buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy nagy író közelében
Tanulmányok Szilágyi Istvánról


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A ma nézőpontjából akár természetesnek is tűnhet, s furcsának a kortársi meglepődés afölött, hogy egy-másfél évtizedenként megmegújulva lép színre a magyar regény nagymestere, Szilágyi István. A Kő hull apadó kútba (1975) kiváltotta reveláció csak azért nem ismétlődött ugyanolyan intenzitással az Agancsbozót (1990) megjelenésekor, mert e második nagyregény a Szilágyiopus mércéjével – nem sikeredett tökéletesre. Ahhoz azonban bőven elegendőnek bizonyult, hogy fenntartsa a mármár kultikus érdeklődést Szilágyi István és műhelye iránt, s táplálja a felfokozott várakozást, amely a Hollóidő elkészültét kísérte, nagyjából 1998tól (az első híradásoktól készüléséről) megjelenéséig, 2001ig. Ma már, a három regény ismeretében nem meglepő a művek megjelenése közti hosszú, terméketlennek tűnő, valójában tudósi igényességű alapozó munkával telő szünet. Csalódást inkább az okozott volna, ha a Hollóidő nem kísérelte volna meg éppúgy az organikus lét teljességénekgazdagságának illúzióját kelteni, mint a Kő hull ... és az Agancsbozót. Éppen ellenkezőleg: mint létmodell, talán épp a legújabb nagyregény áll legközelebb a változatosság és kiszámíthatatlanság azon elegyéhez, ami az élet egyik legfőbb tulajdonsága. Az első két nagyregény inkább a lét működésének elveit tárta fel; a Hollóidő – nem zárva ki a korábbiak művészi igazságát – a lét burjánzását (és a nemlétbe hullását) viszi színre.

Aki csak e három művel azonosította eddig Szilágyi Istvánt, a Kossuth Egyetemi Kiadó tanulmánykötetéből megismerkedhet az életmű kezdeteivel is. Számot vethet azzal az irodalomtörténeti paradoxonnal, hogy a Kő hull ... az előzmények alapján egyszerre volt váratlan, meglepő és az előzményekből organikusan következő, azokban kódolt (bár mindenképpen szokatlan léptékű fejlődéssel elért) eredmény. A folytonosságot visszamenőleg a Kő hull... társadalmiszociológiai környezetét kicsiben előlegező novelláskötet, a Jámbor vadak, illetve a regénytechnikai kísérletként mindenképp komoly figyelmet keltő Üllő, dobszó, harang képviseli. A pályát nyitó Sorskovács még alig enged következtetni a nagy formátumú íróra: „Szilágyinál az eleltúlzott líraiság laza szerkezetet eredményez, burjánzó mondatokat, zsúfolt képeket, ami szintén a tömörség rovására megy; költőisége, mivel nem tud bánni vele, néha álköltőiséggé fajul” hangzik Szilágyi Domokos szigorú kritikája. De ugyanő említi néhány, később kiteljesedő erényét is: „Szilágyi nemcsak ahhoz ért, hogy egykét jellemző, leíró szóval élő embert varázsoljon elénk, hanem – friss nyelvi fantáziájának sokat köszönhet! – remekül tud beszéltetni.”

A „Sorskovács, nihil aliud” cím alatt összefoglalt első pályaszakasz bemutatását a szerkesztő, Márkus Béla jó érzékkel két, a Kő hull ... ismeretében írott összefoglaló tanulmány keretébe foglalja. G. Kiss Valéria is a folytonosság felől értelmezi Szilágyi útját: „ez a próza már formálódása pillanatában megmutatta eredendő karakterjegyét: a racionalizmus és a költői áttételesség együttműködéséből születő nyelvezete!” A második regényhez viszonyítva az elsőt, az Üllő, dobszó, harang esztétikai fogyatékosságát tömören így foglalja össze: „rendkívül igényes rendszeréhez képest a szellemi teljesítmény igénytelen maradt”. Fontos megállapítása az is, hogy a két regény egyazon alkotói szándék eredménye: a Kő hull ... lal „egy hosszú gondolatmenet jutott nyugvópontra”.

A Kő hull apadó kútba című fejezet Szilágyi István egykori jegyzeteivel indul (Megjegyzések a Kő hull apadó kútba filmezéséhez). Néhány olyan apróságot is megtudhatunk, amit a regény értelmezői nem vettek észre (ilyen például az Ilkát körülvevő szereplők részletes külső jellemzése és 11ka homályban hagyott külseje közti ellentét). Olyan jeles, a legkülönbözőbb irányzatokat képviselő irodalomtörténészek elemzései következnek ezután, mint Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Thomka Beáta, Alexa Károly, Olasz Sándor, Pomogáts Béla stb. A kritikák többnyire – a három utolsó tanulmányt, Szilágyi Zsófia, Olasz Sándor és Szirák Péter tanulmányait leszámítva – nem vitatkoznak, nem is hivatkoznak egymásra. Együtt mégis az értelmezői lehetőségek páratlan gazdagságát reprezentálják. Az írások többsége a lélektani és szociológiai sík részletes elemzésére vállalkozik. G. Kiss Valéria előző fejezetbéli, 1988as tanulmánya volt az első, amely alaposabban szemügyre vette a regény jelképrendszerét, a népi hiedelmek, tárgyi rekvizitumok, bibliai és mitológiai, a romantikusan értelmezett történelmi modellhez és a pszichológiai szimptómákhoz sorolható motívumai!. Bár Szilágyi Zsófia a felosztást – úgy érzem, tévesen – „regényen kívüli szempontok szerint” inek tartja, lényegében nem módosít rajta, részben ezzel dolgozik tovább. Tanulmányának fő érdeme a halál képzeteihez kötődő motívumháló vizsgálata. Olasz Sándor tanulmánya többek között abban hoz újat, hogy differenciálja a Németh László és Szilágyi István közötti, majd mindenhol megemlített rokonítás! A személyiség integritásának felbomlását érzékeli Szendy Ilka alakjában szemben az identitásuk maradékait konokul őrző Némethhősökkel –, s kiemeli a Szilágyi poétikájának Némethez (is) viszonyított újdonságát, a látomásos narratíva, a metaforikus nyelvműködés következtében kialakuló heterogenitás! Szirák Péter Móricz, Kosztolányi és Németh László rokonságát emeli ki.

Az Agancsbozótot vizsgáló fejezet észrevehetően rövidebb, hat írás kapott benne helyet, ebből is az egyik, Görömbei Andrásé a két nagyregényről együttesen szól. Az egyik végpont az olvasó unalmát nem elhallgató Ács Margit kritikája, a másik a regény hiányosságként emlegetett tehertételeit részletező túlírtság, a történet lecsupaszítottsága – poétikai síkon legitimizáló Thomka Beátatanulmány. Abban mindenesetre igaza van Thomka Beátának, hogy a kortárs magyar próza igen gyakran megreked „annak a vitathatatlanul fontos kérdésnek a fontolgatásánál, amit önmaga létrejötte jelent”, s Szilágyi István regénymintái jelenthetnek továbblépést e kátyúból. A kettő között félúton helyezkedik el G. Kiss Valéria részletes elemző tanulmánya, amelyből a Beckett írásaival rokonított mű komolyanvételének és a következetesség szigorának kettőssége sugárzik.

A kötet legterjedelmesebb fejezete a Hollóidővel foglalkozik: mind több az olyan kritikus, aki Szilágyi művét szinte a szerző módszeréhez hasonlatos alapossággal, harmadszáz oldalnyi terjedelemben méltatja.

A tanulmánykötet kimagasló jelentőségű Szilágyi István életművének befogadása szempontjából. S rámutat arra a mind súlyosbodó hiányra, hogy a legjelentősebb mai regényírónknak nincs monográfusa, monográfiája. Pedig csak e kötet alapján többen is egy ilyen munka közelében állnak: mindhárom nagyregényről írt G. Kiss Valéria, Thomka Beáta és Görömbei András, és többen írtak legalább két regényről. „Bonyolult remeklés, nagy varázslat ez a munka” – vélekedik Alexa Károly a Hollóidőről, s a kötetben szereplők többsége azonnal aláírná ezt a Kő hull ... kapcsán is. Talán nem kell sokat várnunk, hogy a többhelyütt Dosztojevszkijhez, Tolsztojhoz, Hemingwayhez, Faulknerhez – mint legfőbb világirodalmi ösztönzőihez – mért Szilágyi István eddigi életműve az egységes irodalomtörténeti szemlélet, olvasat fókuszáló lencséjével is megvizsgáltassék. Az – óriási mennyiségű – alapanyag ebben a fontos kötetben rendelkezésre áll.

Tanulmányok Szilágyi Istvánról
Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó
368 oldal, 1500 Ft

 
 
 

Nagy Gábor

Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu