buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gabriel García Márguez újra mesél


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...


Gabriel García Márguez
Gabriel Garda Márquez újra mesél – újra, hiszen elbeszélései, regényeiben is mesélt, történetet mondott el, történetet, amelyik mintha már korábban is létezett volna, ám úgy mégsem történt meg soha, ahogy azt Garda Márquez a könyveiben elmesélte. Ha az előbbi mondatban létezik ellentmondás, akkor az a művészet közösségi funkciói-ból és lényegéből következik, s bizony még az érintett szerző értetlenségévei is találkozik, máskülönben Garcia Márquez nem csodálkozna azon, hogy azok is lelkesednek a latin-amerikai irodalomért, akik egyetlen ottani folyó partján sem álltak, s nem lepődött volna meg a Száz év magány sikerén sem, hanem eleve létező jelenségként fo-gadta volna el azt, hogy az Ezredes tör-ténetei azok számára is érdekesek lehetnek, akik soha egyetlen történetét sem hallották élőszóban…

Önéletrajzi kötetében Garcia Már-quez újra mesél, csak most nem az életéből és a családja életéből vett, s aztán az elbeszéléseiben, regényeiben önálló életet élő, indázó történeteket meséli el, hanem azt az egyetlen történetet, amelyik mindenki számára, legyen író vagy nem író, rendelkezésére áll: a saját életét, ám ezt sem szárazon, önmagában álló tények halmazát összegyűjtve, hanem úgy, ahogy mondani is szoktuk, egy regénye mindenkinek van.

Ám ha van is mindenkinek egy regé-nye – vagy volt, hiszen regény csak ott van, ahol sors is van, a sorsok pedig eltűnőben vannak mellőlünk – kérdés, hogy ebből a regényből a külső világ számára mi bír fontossággal. Márquez életéből a mi számunkra a legfontosabb az, hogy miképpen találta meg iskola és divatteremtő látásmódját – az önéletrajz elolvasása után azt mond-hatjuk, hogy önmaga életén töprengve García Márquez számára is ez a legfontosabb kérdés, hiszen a regény első pár tíz nyomtatott oldalát annak a leírása tölti ki, hogy – már írósüvölvényként – nagyszülei házához visszatérve miképpen szembesült gyermekkorá-val, gyermekkora helyszí-neivel, alakjaival, történe-teivel – mindazzal, ami az általa kialakított mitológia részét képezte. Ebben a vonatkozásban az általa művelt irodalom rokon azzal az elképzeléssel, hogy a szobrá-szat nem más, mint a kőtömb vagy a fatest fölösleges részeinek eltávolítása.

Amikor García Márquez 1950. február 18-án elindult az anyjával Barranquillából Aracatacába, vagy ahogy ők mondták, Catacába, a hosszú hajó-úton, a Nagy Mocsáron, majd a banánültetvényen keresztül vezető úton, nem kevésbé a faluval való újbóli találkozás-nál szembesült mindazzal, ami gyermekkorában körülvette, de ebből az élményanyagból törölte is rögtön mindazt, amiből nem lehetett irodalmat teremteni. Felfedezte az anyagát, s rögtön el is tá-volította azt, amire nem volt szüksége a további munkához – ahogy azt a szobrászok is teszik. García Márquez például ezen az úton fedezte fel a maga számára az egyik Catacához közeli település nevét: Macondonak hívták az egyik falut, amelyiken keresztül mentek. Ahhoz, persze, hogy az általa megélt élményanyagból irodalom legyen, olyan történetek is kellet-tek, amelyek a nagyapjával estek meg, olyan emberek, mint az anyja, aki a matriarchátus légkörét terjesztette maga körül, miközben a közös tizenegy gyermekük mellé befogadta férje másik négy, oldalágon született gyermekét is, mondván: csak nem engedhetem, hogy a vérünk szétszóródjon ... S hát az is lehet, hogy ezek a történetek sem voltak elegendőek a jó irodalom születéséhez, kellett valaki, aki ezekre a történetekre felfigyelt, s valóban irodalmat teremtett belőlük.

A történetek formálták az írót, vagy az író a történe-tet? – a kérdések mögötti mélységekbe nem látunk bele. García Márquez ko-rábban is író szeretett volna lenni – írói léte azonban ezzel az utazással kezdő-dött, egyáltalán nem véletlen, hogy ak-kor, amikor az anyjával megtett útról visszatért Barranquillába, a szerkesztő-ségbe – a házat végül is nem adták el –, egy új munkát kezdett írni, ahogy mondta, az élete regényét, s a kérdés-re, hogy mivel eddig is ezt tette, akkor vajon több élete vane, úgy, mint a macskáknak, azt válaszolta, hogy neki csak egy élete van, csak most máskép-pen írja, mint eddig. García Márquez ekkor lépett rá a Száz év magány megírásához vezető útra.

Az időben az ötvenes évek közepéig-második feléig vezető könyvből mindezek mellett sok mindent megtud hatunk García Márquez gyerekkoráról, az iskolákban, szerkesztőségekben, bordélyházakban eltöltött évekről, Kolumbiáról, Kolumbia politikai életéről, arról, hogy García Márquez miért viseli apja vezetékneve mellett az anyjáét is, regényeinek motívumairól, arról, hogy az egyes regények milyen élményanyagból táplálkozva kezdtek el önálló életet élni – egészen addig, hogy Gar-cía Márquez kedves zeneszerzője Bartók Béla –, mindezek azonban mintha már egy külső történet részét képeznék. A valódi, mély történet a gyermek-kor, a gyermekkor helyének és az iro-dalomnak a közös megtalálásához kötődik, egyetlenegy hasonló történetet, regényt ismerek csak, amelyet nemcsak hogy hasonlónak, hanem legmé-lyebb lényege szerint valóan rokonnak, mi több, azonosnak érzek vele, ezt Móricz Zsigmond írta, s az Életem regénye címet viseli... Csécse, Móricz boldog szigete és Macondo teremtett, ám mégiscsak a valóságból kinövő világa mélyen, nagyon mélyen összetartozik...

Gabriel Garda Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Magvető Kiadó
488, 2990 Ft

 
 
 

Füzi László

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu