buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Sára Sándorról, akit én a negatív gamma görbéjének alsó könyökére támaszkodva látok


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A címhez, amelyet a filmes, de fotósnak is kiváló Gaál Istvántól kölcsönöztem, egy szakmai magyarázat szükségeltetik: itt a negatív gamma értékéről kell néhány szót ejtenem , amely az exponálási idő és az alapján a negatív elváltozásáról, a feketedéséről szól. Egy lassan elinduló, majd meredeken fölívelő és lassan lehajló tangens görbét tessenek elképzelni, aminek középső tartományában készülnek a technikailag jónak mondott, normál képek. Fönt a túlexponáltak (Harry Callahan ezzel operált sokszor), lent az alulexponáltak. Mert nem volt elég fény, mert nem használtunk műfényt, mert alkony volt. Erre utal Gaál István, aki Sára egyik titkáról szólván külön kiemeli azt a káprázatos képességét, ahogy a hajnali és alkonyi fényviszonyokat felhasználja filmjeiben. A különlegessége ezeknek a gyengén szórt fényeknek, hogy ekkor nincsenek árnyékok. „Mindezt csak az tudja igazán értékelni – írja Gaál István , aki valaha exponált már a nyersanyag alsó könyökére.”

*

Jól ismert, hogy Kálmán Kata Tiborc című híres albuma, amelyhez Móricz írt 1937ben előszót, milyen döbbenetes hatást váltott ki. Ezek a munkás és paraszt portrék máig ható erővel sugároznak. Nem így az 1954es Tiborc új arca c. albuma, amely hivatása szerint a parasztság megváltozott, szép és új világát volt hivatva bemutatni. Nem az egyetlen megrendelésre született, hazug alkotás. Mindezt azért mondom el, mert úgy tűnik, az ötvenes években a parasztarcokat és munkásokat nem a híres fotósaink, hanem egy kezdő főiskolás hallgató, Sára fényképezte a leghitelesebben. Ezek az 1937es Tiborcok ikertestvérei. Például Az alvó öregember vagy Alvó munkás egy pesti padon c.
képről csak a magyar fotótörténetet ismerője tudja megmondani, hogy ezek Sára és nem Kálmán Kata felvételei.

*

A strukturalista nyelvész, Roman Jakobsan egyik 1971es írásban idézi Braque sokat mondó megállapítást: „A dolgokban nem hiszek, csak a viszonyaikban. „ Ezt kissé átalakítva, pontosabban megfordítva, azt mondom, azért hiszek Sára Sándor igazában, mert hiszek Sárának a dolgokhoz, a tájakhoz, az emberekhez kialakított viszonyában. Ez pedig hármas viszony: az első a valósághoz való viszonyt jelenti, amelyet bátran kötődésnek nevezhetünk. (Erről még néhány szót ejtek.) A második és a harmadik a fényképhez és a negatívhoz való korrekt viszony. Ez számomra egy, de belátom, hogy lehet különkülön is venni. Visszatérve az átalakított idézethez, amelyik tehát így szól: hiszek ezekben a viszonyokban, hiszek az emberekhez, tárgyakhoz, tájakhoz való viszonyokban, ezért hiszek Sára Sándor képeiben, azok igazában.

*

Sára Sándorról szóló monografikus kötet és a kiállítás címe nem utal az arcok mellett a tájakra. Pedig ezek a tájképek a meggyötört arcokhoz hasonló vagy épp harmonikus nyugalmat sugárzó lelki tájak. Miként a Himnusz emlékezetes egyik sora Illyés kiigazításával, ezek is azt sugallják: itt élned kell, mert ez e táj, e föld parancsa. Erdélyben éppúgy, mint Turán vagy Bretagneban. Ezért is jó ezeket nézni, jó bennük lakni. Igen, a jó tájkép, a fotó egyik titka: egyszerre szól a kintről és bentről.

*

Sára Sándor könyvében és kiállításán több kép is szerepel a filmjeiből. Kevesen emlékeznek rá, de utána lehet nézni, szinte bűnnek számított, amit kisfilmjeiben megmutatott annak idején. Bennünket, akik egy generációval későbbiek vagyunk – és fotósok meg filmesek lettünk , pont ezek a filmek érintettek meg, szólítottak föl és mutattak iránytűnél is pontosabb irányt: hol, merre kell keresni a szépet, a felemelőt, talán az igazat is. Röviden: az az iránytű nem elfelé, nem nyugatra mutatott, hanem hazafelé. Még pontosabban, különírva: a Haza felé, amelyet a legtöbbször csak belül hordozunk. Ez a fölföldobott és hazai földre hulló kő példája, amiben a kőhöz való ragaszkodás a fontos. Sára Sándor fényképei erről beszélnek. Ezek a földre hulló kő értelmét, hitét sugározzák, bár sokszor mély bánatról szólnak, mégis megnyugtatnak, mert igazak. Azt hiszem, ez Sára könyvének és kiállításának egyik legfontosabb üzenete.

*

A fotótörténész Kincses Károly könyvében egy szép vallomás olvasható. Ez a szülőfaluról,
Turáról szól, és a Földobott kő című film jelenetét idézi, amikor Sára a fotószakkörben dolgozott és az artézi kútra vitte egy uborkás üvegben a képeit, hogy kimossa belőlük a fixi rt. Ez a kút ma már nem működik, viszont a fotószakkör igen, megint, olvasom. Ehhez én csak annyit tennék hozzá, s a kedves Olvasó talán velem együtt hisz is abban, hogy előbb vagy utóbb az a víz újra föl fog törni – lehet, hogy nem a mi életünkben, lehet, hogy máshol , jelezvén és példázva, hogy mindig, minden korban szükség van friss és tiszta vízre. Ami jelen kötet kapcsán azt jelenti, hogy szükség van a feketefehér fotók áhítatára és nyugalmára.

„Feledheted-e ezeket az arcokat?”
Magyar Fotográfiai Múzeum
196 oldal, 3800 Ft

 
 
 

Móser Zoltán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu