buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tövisnyaklánc


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Frida című hangulatos mozifilm, gondolom, sokak érdeklődését felkeltette a mexikói festőnő, Frida Kahlo (1907–1954) iránt. Akik elmélyültebb fejtegetésekre lennének kíváncsiak a művésznő életművéről, magukra maradnak, mert Andrea Kettenmann könyve nem több, mint sztenderd, szolid életrajz, és a Taschen kiadó képzőművészeti sorozatának nem is más a funkciója: korrekt biográfiai áttekintés adatokkal, nevekkel, évszámokkal, lehetőleg fényképekkel, és minél több jó minőségű, nem túl kicsire szabott reprodukció. Nem tudjuk megérteni a könyvből azt, amit a film érzékeltet, s amin ámuldozunk: ennek a műnek a csodálatos vitalitását, bátorságát és szerelmi odaadását – nem csak Diego Rivera, hanem az élet iránt.
 

A film egyébként rendkívüli pontossággal követi az életrajzot, csak – mint a reprodukciók – mindent kifényez, kilakkoz egy kicsit. Egyébként még a szereplők is nagyon hasonlítanak azokhoz az arcokhoz, amelyeket e könyv fényképein látunk. Frida Kahlo valóban tündöklő szépségű nő volt, a férje és örök szerelme, Rivera pedig biztos nem a külsejével hódított. Élethűen megjelenik a filmben otthonuk, a coyoacáni „Kék ház”, és finoman megelevenednek Kahlo festményei is. A film egyik legkomikusabb epizódja pedig, amikor a vérbő Frida elcsavarja Trockij fejét (miként ez valóban meg is történt), és a szikár, öreg kommunista ezúttal nem a történelmi fontosságú gondolatoktól jön lázba.

A mából visszatekintve azonban keserves történet sejlik fel emögött. A könyvben egy fényképen láthatjuk Frida Kahlo műtermét az utolsó, befejezetlenül maradt képpel a festőállványon: ez pedig egy Sztálinportré. Nem sokkal előtte pedig egy festmény reprodukcióját: A marxizmus gyógyír a betegségre a címe, 1954ben, a festő halála évében készült, rajta békegalamb, Marxfő, és a marxizmus két óvó keze, mely megszabadítja a fűzőbe szorított, bábszerű női figurát a mankóitól. Mint a katolikus kegyképeken, ahol Krisztust szokták ilyen csodatévő szerepbe helyezni. Frida szinte egész életében beteg volt, annyi fizikai fájdalomban volt része, hogy nem túlzás női krisztusi sorsra gondolnunk. Gyermekparalízis, végzetes buszbaleset medencetöréssel, gerincsérülésekkel, a vaginán áthatoló fémrúddal, harminckét műtét, vetélések, gerincfájdalmak, gipsz és acélfűzők, „gyógyakasz1ások”, sántítás, amputáció, műláb, tolószék ... És mégis gyönyörű akart maradni, gyönge testét szépséges ruhákba burkolta, mexikói gyöngysorokat fűzött a nyakába, melyek néhány festményen töviskoszorúvá változnak. Kitörően vidám tudott lenni, élvez1e a szenzualizmus minden formáját a testiségtől a népünnepélyekig és a politikai felvonulásokig. Imádta férjét, szerelmét, mesterét, barátját és „gyermekét”, a hedonista, lompos Riverát, akivel százszor megcsalták egymást, de szerelmük nem volt halandó.

A szürrealizmus, a mexikói népművészet, a népi vallásosság, a panteizmus, a freudizmus, a kommunizmus Frida Kahlo világnézetileg is végig kereste a gyógyírt, a megtartó eszmét. Van egy festménye, A törött gerinc (1944), melyen patakzó könnyekkel, szögekkel átverve, acélfűzőbe szorítva és a gerinc helyén egy törött ión oszloppal látható. A háttérben csak a szürke ég van és pusz1aság, nincs vigasz. Egy fényképen pedig ágyban fekve láthatjuk, gipszfűzőben, Rivera hajol fölé és megcsókolja, a gipszre festve pedig sarlókalapács és csillag. Kahlo kommunizmusát, mely mellett egész életében „egyenes gerinccel” kitartott (Sz1álin halálát világméretű katasz1ófának élte meg), az1 hiszem, valóban egy sorba helyezhetjük a betlehemi csillag „vigaszpotenciáljával”, és még jobban megértenénk, ha ismernénk a mexikói történelmet, folklórt, és ha nem feledkezünk meg a megváltásóhajokról, melyek a korabeli művészeti mozgalmakat is átjárták.

Az amerikanizmus Frida Kahlót nem hogy nem vonzotta, hanem utálta. („Unalmasak mindahányan és kelttésztaképűek ... az amerikaiakból teljesen hiányzik az empátia és a jó ízlés.”) A párizsi sznobériát is megvetette. („Hánynom kell tőlük. Oly fene »intellektuálisak« és szemetek...”) Ő tényleg a „népet” szerette, a mexikóit, meg é piacmentes barátságokat. A kismajmokat, a kutyákat, a zöldet. Azt a harsány színvilágot, ami Mexikóvárosra jellemző, és azt a latin temperamentumot amit a film kitűnően érzékeltet. Ki tudja, mit nem fantáziált a távoli Szovjetunióról, Kínáról. ...Ki tudja, mit nem gondolt Trockij, a betegen is csupaélet nő lelkesedését hallgatva ...

Önarcképein mindig mosolytalan arccal, zárt ajakkal, valami női méltóságot sugározva ábrázolta önmagát. Ezek nem érzelemkifejező portrék, hanem bizonyos néma tartományt jelenítenek meg, amit a háttér puha, buja, pihés növényi levelei, a villogó szemű kismajmok, a nő ősi ékszerei és a színes ruhák „hangolnak fel”. Többet mutatnak ezek a képek az érzelmeknél. Szürrealista jellegű festményeit talán „sorsképeknek” nevezném, ezeken különös motívumok kavarognak, mintha a szemlélő tekintetében kellene összeállnia egy női sorsnak. Frida Kahlo ma, nemcsak Mexikóban, ikon, amit azonban nem olyan könnyű megfejteni, mint a vallási vagy az ideológiai ikonokat. „A művészet történetében ő volt az első asszony, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, sőt az1 mondhatnánk, higgadt könyörtelenséggel jelenítette meg a csakis a nő által megtapasztalható általános és konkrét élményeket” – állította róla Diego Rivera. Szív (mint húscsomó), vér, méh, könny, megtépett test – innen indult ki, és oda jutott, hogy Diego meg a marxizmus a mindene – a múlt század egyik nagy, szomorú és szenvedélyes története rejlik a magyar zsidó apától és mexikói anyától született Frida Kahlo pompás képein és megrendítő sorsában.

Andrea Kettenmann: Kahlo
Vince Kiadó
96 oldal, 2796 Ft

 
 
 

Radics Viktória

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu