buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Ott, hol a nap minden este leszentül.”


2004.10.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Legújabb könyvével Cs. Varga István még az õt ismerõket is meglepte. Tudjuk, hogy Cs. Varga az egyik legkiválóbb Németh Lászlókutatónk, tudjuk, hogy nem az egyik, hanem a legjobb hazai ismerõje Szergej Jeszenyin költészetének, szakmai körökben a szakrális magyar irodalmi hagyomány elismert szakértõjének számít, elsõként írt kismonográfia terjedelmû tanulmányt Kalász Lászlóról, a Bódvavölgy költõjérõl, stb. – szóval ismerjük sokoldalúságát, lankadatlan energiáját és szervezõ kedvét, de arra mégsem számítottunk, hogy a csángókról jelentet meg könyvet. Márpedig ezt tette, Rokonföldön címmel vetette papírra szellemi utazását Erdélyben és Csángóföldön.

A szellemi utazást azonban megelõzte tényleges utazása a fenti tájakon. Történt ugyanis, hogy Jáki Sándor Teodóz bencés atya – a csángók mai apostola – 2002 nyarán hetvenegyedik csángóföldi, és kilencvenedik erdélyi útjára „potyautasnak” magával vitte hajdani, a gyõri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium-béli tanítványát. Az utazási élmények, a történelemmel átitatott – sokszor átvérzett – táj varázsa, de még inkább az út során megismert emberi sorsok oly nagy hatással voltak Cs. Vargára, hogy úgy érezte, élményeit nem tarthatja meg magának, azokat másokkal is meg kell osztania. Szabálytalan könyv ez, elég bajos meghatározni a mûfaját. Útirajz, de annál sokkal több, bár tudományos adatot garmadával találunk benne, mégsem tudálékos monográfia, stílusa idõnként líraian esszéisztikus, máskor tudományosan okfejtõ, olykor szenvedélyesen publicisztikus. Van benne tömérdek irodalomtörténeti, történeti, néprajzi, mûvészettörténeti, retorikai, sõt zenetörténeti fejtegetés, s még számosabb versidézet különféle nyelveken: magyarul, latinul, németül, olaszul. Leginkább talán a „breviárium” mûfaji meghatározása illik rá.Tegyük azonban hozzá: breviárium, de nem csak az erdélyi magyarok és a csángók történetének breviáriuma, hanem a szerzõ évtizedek kutatómunkája során felhalmozott szerteágazó mûveltségének és olvasmányélményeinek a breviáriuma is.

Cs. Vargának szinte mindenrõl eszébe jut valamilyen aforizma, versidézet, szállóige, történeti esemény, gondolatai térben és idõben az európai kultúra és mûvelõdés több évszázadát barangolják be, könyve mégsem esik szét, mert van benne összetartó erõ: a magyarság sorskérdései iránti felelõsségérzet. Bármerre kalandozik el, legyen szó erdélyi magyarokról vagy csángókról, bármirõl beszél – mindig érdekesen –, végsõ soron folyton ugyanoda kanyarodik vissza: szenvedélyesen azon töpreng, azt fürkészi, mit kell tennünk megmaradásunkért – határokon innen és túl.

Cs. Varga István számtalan döbbenetes történettel, emberi sorssal, kijelentéssel ismertet meg bennünket. Vajon hányan hallották Ionel Brãtianu, hat ízbeni román miniszterelnök 1920. július 1-én elhangzott nyilatkozatát: „nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképesség szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük” E mondat után különös fényt kap az a tény, hogy Jászi Oszkár utasítására 1918. December 1-jére a Magyar Államvasutak vonaton, ingyen szállította a román küldötteket Gyulafehérvárra, hogy döntsenek Erdély bekebelezésérõl.

Kíméletlen farkastörvény az egyik oldalon, balekság és naivitás a másikon! Sokat és jogosan kárhoztatjuk Trianont, de nagyon kevesen tudják, hogy a bajok gyökerét jóval korábban kell keresni. Erdély lakossága már a 18. század végére román többségûvé vált, úgy, hogy sok románt magyar urak telepítettek be, mert az olcsó munkaerõ elõbbre való volt, mint a nemzeti érdek. Sok igazság van a Cs. Varga idézte, shakespeare-i mondatban: „Derék Brutus, nem csillagunkban –, de önmagunkban sorsunk, végzetünk.” A szerzõ által a fogarasi várban látottak ugyanezt erõsítik meg. Elõdeink a Székelyföld irányába három ágyúlõállást is kialakítottak, míg Szászföld felé egyet sem. Mi az oka, hogy az erdélyi magyar az övéitõl félt leginkább? Öszszetartóbb népeknél ez elképzelhetetlen. Mi az oka, hogy mi magyarok egymást gáncsoljuk, mi az oka a belsõ árulásnak? Hiszen a magyar születésû katolikus csángó papok nagy része ma is a permanens árulás állapotában él: tûzzel-vassal akadályozzák testvéreiket a magyar nyelv használatában, magyar gyökereik ápolásában. (Sajnos – e könyv tanúsága szerint is –, általában a székelyek is
lenézik a csángókat.)

Cs. Varga Erdély földjét járva sem csupán az erdélyi magyarokra figyel. Mindig az egyetemes magyarság sorsa lebeg a szeme elõtt. Csak egy példa. Hogy lehet az – kérdezi elevenre tapintva –, hogy Magyarországon a hozzávetõleg húszezer románnak lehet román püspöke, a több százezres szlovákiai magyaroknak pedig nem? Cs. Varga Istvántól sokat tanulhatunk. Például megtudhatjuk, hogy a nagy francia forradalom jelszava – Szabadság, Egyenlõség, Testvériség – Assisi Szent Ferenctõl származik. Õ írta le elõször, hogy Szabadság, Egyenlõség, Testvériség Isten színe elõtt, Krisztusban. Vajon hány történelem és magyar szakos egyetemista tudja, hogy Kisinyovnak, a mai Chisinaunak, Moldávia fõvárosának a nevében a magyar Kisjenõ szó rejlik, s hogy 1422- ben magyar telepesek alapították? Egy tájékozottabb magyarországi értelmiségi jó esetben hallott a Maniu-gárdisták Szárazajtán elkövetett kegyetlenkedéseirõl, de ki hallott az erdélyi Kedilóna községben történt szörnyûségekrõl?

Sem tájékozatlanságunkért, sem többi bajunkért, egyebek között népességünk fogyatkozásáért sem háríthatjuk másokra a felelõsséget! Cs. Varga Tempfli Józsefet idézi: „A népesség fogyása a magyaroknál – itt is, ott is – nem csupán nemzeti gond, hanem erkölcsi fogyatékosság is, hitetlenség is.” Nem új, de mélységesen igaz gondolat, Fülep Lajos már az 1930-as években hasonló véleményt hangoztatott, s lám, hetven év is kevésnek bizonyult, hogy változtassunk a helyzeten.

Sajnos, a nyomda ördöge e sok szempontból rendkívül gazdag könyvet sem kímélte. Idõnként szinte bájosnak mondható gépelési hibák tarkítják a szöveget. A magyarokhoz címû, a magyar nyelvrõl szóló ódát természetesen nem Füst Mihály, hanem Milán írta, a leprásokat pedig nem az Új Jézus, hanem az Úr Jézus gyógyította meg. Ezek azonban jelentéktelen kritikai megjegyzések, s ajánlom ezt a kötetet mindenkinek, aki nem fél szembesülni a magyarság sorskérdéseivel.

Cs. Varga Ist- ván: Rokonföldön. Szellemi utazás Erdélyben és Csángóföldön
Xénia Könyvkiadó –Technet Kft.
365 oldal, 2000 Ft

 
 
 

Babus Antal

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu