buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. június 20, csütörtök
Rafael napja





















Évfordulók:
1921: Fáy Ferenc születése (Pécel)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Valóság és „valóság”


2004.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Ez nem könyv. Ez használati utasítás” – jellemzi rövidke dolgozatát Árpa Attila. (Ugye emlékeznek az RTL-tõl kiugrott, pontosabban kirúgott producerre és – botránykönyve okán – megdicsõülésére?) Az újabb Árpa opus, a Halál egyenes adásban valóban nem könyv, de nem is használati utasítás – mihez is lenne az? – hanem ügyes, bár nem éppen tisztességes marketing fogás. Árpa a csali, a húzónév, de a „segítség” kölcsönös, Bogdán Szabolcs valóságshow paródiájával, a Valótlan világtalannal ugyanis Árpa csekély terjedelmû megnyilatkozását tupírozzák fel. 53 oldal Árpa, és 305 oldal Bogdán. Ehhez képest a könyvborító mindkét fotóján Árpa virít, s a könyv hátsó oldalán hét sor jut Árpának, három a másik szerzõnek. Itt arról tájékoztatják a tájékozatlan és gyanútlan olvasót, hogy két könyvet olvashat egy könyvben.

Árpa is úgy kezdi ajánlóját: „Ez sem botránykönyv….” Könyv, dolgozat, tanulmány, eszszé egyre megy, a lényeg az, hogy Árpának az égvilágon semmi mondanivalója nincs. Locsog-fecseg. Láthatóan nehezen megy neki, hogy összehozza-összehordja a beígért oldalszámot. Többször önkritikusan ki is fakad: „Valószínûleg az összeszedettség nem tartozik a legfõbb erényeim közé.” (Hát, nem.) „..mintha egy kicsit csaponganék!” (33.oldal), „Vért izzadok, hogy rendszert vigyek a dolgozatomba.” (43. oldal), „Gyorsan megpróbálom folytatni, mielõtt elveszíteném a saját fonalamat.” (49. oldal). Árpa világ-(pontosabban Való Világ)magyarázata az önajnározáson kívül néhány külföldi valóságshow leírását tartalmazza, illetve a Mester eredetinek éppenséggel nehezen nevezhetõ gondolatait a valóságshow természetérõl, filozófiájáról. Eszerint a valóságshow – ami nem az ember eszére és intelligenciájára hanem az ösztöneire hat – olyan, mint a morfium, „egyre több és több kell belõle, míg a dózis egyszer csak végzetes lesz.”

Árpa úgy véli – ez is evidencia – a valóságmûsorokba olyan szereplõk kellenek, akiket a nézõ sajnál, megvet, szeret, utál, szán, vagy kiröhög. Közös bennük, hogy „olyan mértékû exhibicionalizmussal vannak megáldva, hogy hajlandók hülyét csinálni magukból egy egész ország elõtt.” Árpa még megajándékoz minket legfrissebb valóságshow ötletével: a Harcosok Klubja koncepciójának lényege, hogy – ahogy fogalmaz a „félhülye szereplõk” egymást verik össze (agyon?). S ha ez így van, akkor hamar beteljesedhet a Mester jóslata: „Idõ kérdése és lesz vér is.” Mellesleg ismét meggyõzõdhetünk a szerzõ választékos stílusáról és jó modoráról, mert figyelmeztet minket, hogy aki lenyúlja az ötletét, azt Jaguárja mögé kötözi, és kihúzza Nagykovácsiba. Mindebbõl az is kiderülhet számunkra, hogy nem kell gyûjtést rendeznünk életkörülményei jobbra fordítása érdekében.

E szelíd és szétfolyó elméleti alapozás után következik Bogdán Szabolcs gyakorlati demonstrációja, amelyben ugyan még nem folyik vér, de egyebekben a lepukkant XXV. kerületi, endrevárosi televízió valóságshowja a nagy kereskedelmi televíziók szinte tökéletes mása. A csõd szélén álló szerény vállalkozás tulajdonosa azzal „fõz”, amije van, saját nyaralóját tûzi ki jutalomként a szedett-vedett versenyezõ gárdának. Bogdán hosszadalmas, bõ lére eresztett könyve nem tanúskodik túlságosan eleven írói fantáziáról. Alig-alig tesz többet, minthogy a valóságshow receptjét, szerkezeti modelljét alkalmazza egy kisszerû közegben: kisszerû körülmények közé került kisszerû figurákat szerepeltet. A humor, a paródia egyik eszközével élve eltúlozza, de nem felfelé rajzolja el, hanem lefokozza szereplõit és a helyzeteket. A baj csak az, hogy a humorforrás igen szerényen csörgedezik, nemhogy nagyokat nem kacagunk a paródiának kinevezett írásmûvön, de az még mosolyt is ritkán fakaszt belõlünk. Bogdán szellemessége valahol rokon a Kató néni-féle kabarék és a legtöbb, eszközökben nem válogató, rosszul megírt, ripacskodva eljátszott új magyar vígjáték szellemiségével, nyögvenyelõs humorával.

A regénybeli villába összeválogatott társaság tagjai – az örömlány, a nagykeblû, hipochonder szõke nõ, a televízió tulajdonos magát vaknak tettetõ unokahúga (õ a valótlan világtalan), az idõs nénike, az állását vesztett házmesternõ, a hajléktalan, az öngyilkosjelölt, a Pestre tévedt falusi bácsika, a komornyik, az afrikai bár-táncos – illetve a televízió-igazgató sztereotip figurák, akikrõl az írónak csak közhelyek jutnak eszébe. Fontos – elvileg karakterfestõ – szerep jutna a nyelvhasználatnak, de a különbözõ nyelvi rétegek, kifejezések használatánál szintén tetten érhetõ a közhelyes írói gondolkodás. A nyelvi közhelyeknél bántóbb a talán szintén humorforrásnak vélt elõítéletes gondolkodás: a hajléktalan például ápolatlan és folyton iszik, a szõke nõ pedig olyan, ahogy az a Nagy Vicckönyvekben meg van írva.

Egy vita során védekezésképpen így fakad ki Emõke, a megkritizált hölgyemény: „Vedd már végre figyelembe, hogy hét hónapra születtem!” Mire vitapartnere Bulcsú azt „tanácsolja” neki: „Akkor menj vissza két hónapra anyádba!” Egyfelõl meglepõ, hogy egy fiatal szerzõ legfõbb ambíciója csak annyi, hogy több száz oldalon keresztül parodizálja a valóságshowt. Egy olyan televíziómûsort, amely tulajdonképpen önmaga paródiája. Másfelõl azonban érthetõ Bogdán vállalkozása, hiszen egy általános jelenségrõl van szó. A televízió csatornák többféle valóságshowja – hogy ezt a nemszeretem kifejezést használjam – tematizálja a közbeszédet, sokban meghatározza a (tömeg)kultúra csinálóinak, a különbözõ médiák szerkesztõinek és kiadóvezetõiknek, sikergyártó producereknek a szándékait, fantáziáját. A bulvár, a lektûr mûvelõin kívül azonban a rangos irodalom mûvelõi közül is jó néhányat inspirál ez a mûfaj.

Fantáziát látnak benne – nem alaptalanul – mert megmutathatják, továbbgondolhatják egy kártékony televíziós mûsor tudatromboló hatását, felvillanthatják – akár abszurd látomásban – milyen következményekkel jár civilizációnk ilyen látványos degenerálódása. Az elmúlt lapszámban Iszlai Zoltán két ilyenfajta opust is recenzált: Sebeõk János alkalmi kirándulásának, egyhetes Villába-zárkózásának naplóját, illetve az angol színész- író, Ben Elton pokoli jól megírt, valóság-show ellenes, bûnügyi történetbe oltott „bravúrstückjét.” (Mit tesz Isten, ennek is Halál egyenes adásban a címe.) Talán meglepõ, de a valóságshow sokak számára megdöbbentõ újdonsága valójában nem is olyan nagy újdonság, egyáltalában nem váratlan és elõre nem látható fejlemény.

A televízió megszületésétõl adott volt a lehetõség, hogy a kamera jelenlétével felszámolja az intimszférát, megszüntesse a korábbi tabukat: élõben közvetítse a szexet, vagy a nagyon is közeli jövõben a halált. Örkény István már 1978-ban megjelent Rózsakiállítás címû könyvében mintegy megjövendölte, a televízió hogyan számolja fel a legfõbb tabut, hogyan teszi nyilvánossá a legszemélyesebb, legintimebb történést. Igaz, az õ fiatal tv-rendezõje még „csak” filmre rögzíti hõsei haldoklását, haláluk pillanatait – egyikükét némileg ki is provokálja. A filmre rögzítés és az egyenes adás között valójában már „csak” technikai, szervezésbeli különbség van. Az amerikai Gore Vidal – szintén még a valóságshow „feltalálása” elõtt – 1992-ben írt Élõ adás a Golgotáról címû regényében még tovább megy a televízióban rejlõ lehetõségek morbid hasznosításában: az I. századba visszajuttatott stáb egyenes adásban közvetíti Jézus megfeszítését és föltámadását. (S, ha már az antikvitásnál tartunk: amikor a római arénában a gladiátorok harcoltak, a közönség vajon nem „egyenes adásban” kapta a halált?)

Szóval, ahogyan Árpa jövendöli, nemsokára vér is fog folyni. Halált is láthatunk egyenes adásban. A valóság és a valóságshow „valósága” között egyre inkább eltûnik a határ. De azért a valóságshow mindig csak a valóság mögött kullog. Annak szerény paródiája marad.

Árpa Attila: Halál egyenes adásban + Bogdán Szabolcs: Valótlan világtalan
Budapest-Print
370 oldal, 2498 Ft

Gervai András

Duna Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu