buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Universitas: gloria, fama, literatura
Egy megnyugtató sziget a tudományok háborgó tengerében


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Skóciai Szent Margittól Szenczi Molnár Alberten és Kölcsey Ferencen átvezet el az út a walesi bárdokig, s onnan már csak egy ugrás Babits Mihály. E néhány éven átívelő irodalomtörténeti körképet annak az universitas kiadónak köszönhetjük, amely Hargittay Emil vezetésével a magyar tudományos könyvkiadás maradandó értékű alkotásait vetíti elénk.
 

Gloria, fama, literatura, azaz dicsőség, hírnév, irodalom, más megfogalmazásban: dicséret, hír, írásbeliség. így lehet jellemezni e tudományos műhely kiadói politikáját, dicséretet nyilván már számos esetben kaptak, hír alig jelent meg róluk, így nem csoda, hogy dicsőség és hírnév nem-igen jutott számukra osztályrészül, miközben a magyar irodalmi írásbeliség alapműveit rendez-ték sajtó alá, s épp köteteik segítségével válhat valóra napjainkban a magas szintű egyetemi iro-dalmárképzés oly sokszor hangoztatott igénye. Nagy sorozatuk a Historia Litteraria juttatta el az olvasókhoz Szenci Molnár Albert naplóját, s mel-lette Kokavinus, Nagyfalvi, Hodik, Csáky és Rad-vánszky naplóit és útleírásait. A sorozat másik kötetében egy egykoron divatos műfaj, a fejedel-mi tükör és az ahhoz kapcsolódó műfajok érde-kes darabjaival találkozhatunk. Kókay György újabb, kiváló tanulmánykötete a Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra szintén ebben a sorozatban látott napvilágot, dicsérendő Fehér Katalin szerkesztői munkáját is. Knapp Éva a XVII–XVIII. század laikus vallásos társulatainak kiadványait tárja elénk, számos különlegesség-gel szolgálva az olvasóknak.

A Kiadó fő célja, hogy könyvei segítségével bevezesse a betű híveit a régi magyarországi irodalom filológiájába, s ehhez egy remekül szerkesztett tankönyvet is összeállítottak, amelyet megint csak Hargittay Emil tanár úr rendezett sajtó alá. Kötete nem csak az irodalom szakosokhoz és szakosoknak szól, hanem mindazoknak, akik a könyvtártudományban szeretnének elmélyülni vagy éppen levéltári kutatásokhoz szeretnének fogni. A Hargittayféle szöveggyűjtemény afféle könyvtári kézikönyv, segédkönyv is, s remélhetőleg egyre többen forgatják haszonnal.

A Magyarországi tudósok levelezése sorozatban gondozásukban jelent meg a Kollár Ádám Ferenc levelezése kötet, amelyet Soós István rendezett sajtó alá, s amely sorozat Tarnai Andor és Szelestei N. László gondos szerkesztői munkáját is dicséri. Mindnyájan nagy tisztelői voltunk Tarnai Andor kutatásainak, s az Universi-tas szomorú kötelességének tett eleget, amikor köteteivel a néhai Tarnai Andorra is emlékezik.

Első magyar nyelvű verses imádságunk Mátai Mária jóvoltából a Kiadó gondozásában látott napvilágot. Ez nem más, mint az 1433ban írt Laskaisorok, amelyre még 1982ben bukkant a neves irodalomtörténész, Holl Béla. Ez az első imádságműfajú nyelvemlékünk, egyben az Ómagyar Máriasiralom utáni második magyar versünk. Érdemes elolvasni.

A Kiadó kritikai kiadásban jelenteti meg Pázmány Péter műveit, a köteteket Hargittay Emil rendezi sajtó alá mesteri módon. Ugyancsak kiadásukban jelennek meg Kölcsey Ferenc mun-kái; ebben a sorozatban eddig öt kötet látott napvilágot, s azon belül is különlegességnek számít az Országgyűlési napló, az Országgyűlési naponkénti jegyzések, valamint az Irodalmi kriti-kák és esztétikai írások. Ez utóbbiból az első kötet látott napvilágot, amely az 1808 és 1823 közötti időszakot öleli fel. Ehhez kötődik a Kölcsey kritikusi pályakezdését bemutató Gyapay Lászlóféle munka.

A magyarországi irodalomkritikai, irodalomszemléleti bemutató sorozatban kötet jelent meg az 1630 és 1700 közötti időszakról, a XVIII. század második felének irodalomszemléletéről, valamint az 1840es évek irodalomkritikai gondol-kodásáról. És ehhez illeszkedik az lrodalomkriti-kai gondolkodás a Pester Lloydban, 1900–1914 c. mű is. Az irodalmi gondolkodás-nak tág mivolta az, amelynek teret engedett egy-koron e periodika, s amely egyedülálló volt a korszak újságírásában, hozzátéve, hogy igencsak tisztes anyagi alapon állt ennek az újságnak a kiadása. A kiadvány szerzője, Bognár Zsuzsa megállapította, hogy az újság olvasói közül gondoljunk elsősorban arra „a gazdaságilag mértékadó, művelt közép és nagypolgárságra, értelmiségi és hivatalnokrétegre, melynél e széles körű tájékozottság, kulturális igényesség és az értékőrzés vállalása a polgári mentalitás szerves része volt".

A kapcsolattörténet kutatóinak különleges élménnyel szolgál a múltbeli jeles kutató, Fest Sándor (1883–1944) angolmagyar kulturális kapcsolatokról szóló tanulmányainak gyűjteménye. Lukács György elvtárs ugyan filológiai piszmogásnak nevezte ezeket az írásokat, nekünk így is tetszenek, ellentétben Lukács több kijelentésével. Napjainkban Gál István műveit is elkezdte közreadni az Argumentum Kiadó, megjelennek Gömöri György értékes tanulmányai, s mások kapcsolattörténeti írásai, másutt közreadatott V. Molnár László tanulmánykötete, s benne egy nagy bibliográfia is, egyre több részlet kerül hát elénk az angolmagyar, valamint más nemzetekhez kötődő kapcsolattörténetünkből. Tisztes munkát végzett Czigány Lóránt a Festkötet sajtó alá rendezésével, köszönet érte.

Az Universitas egy másik Fest, Fest Imre emlékiratait is közreadta, s a fentiekben idézett Sándor ugyanennek a családnak volt egyik jeles tagja. Fest Imre emlékiratai most első alkalommal' jelennek meg magyar fordításban, a kötetet V. Windisch Éva fordította, s több kutató is segített abban, hogy valóban értékőrző legyen a sajtó alá rendezés, s segítsék az eligazodást a kötethez csatolt jegyzetek.

A XVIII. század végének a XIX. század elejének országgyűlési vitáiból Poór János a nemesség adómentességére, valamint katonaállítási kötelezettségeire vonatkozó vitákat emelte ki, elemezvén azt, hogy a rendi értelmezés és e kötelezettségek hogyan voltak összhangban egymással.

Orczy Lőrinc (17181789) a Csokonai és Kazinczy működését megelőző korszak jelentős irodalmára, irodalomszervezője volt. A tiszteletére készült kötetből nemcsak életművéről kaphatunk áttekintést, hanem H. Kakucska Mária jóvoltából 90 levelét is megismerhetjük, s azokhoz kapcsolódó jegyzetek segítségével pedig a korszak más kérdésköreiben is el tudunk igazodni. Fontos genealógiai adatokat is közöl a levelek sajtó alá rendezője, így a kiadvány az Orczy és a Nyáry család történetével foglalkozók számára is értékes forrásmunka. E kistermetű, kékszemű, kövérkésmosolygós ember költészetéről Arany János kettős értelemben írta a legigazabb kritikát: "ha előbb kiadja verseit, tőle számítanánk a meg újulás korát". Kazinczy Ferenc tőle tanulta el az irodalmi udvar megalakítását és levelezés útján való fenntartását olvasható mindez az előszóban, se néhány megállapítás bizonyára többek érdeklődését is felkelti a különleges kötet iránt.

Tarjányi Eszter arra vállalkozott, hogy bevezet bennünket a magyarországi mesmerizmus, szellemidézés és teozófia történetébe. Mindezt sikeresen meg is tette. Nem könnyű olvasmány az asztaltáncoltatóktól a spiritisztákon és delejezőkön a képzőművészeti és irodalmi szellemtanig vezető vonal, a magyar kísértetirodalomban viszont már kissé fellélegezve botorkálhatunk. Kitűnő kötetről van szó, mely hatalmas irodalmi apparátussal vezeti végig olvasóit a szellem örvényeiben, sokaknak nyújtva szellemi felüdülést.

Az Universitast bemutató szerény összegzésünkben mindenképpen szólnunk kell arról a Babits sorozatról, amely több kiadó közös gondozásának köszönhetően jelenik meg, s ebből a vállalkozásból kivette részét az Universitas is, mégpedig azzal a Babits könyvtárral, amelyet sok más Babits kötethez hasonlóan Sipos Lajos tanár úr szerkeszt, s amelyben helyet kaptak a Babits interjúk, a Babits család levelezése, valamint a király és a zászló megsértése, majd az istenkáromlás miatt, azután pedig a proletárdiktatúra önkéntes támogatása okán 1915 és 1920 között vád alá helyezett Babits Mihályra vonatkozó dokumentumok. Szép történetek ez utóbbiak, elsősorban a ma olvasóinak íródtak. Igaz, akiknek íródtak azok napjainkban nem olvasnak. Az első vádiratban művészetiesztétikai, társadalmi és politikai kérdésekben, valamint hazafiatlanság miatt marasztalták el a vádlottakat, köztük Adyt és Babitsot is. A második vádban vallás elleni vétség címen indítottak Babits ellen eljárást, míg 1915 decemberében Babits a tapasztalatlan ifjúsági lelkületben végzetes kárt okozott, emiatt többször kihallgatták, a toloncházban is megfordult, s az 1922es év elejéig állandó rendőri felügyelet alá helyezték.

Szerencsére a tapasztalatlan ifjúság lelkületében az utolsó kárt Babits okozta, így a ma olvasói, a ma tvnézői már nyugodtan tekinthetnek a békés jövő elé. Egyesek még az univerzitasra is bejutnak, s még az sem kizárt, hogy szembetalálkoznak az Universitas kiadványaival. Lelkületükben talán ez sem okoz nagy kárt. Akik viszont úgy végzik el napjainkban valamely egyetem magyar szakát, hogy öt esztendő alatt egyszer sem találkoznak ezekkel a kiadványokkal, ott már komoly lelkületi hiány állhat elő.

 
 
 

dr. Gazda István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu