buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
2008 – az év, amely nem változtatta meg a világot...


2009.01.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

…hirdette nagy betûkkel decemberi számának címlapján a Ler (’Olvasni’) címû folyóirat, amely az elmúlt év áprilisában támadt fel majd két éves tetszhalálából, hogy megújult formátumban és a korábbi negyedéves megjelenés helyett immár havonta segítse az eligazodást a Portugáliát (is) elárasztó könyvóceánban.
 

Valaha a magunkfajta könyvolvasó ember elsõ útja, ha elvetõdött Portugáliába, elõször mindig a Chiado-ra felkapaszkodó és a híres eposzíró, Camoes szobrához elvezetõ Garrett utcára nyíló két nagymultú könyvesbolthoz vezetett. Pessoa kedvenc kávéházának, a Brasileira-nak szomszédságában található Livraria Sá da Costa Editora franciás stílusú, puhán morzsolódó sárga borítós, felvágatlan könyvei a portugál irodalom klasszikus alkotásait kínálták, s a bolt félhomályos hátsó traktusának polcain az órákig tartó nyugodt böngészés során is mindig rá lehetett akadni valami könyvritkaságra. A rézsút vele szemben elhelyezkedõ Livraria Bertrand inkább a jelen kor mûveire szakosodott, a 19. és a 20. századi szerzõk – Almeida Garrett, Camilo Castelo Branco, Eça de Queirós, Fernando Pessoa – mellett jól láthatóan elrendezve ott voltak polcain az értékes újdonságok, míg a könnyedebb olvasmányok szerényen visszavonultak valamelyik homályos szögletbe.

Ma viszont hiába keressük ezekben a könyvesboltokban a halmokba tornyozott aktuális best-sellereket kerülgetve – amelyek között feltétlenül ott dülleszkedik Coelho valamelyik önmegváltó mûve – a hazai irodalom alkotásait, aligha találunk egyet is. Ez nem is véletlen, mert a nagy könyvesboltok elsõ helyezett sikerkönyvei mind külföldi szerzõk alkotásai voltak, Rhonda Byrne A titok címû mûve több mint három hónapon át szerepelt a listák élén Elisabeth Gilbert Enni, imádkozni, szeretni és Gabriel García Márquez A rossz óra: hajnali méreg címû mûve mellett, és csak utána következett a portugál világ jelenkori üdvöskéjének, a mozambiki Mia Couto-nak legújabb regénye a Venenos de Deus, Remédios do Diabo (’Isten mérgei és az ördög gyógyszerei’), és néhány könnyedebb olvasmány, mint Mário Zambujal „retro”-hangulatban fogant Já não se Escrevem Cartas de Amor (’Már nem írnak szerelmes leveleket’), amely az ’50-es éveket idézi meg, és a helyesírási reformot – amelyrõl még szó esik a következõkben – taglaló kiadvány: az Atual – O Novo Acordo Ortográfico.

Nagyjából-egészében hasonló kép fogadja a betérõt a többi hagyományos könyvesboltban is. A Pombal tértõl egy saroknyi távolságban lévõ patinás Buchholz könyvesbolt viszont kong az ürességtõl – költözni készül a Chiado egyik pinceboltozatos régi házába, amelynek, mondják róla a rossz nyelvek, inkább raktár- mint könyvesbolt hangulata van. Az eddig konzervatívnak szeretett Portugáliát – ahol sokáig nem tudott gyökeret verni egyetlen hamburger-étterem sem, s még ma is jobbára csak a külföldiek látogatják õket – ugyancsak felforgatták a változások. A régi, meghitt könyvesboltok helyébe fényûzõ könyvpaloták léptek, mint a Franciaországból benyomuló FNAC, ahol a laptopok, elektronikai cikkek, DVD-k és CD-k mellett bõséges, logikusan elrendezett könyvkínálat is várja az olvasókat, s általában 5 százalékkal olcsóbban, mint más könyvesboltokban. Csak a pénztárak elõtt hosszan kígyózó sorokban nehéz várakozni olykor egy plazmatévé és egy sorozat horror DVD között. A fejlõdésnek ezt az irányát követte az áprilisban megnyílt, de novemberben már tönkre is ment Byblos könyvesbolt is hatalmas belsõ terû boltjával, amelyben szinte elvesztek a könyvek, viszont kávézójával, elõadótermével vonzotta az érdeklõdõket.

A másik vonulatot az olyan apróbb boltok jelentik, mint a Márques de Tomar sugárúton megbúvó Pó dos Livros, ahol – Borges egy gondolatát felidézve – nemcsak a mai és eldobható könyveket találjuk meg, hanem a tegnapi és a tegnapelõttieket is. De azért csak óvatosan bóklásszunk a polcok között, mert a könyvek Portugáliában sem olcsók. Egy régebbi szerzõ könyvét még megkaphatjuk 6-8 euróért, de megesik, hogy egy ötven oldalas verseskötet ára több mint tíz euró, és egy „normális” méretû – 2-300 oldalas – regényért már 20-25 eurót kell fizetnünk, ha megelégszünk a puhafedeles változattal.

Ahogy a régi könyvesboltok eltünedezõben vagy átalakulóban vannak, úgy formálódik át a megszokott kiadói struktúra is. Ha valaki pár évvel ezelõtt végigsétált a Lisszabonban évente május utolsó és június elsõ két hetében megrendezett Feira do Livro (’Könyvvásár’) pavilonjai között a VII. Edvárd park lejtõs sétányain, akkor több tucatnyi kisebb-nagyobb kiadót számolhatott össze. Az elmúlt évben viszont hatalmas léptekkel megindult a kiadók és a könyvkereskedelem koncentrációja. Elõbb a LeYa csoport jelent meg a színen, és a baloldali könyvkiadás fellegvárának számító, de minõségi könyveket – köztük Saramago regényeit is – megjelentetõ Caminho, Texto és néhány portugál afrikai könyvkiadó után felvásárolta a hagyományos értékrendhez ragaszkodó Dom Quixote kiadót is, olyannyira elbizonytalanítva ennek szerzõit, hogy az örök Nobel-díj várományos Lobo Antunes azzal a gondolattal foglalkozott, hogy más kiadót keres magának, több kiadóvezetõ pedig felmondott. A portugálok számára nemcsak ennek az Isaías Gomes Teixeira által képviselt külföldi tõkével dolgozó vállalkozói csoportnak a jelenléte irritáló a könyvkiadásban, hanem spanyolos kinézetû neve is, hiába került bele a helyesírási refom során az „y” is a portugál abc-be. A következõ lépés a Bertelsmann csoport megjelenése volt, amely a Círculo de Leitores könyvklub-hálózata mellé megszerezte a Livraria Bertrand mintegy félszáz könyvesboltját is, így hatalmas gazdasági erõt képvisel a portugál könyvterjesztés területén, és a félszigeti ország könyvesboltjainak kínálatát saját terjesztõi elgondolásai szerint alakítja.

Feltehetõleg ennek a terjeszkedésnek a szolgálatában áll a Ler újbóli megjelenése is, amelyet a Bertelsmann csoporthoz tartozó Círculo de Leitores Alapítvány ad ki. Az évente tizenegyszer megjelenõ, kilencvenhat oldalas, mûnyomó papíron kiadott folyóirat, amelyben a képi, grafikai megoldások dominálnak, s a szöveg inkább másodlagos, elegánsan alkalmazkodik a kor igényeihez, a színes képes lapokon nevelkedett olvasóközönség képzelt vagy valóságos elvárásaihoz. Alcímének – „könyvek & könyvolvasók” – megfelelõen bemutatja az új és/vagy fontos könyveket, de láthatóan szívesebben idõzik el a szerzõknél, akiket olykor „celeb”-pózokba állítva mutat be. Szívesen foglalkozik az értelmiségi terekkel: tájakkal, kisvendéglõkkel, lakásbelsõkkel és szépen kialakított könyvesboltok bemutatásával. Fontos helyet kap benne egy-egy író vagy kritikus kötetlen eszmefuttatása és a krónika is. Szerkesztési elveiben a magazinokat követi, és kihasználja az internet lehetõségeit: az újrakiadással egy idõben indult meg a Ler „blogosfera”-ja, bloglapja is.

Az elmúlt háromnegyed év alatt – bár a portugál irodalmárok fintorogva veszik kézbe – komoly vetélytársa lett az idén már huszonkilencedik éve – jelenleg éppen kéthetenként – megjelenõ JL – Jornal de Letras, Artes e Ideias-nak, amely, ahogy címe is utal rá, irodalommal, mûvészetekkel és elméleti kérdésekkel foglalkozik. Hasonlít valamenynyire – már csak amiatt is, hogy mindenki a becenevén JL („zsotael”) szólítja, az Élet és Irodalom-ra, de a napi politikával kapcsolatos kérdésekrõl csak igen szõrmentén nyilatkozik, törekszik arra, hogy mindenki által elfogadható, mértéktartó orgánum legyen, ezért csak mûvészeti kérdésekben nyilvánít véleményt.

Talán kissé hosszan elidõztünk ennek a két lapnak a bemutatásánál, mindenesetre a személyes tapasztalatokon túl innen lehet a legtöbb információt megszerezni a jelenkori portugál kulturális és mûvészeti életrõl, könyvkiadásról és könyvolvasási szokásokról, s az irodalom kisebb-nagyobb botrányairól. Bár a Ler tavalyi utolsó száma, mint idéztük, azt írta, hogy a 2008-as év nem változtatta meg a világot, a portugál könyvkiadás és -terjesztés területén történt változások mellett igen komoly vitákat váltott ki az új portugál helyesírásról szóló egyezmény, amelyet 2008 márciusában ratifikált a portugál kormány. A portugál és a brazil kiejtés és szólejegyzés eltéréseinek feloldására, azaz a helyesírás egységesítésére 1911 óta törekedtek a filológusok, az elsõ helyesírási egyezményt 1931-ben ki is dolgozták, de a brazil Modernista Mozgalom avantgárd írói nem fogadták el, mert meg akarták õrizni a függetlenségüket Portugáliától, hisz a mozgalom egyik célja éppen a valamikori anyaországban beszélt nyelvrõl való leválás volt. Az 1938-as majd az 1971-es egyeztetési próbálkozások sem hoztak egyértelmû eredményt, míg végre 1989-ben An-tonio Houaiss brazil filológus a lisszaboni Tudományos Akadémiával együttmûködve megfogalmazott egy olyan egyezmény-szöveget, amelyet 1990-ben elfogadhatónak találtak, de végleges ratifikálására 1994-tõl mégis 14 évet kellett várni. Az új helyesírási szabályok ugyanis lényegében a portugál etimologizáló helyesírás helyett a brazil kiejtést tükrözõ fonetikus leírást támogatják, amit a félszigeti értelmiségiek, írók, költõk jó része nemzeti önazonosság elleni támadásnak és a brazil politikai hegemónia megerõsödésének fog fel. Vasco Graça Moura akadémikus a „Portugál nyelv védelmében” kiadott petíció kezdeményezõjeként és elsõ aláírójaként majd százezer aláírást gyûjtött össze az egyezmény életbe lépése ellen. Az ellenzõk nemcsak a hagyományos írásmódhoz ragaszkodtak, de fölvetették annak a rémét, hogy a hat éves türelmi idõ lejártával a Portugáliában kiadott könyvek, szótárak nyelvtanok tömegét kell átírni az új helyesírásnak megfelelõen, s ez gazdaságilag és kultúrpolitikailag is Brazíliának kedvez, mert kiadványaival könnyedén eláraszthatja a portugál piacot.

Ha most visszatérünk a könyvek közé, valamelyik csendes kis könyvesboltba, akkor megállapíthatjuk, hogy a portugál irodalomért és könyvkiadásért aggódók félelmei nem teljesen alaptalanok. A portugál prózairodalmat az 1970-80-as évek fordulóján megújító nagy írói nemzedék tagjai közül csak az 1998-ban Nobel-díjjal kitüntetett José Saramago és riválisa, António Lobo Antunes népszerûsége töretlen. Az elõbbi, nyolcvanhat évesen, súlyos betegségbõl kigyógyulva megírta A Viagem do Elefante (’Az elefánt utazása’) címû regényét, amely III. János portugál király által 1551-ben az osztrák fõhercegnek ajándékozott elefánt útját beszéli el a portugál udvartól Bécsig, legjobb mûveinek, a Kolostor regényé-nek és a Ricardo Reis halálának évé-nek hangulatát felidézve. Emellett még komolyan dolgozott a José Saramago Alapítvány létrehozásában, elkezdte írni blog-naplóját (blog.josesaramago.org/index.php), s Fernando Meirellessel, Vakság címû regényébõl készült film rendezõjével együtt részt vett az elkészült film bemutatóján.

Lobo Antunes, a portugál irodalom fenegyereke, aki a tavalyelõtt diagnosztizált súlyos kórral birkózott, azóta két terjedelmes regényt is írt. Az elmúlt év októberében megjelent, vidéki környezetben játszódó O Arquipélago da Insónia (’Az álmatlanság szigettengere’) nemcsak tematikai újításokkal szolgál az olvasónak, hanem áttételesen arról is tudósít, hogy mégsem szakított a LeYa-ba betagozódó kiadójával, a Dom Quixote-val, mert életmûsorozata, amely immár a huszadik regénynél tart, tovább folytatódik.

De hiába kapta meg a José Saramago Alapítvány Lisszabon legszebb épületét, az ún. „Csõrös ház”-at, s jelent meg a két kötetes Dicionário da Obra de António Lobo Antunes (’António Lobo Antunes mûveinek szótára’), amely olyan klasszikusok mellé helyezte õt, mint Pessoa (a Dicionário de Fernando Pessoa e do Modernismo Português címmel ugyancsak 2008-ban jelent meg a költõ mûveit és a portugál költészetet megújító modernizmusban vállalt szerepét bemutató „szótár”), vagy a portugál irodalom nagyasszonya, Agustina Bessa Luís, az igazi „portugál sikerírók”, akik külföldön is töretlen sikernek örvendenek, mégis az egykori portugál világ távoli szegleteibõl érkeznek az anyaországba.

A mozambiki Mia Couto Venenos de Deus, Remédos do Diabo címû regénye hónapokig elõkelõ helyet foglalt el a FNAC eladási listáján. A sajátos nyelvi bravúrjairól híres mozambiki író egy lisszaboni orvos és egy, csak a szerelmes férfi és a szüleinek képzeletében élõ mozambiki medika szerelmének történetét beszéli el, komor színekkel bemutatva a kelet-afrikai ország szûkös és lehangoló világát. Az afrikai földrész nyugati felérõl, Angolából származik a másik portugál nyelvû sikeríró, José Eduardo Agualusa, aki a Brazíliából útnak induló „luzotropikalizmus” szellemében írja rövid áltörténelmi anekdotáit, és regényeit, amelyekben fontos szerepet foglal el a portugál –afrikai–brazil kultúra és szellemiség keveredése. Bár Agualusa egyre több idõt tölt választott hazájában, Portugáliában, ahol állandó rovata van több újságban, így az O Público címû napilapban is, mégis lehet hogy õ lesz az afrikai portugál gyarmatok függetlenné válásától fogva nagyon várt afrikai mágikus realizmus emblematikus figurája, mert Európa és Angola között ingadozva képes az európai ember számára is felfoghatóan átértékelni és bemutatni a afrikai valóságot.

Rövid bemutatónkat egy, a mi szívünket melengetõ hírrel zárnám: a magyar írók mûvei egyre nagyobb számban és egye elõkelõbb helyen vannak jelen a portugál könyvesboltok polcain. Az O Pó dos Livros könyvesboltba belépve rögtön Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek (As Velas Ardem até ao Fim) címû regénye ötlött elsõként a szemembe, és októberben megint felkerült a legkersettebb mûvek listájára a Torres Vedras-i könyvesboltokban.

 
 
 

Pál Ferenc

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu