buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Cion bölcseinek jegyzőkönyve


2004.03.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha a józanabb, paranoiás kényszerképzetektől mentes olvasó netán kezébe venné A következő 50 év A tudománya huszonegyedik század első felében című kötetet, akkor kapásból azt gondolná: néhány fantaszta megint összeírt mindenféle elképesztő baromságot. Nem lenne igaza. Ebben a könyvben ugyanis a világot jelenleg mind politikai, mind gazdasági, mind pedig kulturális téren egyre erősebb nyomás alatt tartó, s egyre inkább agresszívvá váló birodalom vezető értelmiségei írják le saját, nagyon is komolyan vett vízióikat a tudományos fejlődés irányáról és lehetőségeiről. Pontosabban arról, hogy miféle létformát, miféle valóságot is szánnak az emberiségnek. Méghozzá a belátható, közeli jövőben.

A következő 50 év műfajából adódóan nem szakcikkek, hanem lazább esszék gyűjteménye, jelesül huszonöt világhírű amerikai tudós eszmefuttatása saját szakterületük reális fejlődéséről. A szerzők között van biológus és vegyész, van matematikus, kozmológiával foglalkozó csillagász és elméleti fizikus, és persze ott vannak a kognitív tudományok művelői, a pszichológusok, valamint a mesterséges intelligencia-kutatók is. Csupa jól fizetett, vezető szakember. Érdemes tehát odafigyelni arra, mit mondanak. Amit a kötet szerkesztője az előszóban maga is hangsúlyoz, hogy ti. e tudósok munkásságának középpontjában a bolygó minden lakójának életét alapvetően meghatározó fejlődés áll. Minélfogva az esszékötet úgymond „nem a régimódi értelmiségiek marginális vitáinak” gyűjteménye.

Hát tényleg nem az. Akkor micsoda? Azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom: intelligens csúcsgonosztevők mindennemű kulturális, esztétikai és etikai kontrollt nélkülöző megalomániás törekvéseinek dokumentuma, leginkább Philip K. Dick és Howard P. Lovecraft stíljében. Szó van itt mindenről, ami a sci-fi rémtörténetek kedvelőit lázba hozná. Az agyba beépített implantátumoktól kezdve a műanyagemberig. Csak ezek a víziók sajna – eltérően a fönt említett klasszikusok alkotásaitól – itt és most halálosan komolyak. Marc Hauser írása, a Felcserélhető elmék például a következő szavakkal kezdődik: „Gondolkozzunk el az alábbi furcsaságon! Egy csirke, amelyiknek az agya egy része egy fürjé, úgy biccenti a fejét, mint a fürjek, de úgy csipog, mint a csirkék. Egy hetvenéves, Parkinson-kóros, kerekesszékhez kötött ember megkapja egy disznó agyának egy részét, és rövid idő múlva már úgy golfozik, hogy semmi sem emlékeztet a sertéstől származó segítségre. Ez nem tudományos-fantasztikus történet Douglas Adams tollából. Ez tudományos tény.” A szebb napokat megért Richard Dawkins, az egykori Önző gén szerzője pedig azon fantáziál, hogy remélhetőleg nemsokára létre lehet hozni a valódi Jurassic parkot, ahol a dinoszauruszok géntérképének föltárása révén újból foguk nőhet a madaraknak, a kígyóknak meg lábuk. Sőt, az is tervbe van véve, hogy az emberi géntérkép mellett föltérképezik a csimpánz génállományát is, majd ezen ismeretek segítségével rekonstruálnák a Hiányzó Láncszemet. Mi több: létrehoznának egy valódi Australopithecust, azaz a rekonstruált génkészletet belevinnék az emberi petesejtbe, s ezzel megcsinálnák az Afrikában megtalált Lucy élő mását. „Egy közöttünk élő, lélegző Lucy létezése örökre megváltoztatná az erkölcsről és a politikáról alkotott, öntelt, emberközpontú gondolkodásunkat.” – hangzik az igen kifinomult morálra és okos mértékletességre valló filozofikus végkövetkeztetés. Dawkins amúgy maliciózus bosszúsággal kesereg azon, hogy vélhetőleg még 2050-ben is lesznek olyan avítt moralisták és teológusok, akik e nagyszerű dolgok kerékkötői lesznek.

Ám a legfigyelemreméltóbb a már a címével is sokatmondó Az ember és a gép egyesítése c. esszé. A szerző nem akárki. Rodney Brooks az USA elsőszámú tudományos intézménye, a Massachusetts Institute of Technology mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának az igazgatója és a Robot Corporation elnöke, s egyben főmérnöke. Azé a cégé, amely a játékipar mellett az olajiparban és a hadiiparban is nagyban érdekelt. „A MIT laboratóriumában, amelynek igazgatója vagyok, nap mint nap világosan látom ennek az átalakulásnak a jeleit. Felszámoltuk azokat a tisztaszobákat, amelyeket szilíciumchipek előállítására használunk, és átalakítottuk őket olyan „nedves” laboratóriumokká, amelyekben különböző programokat gének meghatározott sorrendjévé transzformáltunk, amely génkészleteket azután valamilyen szervezet génkészletébe illesztve robot-baktériumokat tenyésztünk ki.” Brooks-ék harminc év alatt el akarják érni, hogy a fa asztal alakúra nőjön, így nem kell földolgozni. És az ember? „Testünk és agyárainkban előállított anyagok azonosak lesznek. Talán elménkben képesek leszünk különbséget tenni közöttük, mint ahogy ma meg tudjuk különböztetni saját életkörülményeinket a tojásgyárakban nevelt szárnyasokétól. Ahogyan az efféle gondolatok árnya ráirányítja a figyelmet létezésünk korlátaira, úgy fog megváltozni a magunkról, mint fajról alkotott képünk. Lassanként egyszerűen csak az ipari infrastruktúra részének fogjuk tekinteni magunkat.” Az implantátumok fejlesztése kapcsán a szerző ujjong, milyen nagyszerű is lesz, amikor agyunk egyenesen és közvetlenül kapcsolódik majd a netre, s a számítógép egere a fejünkben lesz. (Mit lehet erre mondani? Akkor már inkább csador az asszonyon és a napi ötszöri ima.) Vagy: „Ésszerűnek tűnik feltételezni, hogy 2050-re a fogantatáskor nemcsak a gyermek nemét tudjuk beállítani, hanem ezen túlmenően számos fizikai és lelki tulajdonságát, személyiségjegyét ... „ Minek kapcsán persze fölvetül a kérdés, hogy vajon „erkölcsös cselekedet-e az emberi élet manipulálása”? Ám ez rókafogta csuka csukafogta róka, mivel éppen az ember mesterséges átalakítása révén veszítik el értelmüket és értéküket az alapvető fogalmak. Amit Brooks ki is mond: „Kinek a szempontjából tekintünk valamit „élőnek” és „emberinek”? Ez a lényeg tehát. Na meg ez: „Nem kötnek többé a darwini evolúció keretei.” Vagyis Micsurin élt, él és élni fog! (Miként a kedves öreg Mengele doktor is.)

A könyvet lapozgatva eltűnődtem, hogy míg a reneszánszukat élő mindenféle összesküvéselméletek hívei a különféle titkos csoportok démoni ténykedéseinek leleplezésén fáradoznak, addig bizonyos nagyon is valóságos politikai-gazdasági erők lassan eljutnak az emberi faj és kultúra eltörléséig. Nem tudatosan és tervezetten, hanem a maguk személytelen és öntörvényű fejlődéséből adódóan. S e fejlődés élharcosai ezt még nyíltan, már-már propagandisztikus formában közlik is a világgal. Miért ne tennék? Néhány széplelkű bölcsészen kívül úgyse figyel oda senki, de nem is nagyon értik az emberek. Cion Bölcsei, a Thule Páholy, a szabadkőmüvesek, a nagytőkés-klubok tagjai és a többiek, a naiv rémmesék (vagy még inkább: szappanoperák) e romantikus hősei érthetőbb és kézzelfoghatóbb figurák. Merthogy emberiek. Akikre most is – mint mindig – nagy szükség van, hogy ne láthassuk a nem-emberi, s ennélfogva fölfoghatatlan és szörnyű valóságot.

A következő 50 év
Szerk: John Brockman
Vince Kiadó
284 oldal, 2695 Ft

 
 
 

Farkas Attila Márton

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu