buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gyermekkönyv felnőtteknek


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A magyar irodalomban az elmúlt években nem volt olyan sok igazán nagysike-rű könyv, hogy ha igazán te-hetséges a szerző és min-denki más is teszi a dolgát, akkor ne lehetett volna, fő-ként az újabb mű kézirata vagy akár csak nyilvánosságot kapott részletei alapján, nagy valószínűséggel megjósol-ni előre a siker meg ismétlődését. Varró Dániel Túl a Ma-szat-hegyen című kötete esetében sem kellett különö-sebb jóstehetség ehhez. S lám, a könyv néhány héttel a megjelenése után a gyerekkönyvek sikerlistáján a Harry Potter legújabb kötete mögötti második helyen áll.

Elsőkötetes költő ritkán kap annyi dicséretet, elisme-rő szót szakmai köröktől, kritikusoktól, amennyit Varró Dániel kapott a Bögre azúr című kötete 1999-es megje-lenése után, mint ahogy az is ritka, hogy egy huszonkét éves költő első kötete újabb és újabb utánnyomásokat érjen meg és ötezernél is nagyobb példányszámban fogyjon el. Az irodalmi teljesítmény valóban figyelemre méltó volt – önmagában is, függetlenül a Magvető Ki-adó reklámtevékenységétől és üzleti fogásaitól –, mert a formai virtuozitás, a feltűnő ritmus- és rímkészség, a gazdag verstani és irodalomtörténeti hagyomány meg-idézése, az elődökkel és a kortárs alkotókkal folytatott szórakoztató költői verseny, egyáltalán a költői szerep ezredvégi újrafogalmazására tett kísérlet, a hétköznapi élet (nagyobbrészt diáklét) helyzeteiből és az irodalmi mellett különböző populárisabb nyelvi rétegekből táplálkozó, könnyed, játékos, (ön)ironikus, humoros versbe-széddel társult. így nemcsak a vájtfülű irodalmárok elis-merésének elnyerésére volt alkalmas a kötet, hanem a posz1modern versolvasó tapasz1alatokkal kevésbé fel-vértezett, főként fiatalabb korosztályok számára is befo-gadható, élvezetes olvasmánynak bizonyult.

Az elmúlt években sokunkat foglalkoz1atott a kérdés, hogyan, hová, merre vezet vajon majd tovább a tehetsé-gét már egyértelműen bizonyított alkotó útja. A Túl a Ma-szat-hegyen című verses meseregény alapján azonban nem könnyű erre egyértelmű válasz1 adni, sőt az sem egyértelmű, hogy a szerző akart-e ezzel a kötetével vála-szolni, vagy inkább késleltetni, megkerülni akarta a vá-laszadást. Az előző kötettel való folytonosság nyilvánva-ló: az ott is hangsúlyosan jelenlévő gyermeki világkép, szemlélet kap itt meghatározó szerepet (a Buszon című versike és két badarul szóló limerick beépítése az előző-ből az új kötetbe is ennek lehet a következménye). A Bögre azúr erényei is éppúgy fellelhetők, a legkülönbö-zőbb eredeti rímek (teljes, rontott, fél, kancsal, kín) ilyen sziporkázó játékával, klasszikus és újonnan, egyéni lele-ménnyel teremtett versformák ilyen kavalkádjával kar-társ verseskötetetekben ritkán találkozhatunk. A szerző egyik nyilatkozata szerint 6000 verssor, kb. 2500 rím és húszféle versforma van a kötetben (én ugyan utána nem számolok), de ennél is fontosabbnak tartom, hogy mindez a formakincs (s a vele megidézett magyar és világiro-dalmi hagyomány) egy nagyobb, a tizenkilencedik száza-di romantikában született, nálunk legutóbb Térey János monumentális Paulusában felújított műforma, a verses regény és egy egyedi mesevilág keretei közé illeszkedik, azokon belül él és virul. Csak egyetlen példa erre a viru-lásra: az általában Anyegin-strófában beszélő mesélő, Varró Dani (bácsi) a mű hatodik fejezetében, mivel hősei útjuknak felén, Badarország kapujában állnak épp, ter-mészetes módon tér át a tercinákra, amik közé, az itt ta-lált bűnösöket és bűnüket megéneklő limerickeket iktat, de ezeket már a fejezet belső elbeszélői (Egyenes és Csálé) által adat ja elő, mint ahogyan Kék szemű daliás Luk grófot is Egyenes mutatja be az eredeti byroni (illetve a magyarított, Arany János-i, Arany László-i, Gyulai Pál-i, Vajda János-i) verses regény re emlékez1ető stan-zákban, a Nagy Zsiráfmadárt viszont már ismét a mesé-lő verseli meg jambikus négyesekben. Van tehát itt is parodisz1ikus versengés "nagy, régi ópuszokkal", jól megválasz10tt mottók, játékos, humoros költői allúziók, intertextusok révén ablak és kapunyitás a magyar és a világirodalom, azon belül a gyermek- és ifjúsági iroda-lom régebbi és kortárs alkotói felé (Kiplingtől, Coopertől, Tolkienen, Milne-n át Rowlingig, Kormos Istvántól, Lá-zár Ervinen, Csukás Istvánon át Tóth Krisz1ináig). Még akrosz1ikon is van ezúttal is, mindjárt az elején, a sz1ori-ért Teslár Ákosnak hálát mondó ajánlásban.

Folytonosságot teremtő, sok rokon vonást mutató, de korántsem az előzőt ismétlő könyv a Túl a Maszat-hegyen. A természetes örökségként kezelt és egyéni le-leménnyel meg is újított (kisebb versformákat magába olvasztó) verses regény forma és az összefüggő cselek-ményt hordozó mesevilág (ami egyszerre építkezik a már gyermekeink számára is ismerős, internetező, emailező, mobilozó, sms-ező, mai „bolond idők” világá-ból és az örök gyermeki félelmekből, vágyakból, hajla-mokból, a jellegzetes mesei fordulatokból, az álruhás hercegkisasszony trónra kerülésétől a vitézi próbatéte-leken át a jók győzelméig), illetve a kettő összekapcso-lása az, amivel látványosan mássá teszi. A verses regé-nyekre jellemző módon, a mese főhőse, a pacák biro-dalmában kalandozó és hősiesen hely1álló kerekfejű Muhi Andris mellett kiemelkedő szerepet kap a mese ki-ötlője, költője és előadója, a névvel nevezett Varró Dáni-el, aki jól emlékszik még arra, hogy maga is volt gyerek. A byroni fecsegés közvetlenségéből és a puskini irónia és irodalmiság közvetettségéből egyaránt sokat tanult mesélő egyszerre áll teremtett világa fölött és benne, hol tudósítója, hol részese a történteknek. Beszédmód-ja, szóhasználata a gyakorta megszólított kedves kis 01-vasókéhoz igazodik (és, persze, a rímhelyzethez: lasz1án – az1án, úton – úgy t'om, kvidits – vidíts), együtt halad, együtt izgul és értetlenkedik velük, kiszól hozzájuk a tör-ténetből, s ha okítóan, nevelően, akkor is mindig tréfá-san és humorosan, párbeszédet kezdeményez velük, emlékez1eti őket, visszajelzést vár tőlük („szóljatok”, „írjatok”). Ez a fajta elbeszélői személyesség, interaktív kommunikációra törekvés egyszerre valósítja meg és parodizálja a verses regény egyik fő jellegzetességét, és itt azért is helyénvaló, mert a gyermekolvasó érdeklődé-sének felkeltése, figyelmének ébrentartása nagyon is szükséges egy ilyen összetett, gyakori kitérőkkel, kés-leltetésekkel és lírai betétekkel tarkított mű esetében.

A verses regényektől eltérően a lírai kitérések azon-ban nem elsősorban személyes vallomások, elmélkedé-sek, hanem a mesevilágba időnként szervesen beillesztett (vagy a mesevilágot hozzájuk igazított), máskor at-tól függetlenül is létez(het)ő (nagyobbrészt nyilvánvaló-an függetlenül is keletkezett) gyermekversek. Amelyek ebből következően időnként, ha fel is függesz1ik a cse-lekmény előrehaladását, gazdagítják a mesevilágot egy--egy helyzet, hős jellemzésével (Miért üres a postaláda mostanába?, A kék szemű daliás Luk gróf, A Büdös Pi-zsamázó) máskor viszont indokolatlan, öncélú kitérők-ké válnak, mint például a Maszat-hegyi naptár, a Pénz-ügyi spekulációk, a Badar madárhatározó. Az ilyen be-tétdalok jelenlétét a műben sem vitathatatlan önértékük, sem az elbeszélői felvezetés, magyarázkodás nem men-ti, különösen a gyermekolvasó számára. Aki amúgy is könnyen elveszítheti a némileg túlbonyolított mesecse-lekmény fonalát, mely az Anyeginhez hasonlóan in medias res indul, több szálon, különböző idősíkokban fut, vagy inkább kanyarog, hol kitér, hol visszatér, s vé-gül elég kurtán-furcsán, már-már léhán zárul, mint ahogy maga a mű is. A Muhi Andris és Maszat Janka forma, 9–10 éves kisgyerekek számára az elbeszélői önirónia azonban nem biztos, hogy elegendő magyarázattal szolgál erre. S ha idáig el is jutnak, kérdés, hogy világos lesz-e számukra végül, ki kivel (és miért) is van (volt), még az utolsó fejezet hexameterekben előadott nagy seregszemléje és csatajelenete ellenére sem, mint ahogy bizonyára azt is nehezen értik meg, hogyan zárul-hat az ő gyermeki lelkük épülésére szolgáló tanulság nélkül egy mese („Ilyen az életünk is éppen, / Hogy sok mindenre nem felel...”), ezért tizenkét év alatti korban én csak szülői felügyelet mellett ajánlanám a könyvet.

A Túl a Maszat-hegyen a „kedves kis olvasókhoz” for-duló előhangtói az utóhangig fenntartja a gyer-mekkönyvvilág látszatát, s ez1 Varró Zsuzsa egyszerűsé-gükben nagyszerű, a gyermeki látásmódot, a mesehő-sök báját, de a mű egész világát átható szeretetteljes iro-nikus szemléletet is pontosan közvetítő rajzai még föl is erősítik. Összességében, teljességében mégis inkább emlékez1et engem a mű a posz1modern metanarratív ön-reflexiós elbeszélői alkotásokra, mint a meseregényekre. Nem zárnám ki a lehetőségét annak, hogy részleteiben kisgyerekek számára is örömteli perceket szerezhet, de a (posz1)modern szépirodalom világával (a versformák és verstanok világával) játékosan, szórakoz1ató módon is-merkedni vágyó tanultabb fiatalok és a legmodernebb irodalmi praktikákban jártas gyermeklelkű felnőttek számára még inkább. S hogy ezzel ad -e, s ha igen milyen válasz1 a szerző, a „hogyan, hová, merre tovább” kérdésére, arra próbálj magad válaszol-ni, „Te sok kis nyájas olvasó”.

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Magvető Kiadó
208 oldal, 2290 Ft

 
 
 

Elek Tibor

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu