buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Könyvek Szentpétervárról


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha az orosz tél szépségeiben szeretnénk gyönyörködni, ne utazzunk Szentpétervárra. Menjünk Moszkvába vagy az Aranygyűrű városaiba, Szuzdalba és Vlagyimirba, ahol a napfényes, száraz hidegben csillognak a székesegyházak aranykupolái, vakítóan fehér hó fedi be a tájat, s ha van pénzünk szánutazásra, rendkívüli élményben lehet részünk. Szentpéterváron azonban novembertől márciusig csak ritkán láthatja az ember a napot. A mocsárra épült háromszáz éves város ezen a télen is szokásos arcát mutatta. Szürkeség – csak reggel kilenc óra tájt világosodik ki, nyirkos, egészségtelen zimankó, noha a hőmérő csak mínusz 2–3 fokot mutat, úgy érzed, hogy ennél jóval hidegebb van. Süvit a szél a Néva és a Finn-öböl felöl, fekete felhők gyülekeznek az égen, befagytak a folyók és a csatornák. Itt az influenzajárvány is előbb köszönt be, mint másutt. Ha jó kiállításokat, jó színházat és koncerteket akarunk látogatni, valamint jó könyveket szeretnénk vásárolni, akkor viszont előre, utazzunk Szentpétervárra!
 

December közepén négy napot töltöttem Szentpétervárott. Egy Szolzsenyicinkonferencián vettem részt – az író december 11-én ünnepelte 85. születésnapját –, majd bevásároltam orosz könyvekből, miután Magyarországon az 1990es évek elejétől már nem lehet friss orosz nyelvű irodalmat beszerezni. A városban, alapításának 300 éves évfordulója alkalmából jelentős változások történtek. Számos épületet restauráltak, rendbe hoztak, felújították és megnyitották a látogatók előtt a Téli Palota tróntermét, báltermét és templomát – Szokurov filmjében, az Orosz bárkában, melyet most lehet látni a magyar mozikban és az Ermitázsban játszódik, a kamera végigpásztáz ezeken a termeken is, s esténként a francia anyagi támogatással megvalósított díszkivilágítás kápráztatja el a központban sétálókat. A periférián persze nem változott semmi. Ott nem takarítják el a havat, nem szórják fel a jégpáncéllal borított, csúszós utakat és járdákat, és este, a lakótelepek sötétjében nem valami biztonságos a közlekedés.

A könyvesboltokban változatlanul gazdag a választék, a könyvek itt is jelentősen megdrágultak, mára már elérték, sőt néha meghaladják a magyar árszínvonalat. A központban a nagyobb könyvesboltok este tíz óráig tartanak nyitva. Kellemes esténként az ünnepi kivilágításban úszó Nyevszkij proszpekten sétálni, s betérni ezekbe az üzletekbe. Egyébként egy rossz hírről is beszámolhatok: Szentpétervár legnagyobb könyváruházát, a Dom knyigit kilakoltatják. A Nyevszkij proszpek1en a Kazanyi székesegyházzal szemben levő szecessziós épületre szemet vetett egy bank, úgy tűnik, sorsa eldőlt, a könyváruházat hamarosan bezárják.

A gazdag választékból csupán néhány dolgot emelnék ki. Változatlanul sok a kis könyvkiadó – remek a terjesztés, a legnagyobb üzletekben is megtalálhatók kiadványaik, hol egyik, hol a másik lepi meg az olvasót valami váratlan sikerkönyvvel. Az érték1elen, „szórakoztató" könyvek divatja elmúlt, a kínálat mind a külföldi, mind a hazai irodalomból jóval gazdagabb, mint nálunk. Különösen szépek és ízlésesek a képzőművészeti albumok és a várost bemutató, több nyelven kiadott könyvek. A múlt év végén a naptárkínálat is nagyon gazdag volt: kártyanaptár sorozatot adtak ki, például az Ermitázsban és az Orosz Múzeumban található képek reprodukcióival.

A könyvek közül először is egy olyan sorozatra hívnám fel a figyelmet, amely Oroszországban igen népszerű, s a hazai könyvkínálatból fájóan hiányzik színvonalában valami ehhez hasonló. Az „Orosz út" sorozatban, a Szentpétervári Orosz Keresztény Főiskola (ne ijessze meg az ateistákat a kiadó neve, magas tudományos színvonalat képviselő intézményről van szó) kiadójánál megjelenő, Pro et contrakönyvekről van szó. Ezek a kiadványok szöveggyűjtemények, melyek híres orosz gondolkodók és írók műveinek kritikai fogadtatását tartalmazzák; egyaránt megtalálhatók bennük a lelkesen dicsérő és a hol jogosan, hol jogtalanul durván ledorongoló, korabeli írások, valamint azok a változatos módszertani megközelítésű, mai filológiai munkák orosz és külföldi tudósok tollából, melyek behatóan elemzik a műveket, felhasználva a modern filozófiai gondolkodás és irodalomtudomány legújabb eredményeit. Ezen kívül a sorozat több könyve közöl eddig még nem publikált műrészleteket, levéltári anyagokat és visszaemlékezéseket. Mindegyik kiadvány el van látva gazdag bibliográfiával és jegyzetanyaggal. A sorozat szerkesztőbizottságában ismert pétervári filozófusok és irodalomtudósok vesznek részt. Eddig a sorozatban, többek között V. Szolovjov, Ny. Bergyajev, P. Florenszkij, D. Merezskovszkij, A. Puskin, L. Tolsztoj, M. Gorkij, A. Csehov, Anna Ahmatova, Iv. Bunyin, V. Nabokov és M. Bahtyin munkásságáról jelentek meg „kis enciklopédiák". Érdekes oldalága a sorozatnak a Nyugati gondolkodók az orosz kultúrában. Eddig Nietzsche: pro et contra, Schelling és Rousseauantológiát adtak ki, de már előkészületben vannak a Szent Ágoston és Origenész oroszországi fogadtatásának szentelt kötetek.

A szerkesztőbizottság azt tervezi, hogy kiszélesíti a sorozat tematikáját, és külön kötetekben mutatja be és járja körül nemcsak a személyiségeket, hanem bizonyos kultúr és ideológiatörténeti kérdéseket és fogalmakat is. 2000-ben már megjelent a MoszkvaPétervár: pro et contra című könyv, amely a két főváros ellentétének problémájával foglalkozik a múlt és jelen orosz gondolkodói, írói és tudományos kutatói értékelésében. A további tervezett kötetek: Bolsevizmus: pro et contra, Eurázsiai gondolat: pro et contra. A sorozat szerkesztőinek az a bevallott céljuk, hogy kiadványaikkal egyfelől megerősítsék az orosz kulturális öntudatot, másfelől pedig objektíven mutassák be az orosz kultúra helyét és jelentőségét az európai és világ kultúrában. A sorozat rendkívül népszerű nemcsak a humán értelmiség, de a széles olvasóközönség körében is. Azon viszont egy kicsit csodálkozom, hogy a nyolcvanöt éves Szolzsenyicinről még nem terveznek pro et contrakötetet kiadni. Valószínű, hogy élő személy esetében nehezebb vállalni a dicséretek és ellenvélemények ütköztetésének a kockázatát.

Aránylag sok orosz kiadó foglalkozik a mai orosz irodalom publikálásával és népszerűsítésévei. A könyvpiacon szinte naprólnapra jelennek meg új nevek, nehéz eligazodni a minőség tekintetében is. Szentpétervárott az Amfora kiadó gyűjti maga köré a fiatal írókat, gyakran megjelentet botrányt kiváltó könyveket is. A kiadó egyik munkatársa, a „Mi márkánk" és az „Y-Nemzedék" sorozat szerkesztője Pavel Kruszanov, az Oroszországban és külföldön egyre népszerűbb (nálunk teljesen ismeretlen), aránylag fiatal író, aki az Amforánál kiadott, Az angyal harapása című regényével vihart kavart mind az írott, mind az elektronikus orosz sajtóban. A mű először az Oktyabr című folyóiratban jelent meg, ahol elnyerte a legjobb regénynek járó díjat. Egyes kritikusok a regény apropójából Kruszanovot a birodalmi eszme rehabilitációjával vádolták, mások pedig épp az ellenkezőjét írták róla, Az angyal harapását a birodalmi eszme paródiájának tartották. Az Amfora köré tömörült fiatal írók gyakran rendeznek Pétervárott akciókat, performanceokat. 2003 áprilisában a Manézs kiállító termeiben megszervezték a „Mennyei birodalom" elnevezésű akciót, jelenleg pedig „Mínusz intelligencia" címen szerveznek kollektív bemutatkozást. Különben a „Mennyei birodalom"akció keretében a résztvevők nyílt levelet küldtek V. Putyinnak, azt követelték tőle, hogy egészen a „Mennyei birodalomig" szélesítse ki a jelenlegi birodalom határait. Természetes, hogy az akció megbotránkozást keltett, a sajtó nem kis örömére.

Megvettem Pavel Kruszanov regényét, élvezettel el is olvastam, ügyesen megírt, érdekes alkotásnak tartom. Történetvezetése kissé a fantasyra és a manapság oly divatos alternatív történelem irányzatára emlékeztet. A regény a törökökkel folytatott harccal kezdődik (valahol a XVIII. század táján), mely során elpusztul a főhős, Ivan Nyekitajev apja. A hős édesanyja egy kínai halkereskedő lánya. Nyekitajev ifjú korában vérfertőző viszonyt folytat húgával, Tányával, aki később nevelőapjuk fiának, Pjotr Legkosztupovnak lesz a felesége. Ivan egyre magasabb katonai rangot ér el; mikor kinevezik tábornoknak, tanácsadójának a filozófus Legkosztupovot választja. A műben szereplő birodalomról annyit tudunk, hogy negyedszázaddal a hős születése előtt a belviszályok miatt két részre szakadt, Heszperiára, Pétervár fővárossal és a Keleti Birodalomra, Moszkva fővárossal, melyeket választott konzulok irányítottak. Ivan Nyekitajev végül Oroszország néven egyesíti a birodalmat, melynek egyeduralkodója lesz. Hétéves uralkodása nem hoz semmi jót, állandóan háborúkat folytat, s a regény végén bekövetkezik az Apokalipszis: miután rogyadozik alatta a trón, kiereszti a világba az infernális erőket, „Hekaté kutyáit".

A regény szövete szimbolikus, sok az irodalmi és bölcseleti allúzió és misztikus utalás a keleti kultúrákra. A háttérben metaszövegként működik benne a Tarot és a hermetikus, szabadkőműves szimbolika. Érezhetően a külföldi irodalomból leginkább Kruszanovra Borges és Pavics prózája hatott. Különösen eredeti, ízes, szemléletes a regény nyelvezete, nem véletlen, hogy az író kritikusai stílusát Andrej Platonovéhoz hasonlították. Egyébként Kruszanov 1961-ben született, a Herzen Pedagógiai Főiskolán kapott földrajzbiológia szakos tanári oklevelet. Eddig hat könyve jelent meg, az új orosz irodalom egyik rendhagyóan ígéretes tehetsége.

Az Amfora írói közül Kruszanovon kívül figyelmet érdemel még Leonyid Juzefovics, akinek A szél hercege című regényét a rangos, Nemzeti bestseller-díjjal jutalmazták, illetve Vagyim Nazarov: Körök a vizen című regénye. Csak sajnálni lehet, hogy a magyar könyvkiadásban a fiatal orosz írónemzedék műveinek kiadására alig van esély. Zárójelben jegyzem meg, hogy ma már Oroszországban a Magyarországon a közelmúltban favorizált Viktor Jerofejev és Vlagyimir Szorokin őskövületnek számi!.

A szentpétervári könyvesboltokban természetesen gazdag a választék az oroszra fordított külföldi irodalomból is. Magyar szerzőtől egyetlen könyvet sem láttam (bár tudom, hogy az utóbbi években megjelent néhány). Oroszországban még nem adták ki a Nobeldíjas Kertész Imre: Sorstalanság című regényét. Állítólag készül a fordítás. (Viszont az Interneten olvasható a nemrég elhunyt Simon Markish fordításában a Kertészregény, melyet, úgy tűnik, majd Izraelben jelentetnek meg.)

Szentpétervári tartózkodásom negyedik (utolsó) napján engem is elért az influenzajárvány. Majdnem 40 fokos lázzal szálltam fel a Pulkovo légitársaság ódon és rozoga TU-134es gépére, amely azért szerencsésen landolt. A repülőben nem éreztem rosszabbul magam, mint a földön. Lehet, hogy azért, mert a mellettem ülő huszonéves orosz fiú végig olvasott: Dante Isteni színjátékát.

 
 
 

Szőke Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu