buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tudománynépszerűsítés – közhaszonra


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nemcsak azért bővítette ki és dolgozta át Czeizel Endre doktor A magyarság genetikája című, 1990-es könyvét, mert másfél év1izede a rendszerváltás sürgés közepette „komolyabb figyelmet nem keltett”; sajnálatára. Azért is fogott neki újból a munkának, mert azóta robbanásos változás történt magában a tudományágban – mindenekelőtt a speciális DNS és az Y nemikromoszóma vizsgálódások és fölfedezések terén.

Az első pillantásra bonyolult kifejezéseket a népszerűsítésben rutinos, közkedvelt szerző készséggel magyarázza munkája átigazított negyedik fejezetében. Így a mélyebb megértésre törekvőknek nem kell megint föllapozniuk például a kitűnően író Steve Jones malakológus tudományos bestsellerét, A gének nyelvét, hogy viszonylag korszerű szellemi fegyverzettel „benne maradjon a képben”.

Ami az ismeretszerzés nehézségi fokát illeti, a továbbiakban a mi szerzőnk sem kívánja tőlünk, hogy elérjük az abszolút bennfentesség elégedett állapotát. Hogy azonban a szakmabeliek szigorú kívánalmainak eleget tegyen, apró betűkkel mindenütt bebeiktatja azokat a részleteket, amelyeket a laikus orrokra kötni ballasztnak s talán remény1elen erőlködésnek vélelmez. Hozzátehető ezen felül a stiláris ügyekhez, hogy a meggyőzés érdekében a tudósíró, ahol szükségesnek ítéli, mondanivalóit valóságos publicistahevülettel fogalmazza meg. Ezzel a lendületességgel teszi mintegy közhasznúvá a lefolytatott és befejezett kutatások eredményeinek summázatát, netán üzenetét.

Az időszerű tanulságok között – nem meglepően – akadnak olyan szlogenszerű, frappáns bölcseletek is, mint az, hogy „legyünk méltók génjeinkhez”. A mozgósító szándékú., szakmailag megalapozott jelmondatfélének a 386. oldalon a negatív átfordítása is megtalálható. Eszerint nem vagyunk méltók a kutatásokkal igazoltan jó, kevert génjeinkhez. Ebbeli adottságaink ugyanis nem indokolják közhelyszinten gyakran emlegetett, s egzaktul sem cáfolható rossz hajlandóságainkat.

Ezen a ponton jut el a hasznos továbbgondolás késztetéséről sosem lemondó professzor azokhoz a következtetésekhez, amelyek nem mondanak ellent számos történészünk, vagy szociálpszichológusunk – különféle formákban rögzített – állításainak. Az öt nyomatékos bekezdésben eggyé foglalt figyelmeztetés teljes fölfogásához és magunkévá tételéhez természetesen nem muszáj botcsinálta genetikusnak lenni. Elég, ha felelősségteljes emberként komolyan vesszük mondjuk egy Bibó Istvánméretű gondolkodó életművének hozadékát. (ő és Németh László különösen Czeizel doktor orákulumai közé számít.)

Ugyanúgy el kell tűnődni tehát azon, miért jött létre a történelmitársadalmi körülmények nyomására a magyarok sírva vigadó természete, mint ahogy nem érdemes pusztán belenyugodni az egymás közti viszályokba és elemezhetetlenségükbe. Az önbecsülés elvesztését meg a bármiféle hit válságát sem véli génekből fakadó sorscsapásnak a tágas kitekintésre sokat adó kutató, a nyugati életszínvonal iránti kritikátlan ácsingózást pedig egyenesen a balgaság kategóriájába sorolja, s az ebből eredő önkizsigerelés kóros szindrómáit praktizáló orvosként is szomorúan és ingerülten tanúsítja.

Mire azonban az érdeklődőkkel eddig eljut, valamennyiüket megfelelően előkészíti arra, hogy bizonyos jártasságot szerezzenek az ide vezető gondolatmenetek hátterének földerítésében, jelentőségük mérlegelésében. Ismeretgyarapító buzgalmában nem riad vissza attól sem, hogy néha túllőjön a célon, s ezzel a jó tanítói beállítódással vétsen a lehető tömörítés – értelmes híveket vonzó – követelménye ellen. Akármennyire hangsúlyozza a fejezetcímadásban, hogy a magyarság rövid történetét a genetikai szempontokra különös tekintettel publikálja, ez az áttekintés majdnem fölösleges. Annál is inkább, mert vonatkozó passzusait a maguk helyén (a vizsgálatok kezdetének ismertetésekor) megmegismétli, okulásunk jól felfogott, tinói értelmében.

A tulajdonképpeni tárgyra a hetvenedik oldalon tér rá. Innen sem hiányozhatnak a történeti hátratekintések, mégsem érzékelünk mindenütt redundanciát. Egyrészt szorosan a témákhoz simulnak, másfelől elkalauzolnak azokra a helyekre, régiókba, ahol a roppant érdekes kutatások konkrétan lezajlottak. Ezek a fejtegetések alátámasztják az úgynevezett referenciacsoportok kiválasztásának helyességét, amit később igazolnak a szakmai értékelések.

A népességek eredetét vizsgáló hagyományos módszerekről is megelégedtünk volna kurtább bemutatással, bár összevetésük a genetikai alapfogalmakkal pregnáns bizonyíték arra, miként lesz az egyezések révén – tekintélyesebb a hagyományos embertan a polgárjogot nyert hardtechnikák természettudományosabb jellegétől.

A fő vizsgálati eredmények ismertetése azért nem unalmas, mert itt találkozunk a gyakorlatban avval a csak átmeneti dodonai kérdéssel, hogy miért is jó genetikailag, ha egy bizonyos népességben túlnyomó lesz a heterozigóták számaránya. (Szemben a homozigótákéval, akiknél a hibák változatos betegségekhez vezethetnek. Keletkezésük és megelőzésük – mint tudjuk – Czeizel Endre tevékenységeinek fontos területe volt és maradt.)

Bánatosan átugorva végül a mindentbele típusú, kézikönyvnek sem utolsó mű soksok lényegi eszmefuttatását, idézzük az egyik utolsó definíciót: „A klasszikus génjelek, valamint az újabb mitokondriális DNS változatok és Y nemikromoszóma variánsok vizsgálatai teljesen egyértelművé teszik a magyarságnak az európai nagyrasszhoz való tartozását” (az emberiségen, mint fajon belül). „A magyar népesség tehát teljes jogú tagja az európai népek közösségének.”

Hogy ezt az Unió is érdemileg tudomásul vegye, szerzőnk – újfent publicisztikusan – ceterum censeóként teszi közzé idevonatkozó megfontolásait. Közülük a migrációval kapcsolatos génáramlás erősödése az, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont, ha az EUba bekerülő, keveredésre kész magyarság jövőjét szemellenző nélkül latolgatjuk.

Czeizel Endre: A magyarság genetikája
Galenus Kiadó
415 oldal, 4000 Ft

 
 
 

Iszlai Zoltán

Galenus Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu