buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Megérkezett Viszockij


2004.02.12

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A hatvanöt éve született és majdnem negyed százada halott Vlagyimir Viszockij mintha csak a nép egységéről szőtt szovjet ideologikus ál-mot teljesítette volna be. Rajongott érte kolhozparasztasszony és munkás, rendőr és bűnöző, tudós, de még funkcionárius is, persze a maga-sabb rangúak és azok kivételével, akik-nek fájhatott miatta a feje. Kiemelkedő színészi alakítások, színházi-, film-, filmsorozat-beli szerepek fűződnek ne-véhez, de legismertebbé az illegálisan terjesztett magnófelvételekről szóló dalai tették. „Rajongott érte”, „legis-mertebbé” – ezek a kifejezések még csak nem is érintik a Viszockij jelensé-get, ami arra épült, hogy nagyon sok ember úgy érezte: helyette, ám az ö megbízásából énekel, és ami talán en-nél is fontosabb: helyette él Viszockij.

Az ötvenes évek legvégén, a hatva-nas évek elején indult a karrierje. Ekkor a szovjet rendszer a csúcsán állt, stabi-litását, erejét jellemzi, hogy jobbító szándékkal a rendszer hibáiról, műkö-dési zavarairól is lehetett beszélni mű-alkotásokban, sőt, „fölülről” ösztönöz-ték is ezt. Ekkor a költök telt stadionok-ban szavalták verseiket.

Viszockij sokakat érintő problémák-hoz nyúlt és keményen fogalmazott; egy '62-es dalszövegében szerepel: „Mennyi év, mennyi év / egyre ugyan-az, / nincs pénz, nincs asszony / és nem is lehet”. A végső elszámolás sze-rint nemcsak bűnös módon, hanem fö-löslegesen is lágerekbe hurcolt, és Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után kiszabadult, ám a rövid eufória után helyüket nem találó, a felemelkedéstől továbbra is elzárt milliók életérzését közvetíti. Egy másik A vadászgép dala című szövegben a gép szólal meg; azt panaszolja, hogy magától kitűnően harcolna a német repülök kel, de irányí-tója, a benne ülő pilóta vagy fölösleges teljesítményekre hajszolja, vagy nem működteti hatékonyan.

Mint a sokakhoz szóló nagy művé-szek, Viszockij is erős, érzéki, könnyen befogadható képeket, jelképeket alkalmaz. Ilyen például a farkas, ame-lyik a vörös zászlókkal kijelölt vadászmezőn vörös vérét hullajtja.

Viszockij életének sok eleme is mű-alkotássá változott, ilyen volt a Marina Vladyval való kapcsolata. Az alacsony sorból származó Raszputyint a cárné-val boronálta össze a népi mendemon-da, mert így a muzsikok magukat is Raszputyin helyébe képzelhették. Vi-szockijnak külföldi, francia szerelme, felesége volt – és orosz férfiak milliói képzelhették magukat Viszockij helyébe, hiszen – bár Hruscsov idején, a sztálini kor után megadatott az embe-reknek a szabad költözködés lehetősége, azért külföldre nem mehettek. Azt meg, hogy „a mifélénk”, „a mi fajtánk”, mértéktelen alkoholfogyasztásával, al-koholizmusával igazolta Viszockij.
Viszockij az orosz kultúra legmé-lyebb rétegeire csatlakozott, népi ar-chetípusokat aktivizált, ugyanakkor az értelmiségi ideált, a magányos intellek-tuális hőst, a „problémás embert is” megjelenítette, mindenek előtt híres Hamlet alakításával.

A hruscsovi demokratizálási kísérlet idején, ahhoz kötődve indult pályája, ugyanígy a brezsnyevi időszak „húzd meg, ereszd meg” viaskodását sok művészhez, íróhoz hasonlóan élte meg. A szovjet, orosz politikai kultúra természetének köszönhetően a Szov-jetunióban is voltak pártfogói, ugyan-akkor a helsinki békefolyamat eredmé-nyeképpen a nyugati közvélemény is nyomon követhette, sokakhoz hason-lóan, hogy mi történik vele. Ezért nem szerencsés üldözöttségét, mártíriumát művészi nagysága fölé emelni. Olyan nincs, hogy húsz évnél tovább üldöz-nek valakit és nem érik utol.

Íme néhány vonás a sokszínű, összetett Viszockij képből. A saját szö-vegeit saját zenei kíséretével előadó énekes esetében természetesen nagy szerepe lenne az élő hangnak, de könyv csak a szövegek közvetítésére – esetünkben hatvanöt magyarul és oroszul is olvasható dalszövegére, ver-sére – vállalkozhat. Jelen könyvtől függetlenül is híve vagyok az olvasót tájékoztató, a befogadást elősegítő, az adott művész kultúrába, korba való be-ágyazottságát feltáró, magyarázó, elemző utószónak, ha egy alkotó a ma-gyar irodalomban, kultúrában ismeret-len, vagy addig ismeretlen arányban keveredő szellemi rétegeket jelenít meg. Ilyen esetben az utószó azért is fontos, mert a műfordítás – amikor a forma abszolválása legalább olyan fon-tos mint az intellektuális tartalom köz-vetítése, sőt, az előbbi gyakran az utóbbi rovására történik, történhet meg) – maga is változtat a szövegen, óhatatlanul új, az eredetiben nem sze-replő elemek kerülnek bele. Jelen könyvnél azért is fontos lenne egy ala-pos utószó, mert olvashatunk – és ez nem baj –, inkább a magyarítást, mint a szöveghűséget megcélzó fordításo-kat. Az olvasót az elmaradt utószóért nem kárpótolja a két, a maga funkció-ját külön-külön is betöltő előszó.

Sokszor egy-egy lábjegyzet is sokat segítene: például az olvasók, lehetsé-ges olvasók közül vajmi kevesen tud-ják, hogy mi volt a Közép Hadsereg-csoport, ki „nevében” énekelte Vi-szockij A Közép hadseregcsoport har-cosai című dalt.

Ahhoz képest, hogy Viszockij na-gyon jól verseit, vannak fordítások, amelyek, finoman szólva, nem jelentik a formaművészet csúcsteljesítményét; a fordításokban meglehetősen gyako-riak a rag rímek, de például ilyen rímek is szerepelnek: szóbeszédek – veszti; honol – néhol; ellenfelem – belép-tem. Gyakran találkozunk suta megfo-galmazásokkal (pl.: az eredeti „egy csöppöt sem innék” helyett: „S nem lennék soha szeszt vedelős”.

A könyv kolofonja tíz fordítót sorol fel, szerepelnek „nagy nevek”, de a for-dítók fele ismeretlen (bár lehet, hogy tájékozatlanságom miatt csak nekem). Ha utánaszámolunk, azt látjuk, hogy Bereményi Gézának egy, Hobónak há-rom, az egyik számomra ismeretlen fordítónak tizenkilenc fordítása szere-pel. Kissé furcsa az is, hogy neves köl-tők, fordítók „bevált” fordításai helyett újak készültek, ráadásul néha lábjegy-zet fel is hívja erre a figyelmet.

Ünnepi alkalmat teremt a könyv megjelenése, egy nagy művész eddigi legjelentősebb magyarországi szereplését jelenti, és nagyobb műgond ese-tén maradéktalanabb lenne az örömünk.

Tilalmakat szegve. Vlagyimir Viszockij versei és dalai
Hanga Kiadó–Új Mandátum Kiadó
218 oldal, 1980 Ft

 
 
 

Bratka László

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu