztonságos otthontó\. Csakhogy a barlanghoz vezető úton három próbát kell kiállni. Az első a fekete kardosok, akik mindenkit, de mindenkit levágnak, a második az ordasok, akik mindenkit, de mindenkit felzabálnak, a harmadik a pók, aki szirének zenéjével csal a hálójába. Ezt az utat járja be Nina barátjáért, a varázsszót tudva és suttogva: Zeppelin. Ami a szabadság, a felhők közt lebegés ezüstszín fémszivara.

Tormod Haugen: Zeppelin
Animus Kiadó
140 oldal, 1490 Ft

Féltsd a gyermeked, ahol csak éred, ezzel is csak az életét véded! Utáld anyádat, apádat, mert féltenek, mert semmit se értenek, még magukat se, mert maguk se mások, mint egy merő kétségbeejtő káosz, persze szülői pöffetegségbe bújtatva a könnyebb napokon: én tudom, mi az élet, kislányom! Egy frászt tudjátok! Nehezebb napokon szánalmasabbak vagytok a kutya piszkánál! Anyu rinyál, és szeretne végre infarktust kapni, hogy végre valaki rá is figyeljen, apu meg üvölt, vagy nem is üvölt, csak lemegy a pincébe cipőt pucolni, vagy ki tudja, mi a frászt csinál ott este héttől éjfélig ...

Nagyjából ennyi lenne néhány sorban annak a regénynek a posztmarxista-neofreudista üzenete, amivel Alexa Hennig Von Lange: Mi· csoda mázlista vagyok! című pöttyös regényévei berobbant az irodalomba. Olyannyira, hogy „különleges hangvételű” művei miatt a irodalom Spice Girljének is nevezik. A „Micsoda mázlista vagyok!” elnyerte a legjobb német ifjúsági regény díjat. Különben a fülszöveg fölött látható fotó alapján bájos a csaj. Spice Girl, ifjú hölgyek, és még ifjabb anyáik, vegyék meg ezt a könyvet! A lányok szerintem visítva röhögnek majd azon, hogy a szülők mily idiótán látják a világot (lásd az előző könyv beszámolója), az anyák pedig göcögve kacagnak, hogy mik vannak, hála az égnek, hogy én nem vagyok ilyen!

A történet egy érzelmileg látszólag teljesen lepusztult családban játszódik, egy egzisztenciálisan egészen fényezett környezetben. Ahová mi is mindjárt megyünk, oh, rongymagyarok! Hétszobás családi ház, két fürdőszobával. Eltartja mindezt egy már embernek is alig látszó „seggfej”, mármint az apa, egy virágüzletet működtetve. Aki ezen kívül, túl azon, hogy egy seggfej, mert nem képes kimutatni az érzelmeit (ami nem szokatlan porosz környezetben), mással se törődik, mint teli pofával bezabálja a tojásos salátát, aztán húzzon le a pincébe cipőt pucolni héttől éjfélig, vagy ha sikerül megsértődnie, akkor vélhetőn a kuplerájba. Sima képlet. Anya kövér és boldogtalan, mert apa nem nyúlt hozzá évek óta, apa is kövér, de még bunkó is, és vélhetően pedofil, mert ezt meg a lányok pszichológusa erősen gyanítja. Hogy lehet élni egy ilyen családban?! Úgy, ahogy a többiek. Mert nincs család, ahol Henkel minőségben ne dőlne ki a küszöb alól a mocsok. (Garantáltan büdös, viszont baktérium mentes.) Ebbe a világba születik és nő bele a két nővér, a tizenöt éves Lelle, és a már tizennyolc éves Cody.

Lelle szemével látjuk a történetet. Ami ott kezdődik, hogy agyagból egy műpéniszt készít magának, hogy azzal vegye el a szüzességét. Mert amikor majd igazán arra kerül a sor, az ne fájjon. Cody praktikusabb. Szeretet hiányában azzal dug, aki neki csak szembe jön. Közben persze rendnek kell lennie. A cipőt az előszobában mindenki leveszi, utcai ruhában nem ülünk le az ágyra, fogmosás után nem eszünk csokit. Lellének ez az utóbbi tabu nem számít, ő aneroxiás. Cody viszont amolyan kerek. Lellének, ha fáj a szülői (anyai) terror, kényszeresen veri bele a fejét a falba, Cody viszont elszökik. Korkülönbség?

Félreértés ne essék, Alexa Hennig Von Lange regénye nem egy naturalista „na nehogy mán' ez van”, hanem groteszk tükörkép valahonnan Németországból, amin a művésznő stílusérzékéből adódóan csak röhögni lehet. Mármint a kamasz lányoknak visongva, az anyáknak göcögve, az apák meg ... nem olvasnak.

Egyetlen emberinek tűnő lény tűnik fel, mint a cselekmény dramaturgiai ellenpont ja. Ó Arthur, a szomszéd srác, akinek az a drámai vétsége, hogy az anyja meghalt rákban, és így ő egyedül maradt. Ebből adódóan nem arról szól a történet eme szála, hogy szegény gyerek, hanem arról, hogy ahol ilyen történt, az erkölcsileg elfogadhatatlan, tehát az árva se lehet más, csakis bűnös, hovatovább nyilván buzi, aki a pályaudvaron ajánlja fel formás kis hátsóját idősebb uraknak. Nos, ez a pária menti ki, ha ugyan kimenti, a teljes csődbe jutott családot, pusztán azért, hogy segít, mert ember, és nincs is más szándéka a világban, hogy az legyen. Ez az üzenet?

A íróhölgy könyvéből jó film lehetne, ha akadna hozzá Fassbinder valamelyik reinkarnációja. Gyerekkönyv ez? Az. Ilyen az élet? Nem. De? Nincs kedvem eldönteni. A rossz íz után jön a jó, a jó után pedig a rossz, a végén pedig úgyis mindenki cipőt pucol a pincében. Mert mi az ember: „vécé és cipő”.

Tiszteletem a Móra Könyvkiadónak. Nem pöttyös könyv, de jó.

214 oldal, 1690 Ft

Hála az égnek, el ebből a világból! Nagyon szép regényt tudok most ajánlani. Linda Sun Park: Min mester inasa műve az. Ez a történet Kóróé, a tizenkét éves ifjúé, aki csak azért nem volt koldus, mert az kikérte magának, mert barátja, Daru, a féllábú nyomorék időben érzelmei alaptételévé tette, hogy aki kéreget, az kutya. Kóró, mint a neve is mutatja, sovány és szúrós, mint a szamárkóró, Daru pedig a maradék, vagy talán a hiányzó lábáról kapta a nevét. Az igazira egyikük sem emlékszik. Egy híd alatt laknak, ahol nyáron jó, télen egy gödörben húzzák meg magukat, ahol jó nem lehet. A szemétdombokon való kurkászás, vagy aratás után a lehullott rizs felszedése nem koldulás. A csirkének nem csak húsa van, a csontban ott a velő. Így élnek ott ők, az árva fiú és a féllábú nem koldus a híd alatt, valahol Koreában, a tenger partján, ahol évente egyszer a dagállyal kiúsznak a sekélybe a lepényhalak, és sokan nem térnek vissza az apállyal, és akkor jó.

Aztán valahol ott van a hatalmas Kína. Nem most, hanem sok száz évvel ezelőtt. Aztán valahol ott a hatalmas Kínában egyszer egy fontos mandarin azt találta mondani, hogy a világ tizenkét kisebb csodái közt ott vannak a távoli kis koreai falu porcelán kerámiái. Ettől kezdve a falu híres lett, a mesterek fontosak. A legjobb közöttük talán az öreg Min volt, és ez is volt vele a baj. Lassan dolgozott, ezért sok megrendelőjét elvesztette. Ám ha nem tetszett neki az a mű, amit a korongon megformált, morogva felkapta, és visszacsapta, hogy ismét azzá változzon, ami: sárrá. Kóró szemétdombozása, kukázása, csellengése, és más fontos teendői közepette akadt rá Minre, aki nyáron mindig az udvarán dolgozott, szemben más mesterrel, akik annyira féltették tudományuk fortélyait, hogy kis se mozdultak volna a szabadba, nehogy más lássa kezük szabad mozgását. Koró lenyűgözve leste egy fa árnyékából hetekig Mint, és lassan rátört az a szép ábránd, hogy valaha ő is a sárból csodát csinálhat. Aztán egy nap az öreg Min nem volt kint az udvaron, se a fészerben, ezért a nyomorult árva közelebb 10pódzott. És eltört valamit, egy dobozt, amiben volt még egy doboz, és így tovább ... Min bottal támadt rá, mint tolvajra szokás. Aztán megegyeztek. Kilenc napi robot az eltört dobozért...

Valójában itt kezdődik a történet. Min kegyetlen mester, a felesége mézszívű asszony. Egy év telik el szüntelen robotban, amikor eljő a kínai császár megrendelője. Nagy csuda! Akit választ, egy életre tejben-vajban fürdik. Csakhogy Min alulmarad a versengésben. Illetve kap egy lehetőséget. Ha csodálatos vázáira rá tudja égetni a fehér krizantémokat, és néhány hónapon belül el tudja juttatni a császár koreai székhelyére ...

Innentől kezdve egy vándorlás történet kezdődik. És a vége jó.

A dologban valóban az az elképesztő, túl azon, hogy a történet nagyon szép, mert benne nem nyűglődés van, dágvány és mocsok, hogy a szerzőnő Illionis államban született, felnőttként angol szakos diplomával egy olajtársaságnál helyezkedett el, mint reklámszövegek írója, aztán férjével Dublinba, majd Londonba költözött, ahol szintén egy reklámügynökségnél tett-vett, valamint gasztronómiai szaklapokban publikált. És mivel közben két gyermeke is született, könyvírásra nem igen volt ideje. A Min mester inasa ennek ellenére elkészült, amivel megnyerte az Amerikai Gyerekkönyvtárosok Szövetségének díját is.

A világot szemlélni így is lehet.

Min mester inasa
Animus Kiadó
143 oldal, 1490 Ft

 
 
 

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu