buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Agapé


2004.10.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az angoloknak van egy istenáldotta mesélő tehetséggel és kedvvel megáldott, francia nevű írójuk: Louis de Berniéres, akit a Corelli kapitány mandolinja tett ismertté a világon, s aki az elmúlt néhány esztendőben megalkotta eddigi legjobb könyvét, amely a Birds Without Wings nevet nyerte az angol keresztségben, s amely a nyáron jelent meg Londonban a Secker & Wartburg kiadónál. A cím, a Szárny nélküli madarak, vagy a Madarak szárnyak nélkül jelentése éppoly örvendetesen sokrétegű, mint maga a regény, a több mint hatszáz oldal elolvasása után is még sokáig ízlelgetheti az ember a jelentések szövevényét, amely az ábrázolt, mégpedig mesébe illő eleganciával, szórakoztató erővel ábrázolt emberi sorsokat körbelengi, irányítja, meghatározza.

Thomas Mann-nak engedelmeskedett utoljára így az elbeszélés szelleme az európai irodalomban, ahogy Berniéres röpteti szárnyas, szárnyaszegett és szárnynélküli madarait egy egész emberöltőn keresztül valahol Törökország és Görögország határán, egy képzeletbeli faluban az 1870-es évektől az 1930-as évekig. A tengerparti falucskát sivatag választja el a legközelebbi nagyvárostól, megközelíteni nem könnyű, így aztán lakói a történet kezdetén boldog elszigeteltségben élik meglehetősen eseménytelen életüket. Az idő folyása lelassul ezen a vidéken, a tenger hullámai ugyanazokat a kavicsokat görgetik emberemlékezet óta. Viszonylagos harmóniában élnek itt a muzulmánok és a görög-keresztények, a maguk mecsetjeivel és templomaival, mindenki törökül beszél, és senki nem érti a papjaik által eléjük tálalt szent szövegeket: a muzulmánok nem tudnak arabul, így nekik a Korán kínai, ámde kötelességtudóan bebiflázzák; a keresztények viszont görögül nem tudnak, így nekik a Biblia van kínaiul, mindazonáltal ők is tanulják, szorgalmasan. Mi több, rendszeresen eljárnak a másik fél, a ’hitetlenek’ templomába, mecsetjébe is, igaz, ilyenkor mindig meghúzódnak a háttérben, nehogy saját papjuk vagy imámjuk kiátkozza őket, ám mit lehet tudni, a biztonság kedvéért két formában is tisztelik és félik az isteni transzcendenciát.

Hosszú ideig a legnagyobb esemény a falubeli emberek életében egy félnótás férfi megérkezése a falu fölötti barlangba, akit valami szörnyű baleset örök némaságra kárhoztatott, s így csak ugatni meg nyüszíteni tud, akárcsak egy kutya. Hodja imám és Krisztoforosz atya egyaránt sietnek fölkeresni a jövevényt a barlangjában, hogy kitudakolják, melyikük nyájába érkezett egy újabb bárány. Véletlenül összefutnak a domboldalon, kölcsönös udvariassággal és azonos szavakkal üdvözlik egymást: „Jó napot, te hitetlen. Mi járatban errefelé?” Majd békében és teljes egyetértésben faggatják az ágrólszakadt koldust transzcendentális elkötelezettségét illetően – persze mindhiába. Végül, dolguk végezetlenül, alamizsnát helyeznek a barlang bejárata elé, s ezt teszik majd a falusiak is minden áldott nap az elkövetkező hosszú években, amíg Musztafa Kemál és görög ellenfelei föl nem borítják ezt a langyos nyugalmat és végeláthatatlan háborúskodásba nem kezdenek, amit az első világháború segít igazán formátumosan kegyetlen méretekben kibontakozni.

Addig a falu lakói a szokásos emberi nyomorúsággal küzdenek, féltékenységből elkövetett feleséggyilkosság, részeg randalírozás során előadott súlyos megalázások, viszonzatlan szerelmek, apró csintalanságok és apró nagylelkűségek megnyugtató kavalkádja. És persze viszonzott szerelmek és viszonzott barátságok is szövődnek. Három emberpár áll Berniéres ábrázolásának középpontjában: Philotei és Ibrahim gyerekkortól bontakozó szerelme, Karavatuk és Mehmetcsik gyerekkortól erősödő barátsága, illetve Rusztem bég és Leyla csodálatos felnőttkori kapcsolata. Philotei keresztény, Ibrahim muzulmán, Karavatuk muzulmán, Mehmetcsik keresztény, Rusztem bég muzulmán, Leyla keresztény. Ezzel azután talán már mindent el is mondtunk a regényt mozgató erők miféleségéről. A mesebeli, képzeletbeli faluban az az évszázados konszenzus uralkodik, hogy a heterogenitás jobb, mint a homogenitás, hogy a másféleség, a ’hitetlenek’ világa hozza az igazi izgalmakat a mindennapok egyformaságába, hogy a muzulmánok titokban a keresztények borát és rakiját iszszák, a keresztények meg lépten-nyomon Allahhoz fohászkodnak, s természetesek a vegyes házasságok, ahol az asszony követi férje hitét.

Philotei, a gyönyörű kamaszlánnyá serdülő Philotei is erre készül, hogy majd ha Ibrahim elveszi, muzulmán lesz és úgy élnek boldogan, míg meg nem halnak. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb rendje. Berniéres érvei kifogyhatatlanok e tekintetben, mármint hogy az a világ legtermészetesebb rendje, ha muzulmánok és keresztények békében, mi több boldogságban élnek egymással. Persze a regényíró érvei nem logikaiak, akkor értekezést írna, az ő műfaja a történet, az anekdota, a közmondás, s ezekből bőséggel részeltet bennünket, sokszor a Canterbury meséket idéző tobzódással és bujasággal, s a regény első felének olvasása közben egyre csak azon kapja magát az ember, hogy csöndben mosolyog. Berniéres történet-érvei cáfolhatatlano k, mert az emberi természet gyengeségéből, esendőségéből, vágyaiból és nagyszerű erőfeszítéseiből építkeznek egyszerre.

Ámde a regény felénél lecsap a transzcendencia háború képében erre a viszonylagos nyugalomra és a musztafa kemálok kezébe helyezi a falusiak sorsát. A férfiak csatába mennek, az asszonyok éheznek és többnyire hiába várják vissza kedvesüket. Az öldöklés őrült álmok jegyében folyik, Nagy-Török-illetve-Görögország álmáért, ezek az álmok hullaszagtól, hányadéktól, mocsoktól bűzlenek. A lövészárok-háborúzás borzalmairól nem olvastam még ennél alaposabb és megrendítőbb beszámolót, több mint száz kemény oldalon keresztül fagyasztja a mosolyt az olvasó ajkára Berniéres, néha már-már a hányinger kerülgetett, le is lassultam az olvasásban, többször kellett szünetet tartanom, hogy kibírjam. És persze a történet szereplői sem bírják, talán még azok a legszerencsésebbek, akik mindjárt az elején meghalnak, mert a többieknek csak a hosszú, egész életre elnyújtott gyötrődés és nyomorúság marad.

Kik is hát Berniéres szárnyaszegett vagy szárny nélküli madarai? Iszkander, a fazekas szerint persze az emberek, a hétköznapi létükben és vágyaikban megerőszakolt, megnyomorított emberek, akik pedig szívesen repülnének a boldogság kék madara után, akik oly nagy lelkesedéssel tanulják az agapé nyelvét, s oly szenvedélyesen képesek szeretni egymást. „Leyla azt mondta: Most mondd azt, »S’agapo, agapi mou«. És én megismételtem: »S’agapo, agapi mou, s’agapo, agapi mou« és akkor megsimogatta az arcom és azt mondta: »Ez apáid nyelve, az a nyelv, amit az itteni keresztények lassan elfelejtettek«, és én azt mondtam: »Nincsenek erre szavak az én nyelvemen? « és ő azt mondta: – »Ne butáskodj, persze hogy vannak, de a görög a szerelem nyelve.« És minden este, elalvás előtt Ibrahimra gondoltam, aki olyan közelinek tűnt, s mégis annyira láthatatlannak, és elképzeltem őt a fejemben és azt mondtam neki: S’agapo, agapi mou és amikor a szerelmesemmel álmodtam és futottam felé a sírboltok között, akkor Agapi mou-nak szólítottam és végül rájöttem, hogy amit Leyla mondott, az tényleg igaz, hogy ezek a szavak a világ valamennyi nyelve közül a legtökéletesebb szavak, és valamennyi szó közül a legtökéletesebb szavak, a leggyönyörűbb szavak és ezek azok a szavak, amelyek a leginkább azt jelentették, amit mondani akartam.” (Orosz István fordítása) Agapé, Platón óta Érosz és a szeretet nyelve. Istenáldás, ha valaki ezen a nyelven tud írni. Louis de Berniéres mestere ennek a dialektusnak.

 
 
 

Orosz István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu