buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A fényképen Bujdosó Balassi


2004.10.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Kereken ötödfélszáz éve, 1554. október 20-án „let balasa bálint”, Zólyomban, szombat napján, délelõtt 9 órakor – a családi biblia bejegyzése szerint. A költõ képét ugyan ismerjük 33 éves korából, ám abból a tárgyi világból, építészeti és képzõmûvészeti környezetbõl, amely õt körülvette, eredeti állapotában – úgy, ahogy õ látta –, ma már alig-alig vehetünk szemügyre valamit. Pedig a fennmaradt darabok, részletek, fal- és szobortöredékek, épületbelsõk és díszítések arról vallanak, hogy itthon és külföldön egyaránt gazdag reneszánsz pompa vette õt körül, még ha maga igen gyakran élhetett is szegényes, puritán viszonyok között.

A 20. századi írók-költõk után most az õ nyomába szegõdött fényképezõgépével Móser Zoltán, hogy megörökítve visszalopja a mai olvasó/képnézõ számára a nagyrészt eltûnt 16. századi – teret. S az õ térbeli utazása az olvasónak egyúttal idõbeli is: a hosszú út közben évszázadokat is végigjár a szerzõvel, akinek fotómasinája az akkori ember alkotásai és a jelenkori befogadó között húz ívet, teremt kapcsolatot.

Móser, a fotómûvész, ugyanis elhatározta, hogy fényképezõgéppel a kezében megismétli azt a hatalmas utat, amelyet Balassi Bálint rövid élete folyamán megtett. Az õ lába nyomát követve „szentimentális utazást” tett, a szülõhelytõl, Zólyom várától a halált hozó Esztergomig és a Kriván alatti nyugvóhelyig, a szlovákiai Hibbe templomáig.

Közben kis kitérõ, persze, Erdély, az iskolázó Nürnberg, s a tulajdonképpeni második haza, a menedék: Lengyelország. Fél Európa. A költõ a török harcmezõrõl jut el a „nagy tenger morotvájá”- ig, gyalog, szekérben vagy lóháton. A fényképész pedig elõbb Trabanton, majd valami elõkelõbb márkával rója az ezer kilométereket, s kattint legalább kétezerszer. Elmegy minden Balassi-birtokra (Végles, Liptóújvár, Kékkõ, Divény), követi vándor elõdjét Pozsonyból a „vitézlõ oskoláig”, Egerig, gépével õ is elfoglalja Patak várát, betér Kisvárdára, átugrik az erdélyi Kõvárba. Felkeresi a Balassiaknak otthont adó polyák Kamenyec várát, s ahol Bálint úr talán boldog szerelembe esett, Dembnót. Báthory István szép városát, Krakkót. Krosnót, ahol költõnk egy polgárt pálcával megregulázott.

A tengerparti kereskedõvárost, Danckát, ahol katonaként fordult meg, s Braunsberga jezsuita kollégiumát, hol a gazdag könyvtár filozófiai és hitbéli elmélkedéseihez kínált alkalmas terepet. Mindenütt azt keresi kutató szemmel és telhetetlen lencsével, hogy mit láthatott ott Balassi Bálint. Expozíciói nyomán mi is látjuk a tájat, a várakat és a palotákat, a templomokat meg az erõdítményeket, amelyek között Balassi mozoghatott katonai vállalkozásai és bujdosó vándorlásai során. Feszületeket, amelyek szomorúan néztek rá vissza, szentek és szörnyek képmásait, földrezuhant oszlopfõt és rútalmas vízköpõt. Tárgyakat, amelyeket megérinthetett, falakat, melyekre felhághatott. Sötétbarna és fakó lovakat, melyeknek õsein nyargalhatott széjjel a mezõben, s amelyekkel kereskedett – fõúri származása ellenére! A fénymûvész Móser Zoltán érdeme, hogy e reneszánsz kulisszák közé az olvasó fantáziája könnyedén odaképzelheti Balassi szellemalakját: otthonról ki sem mozdulva együtt szemlélheti mindazt, amit Balassi is csak külön-külön látott, s a mai olvasó pedig külön-külön is alig juthat el hozzájuk; ez az album egyik legfõbb hozadéka.

A felvételeken mindenekelõtt köveket látunk, kõ- és téglaépítményeket, romokat, málladozó falakat, sziklára tapadó vármaradványokat – képi igazolásait a versnek: „Idõvel paloták, házak, erõs várak, városok elromolnak”. Tudván tudott, mégis meghökkentõ tanulságot fogalmaz meg az objektív: Lengyelországban ép paloták, lakható házak, vívatlan várak, polgáriasult városok. Magyarországon viszont jószerével mindenütt romok, pusztítás emlékei, égnek meredõ falak, tátongó ablakrések. Kis magyar képes történelem.

Balassi-versek, levelek és más dokumentumok szövege a könyv ötletadója, vezérfonala, s egyben a fényképezõ fantázia ihletõje. A fotók hol felidéznek, hol reflektálnak-magyaráznak, hol meg illusztrációk csupán. Móser varázslata nyomán az olvasó az idézetek és a képek harmonikus együttmunkálkodása révén úgy érzi, mintha a Balassi-életmûben bolyongva maga is ott lenne nézõként a megörökített tájban, a történések színhelyén. Pedig nincs ott senki. Móser Zoltánnak valóban sikerült – s ez nagy alkotói fegyelemrõl, kitartó türelemrõl, körültekintésrõl tanúskodik – azt a tájat vagy épületet, s a belõlük fakadó hangulatot megörökítenie, amit Balassi megtapasztalhatott maga körül. Képein a mai élet zavaró tényezõinek semmi nyoma: nincsenek bámészkodó turisták, nem lóg be villanyvezeték, sehol egy parkoló autó fara. Ez adja a képek hitelességét, a korhûség illúziója lengi körül a romokat, a pusztulófélben levõ épületeket, a lassúdadon változó természeti tájat. Felerõsítik ezt az érzést a Balassi-látta vagy lakta várak egykorú metszetei is. A fotómûvész Móser Zoltán látomása ez a magyar és lengyel nyelvû képeskönyv Balassi Bálintról. Az õ Balassi-olvasata, a saját Balassi-képe a 450 éve született modern magyar költõrõl, a világbíró szerelmet magyar nyelven elõször megszólaltató, az ördögi kísértetektõl szenvedõ, de fertelmes bûneire bocsánatot váró, s a halálban megtisztuló emberrõl. Ahogy õ látta. Álomra nyitott szemmel, szubjektív objektívvel.

Móser Zoltán: Nyitom szemem álomra. Balassi Bálint hirtelen élete
lengyel fordítás: Teresa Worowska
Zsámbéki Kastély Kiadó, 237 oldal

 
 
 

Jankovics József

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu