buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Lemondtunk róluk


2009.01.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kert a ház körül csupa gaz, tulajdonosa a kiskonyhában várakozik. Megjött végre a segély! Megy a boltba és megveszi a sárgarépát. A téeszvilág elõtt ez elképzelhetetlen volt. Ez valósult meg Kert-Magyarország álmaiból? S hogy miképpen, azt legszebben Angyal Ferenc (1898–1983) gazda mondja el Szenti Tibor könyvében:

„Ekkor értöttem mög, hogy miért kerülte mög az apám mindön hajnalban a földet; mert ilyenkor a legszöbb; mert maga löhet az embör, és egyedül élvezheti azt a földi boldogságot, hogy ez a paradicsom az û két kezinek a munkájábul születött. Ezt a gyönyörûségöt nem löhet elmondani. 1960-ban kerültem be a szövetközetbe. Kezdõ évek voltak, döcögött a gazdaság. Mûvelt embörök gyüttek hozzám, akik tudták, hogy valamikor nem voltam a legrosszabb gazda, és mögkérdözték tûlem, hogy miért nem mögy a gazdaság. Így feleltem: »Mert hajnalonként egyikõjüknek se lesz csatakos a kis bundája, se a lódenkabátja. Kendtök egyször se kel föl olyan korán, egyször se kerüli körül a táblát, hogy mögnézze, ez a föld mit kér, hogy ez az ugar mit kíván. A kisparaszt a hordáskor az élet mindön szömit összeszödte, és vigyázott, hogy el ne szórja. A mi gazdaságunkban a behordó kocsik után mög terítve volt az út, csak úgy sírt a lelköm.« [...]

Ezt az életöt akkor is végigélném, ha újra születnék, mert az igazi boldogságot csak a földtül löhet mögkapni. Nem csuda, hogy anyaföldnek hívják, mert az anya és a föld adta szeretet egyazon boldogság.”

Ez a legszebb paraszti vallomás, amit valaha olvastam. Pontosan beszéli el, ahogy tavaszból, nyárból, õszbõl, télbõl elõször hivatal lett, végül klímakatasztrófa – és a saját ház saját kertjében is hivatlanság, amelynek velejárója a tudások, kert- és földmûvelési ismeretek-képességek és az öntudat elvesztése; szorgalmatosság helyében dologkerülés, önállóság helyett tehetetlenség; a munka testi-lelki öröme helyett tétlen csüggedelem a ház táján és a közösségben. (Úgyhogy vígan s szaporán, használjuk csak a lupét is! Angyal Ferenc alighanem a könyv legpompásabb vallomástevõje. A személynevek mutatója a nevénél a 658. oldalt is jelzi, ahol azonban a név nem fordul elõ. Ott olvassuk viszont a 665. oldalon, amit ellenben a névmutató nem jelez. A többi nevet nem ellenõriztem így végig, de elbizonytalanodik az olvasó a mutató megbízhatóságát illetõen az ilyen látszólagos apróság láttán.)

A „hasonló adottságú nyugati kisvárosoktól” elmaradott Hódmezõvásárhelynek és tanyavilágának tükrében az országot látjuk: amint egy társadalom (hatalmi) elitje elhitette magával, hogy a tudás másodrangú dolog. Tagsága szervezõdésérõl így beszél a téeszelnök: „vannak gépkezelõk, állattenyésztõk, kertészök, szellemi és kisegítõ dolgozók.” Ugyancsak kártékony hiedelem volt, hogy az ipari és a mezõgazdasági szektor között a különbségnek el kell tûnnie. Ez mára, mindkettõ összeomlásában következett be igazán, amikor ebben is, abban is mind több a „dolgozók” pihenõideje...

A tanyarombolás a hatvanas évek második felében ment végbe.

A falurombolás ma is tart.

Kívülrõl hozott, fölülrõl vezérelt eszmékkel irányítva, sorsa elrendezésébõl kihagyva semmisítették meg 1945-tõl máig a magyar parasztságot. Az idén hetvenéves, hódmezõvásárhelyi születésû egészségügyi szakember, író, néprajzkutató Szenti Tibor életének jelentõs részét szánta a középparaszti gazdaélet kutatására, s talán az egészet arra, hogy a huszadik századi magyar mélyvilágot vizsgálja. A tanya címû, 1979-ben megjelent elsõ kötete az alapmûvek közé tartozik.

Új könyvének elsõ változata 1985-ben cenzúrázva, rövidítve jelent meg, a mostani a második és teljes kiadás. Szenti Tibor maga készítette és romtanya padlásán talált fotókkal, részletesen rögzített önvallomásokkal, összegyûjtött naplókkal, kihunyt szokások föltárásával mutatja be azt a világot, amelynek mára emberei is kihaltak közülünk, folytatás nélkül: „A második világháborút követõen nem egy pusztai gazda bánatába belehalt, amikor a tanyáját el kellett hagynia, mert e világon sehol máshol nem tudott élni – írja Szenti A természet gyermekei címû tanulmányában egy korábbi vásárhelyi antológiában. – [...] Kiültek a tanya elé és napokig mozdulatlanul meredtek maguk elé, míg a jótékony halál értük nem jött. [...] A jelenségre annyit mondtak, hogy »úgy ült ott, mint Dózsa a tüzes trónon«. Ez azt jelentette, hogy lemondtak róla. M. J. gazdát a vásárhelyi Fehér-tó partján kiskabátban, a gondolkodószékébe roskadva így lepte be a hó.”

Abban a megsemmisített paraszti világban csekély volt a változtatás, a megújulás képessége. Ha nagyobb lett volna, még brutálisabban esnek neki, hogy fölszámolják?

Azt írja Szenti Tibor, hogy a török hódoltság végére a feudális középkor formálta erkölcsi normák zöme elveszett, s ugyanez történt az elsõ világháború után az addigi erkölcsökkel. Nem ismerték ezek az emberek az irgalmat, a megbocsátást. De nem veszett ki teljesen belõlük a fogékonyság a rend iránt, s élt bennük az egymás iránti segítõkészség. Ezek mind üzenetek.

És mit üzen még mai életünknek ez a halott világ, amelynek elpusztítása a szemünk elõtt történt?

Talán éppen ezt.

Szenti Tibor: Parasztvallomások · Gazdák emlékezése Hódmezõvásárhelyrõl
Századvég Kiadó, 2008
788 oldal, 4998 Ft

 
 
 

Zelei Miklós

Századvég Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum


Eddigi hozzászólás ehhez a cikkhez:
Kepesi1

#1

2009.04.04 20:38

Már hozzászóltam. Nagyon érdekel a könyv, mert szenvedélyesen érdekel maga a téma is!
[VÁLASZ]
 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu