buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A lélek terített asztala


2004.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Magyarországon nem divat eszszét írni. Pedig e remek mûfaj negligálása két okból is káros: a tudományos életet végképp belterjessé teszi, a kívülálló, ám érdeklõdõ elméket pedig elzárja a gondolkodó ismeretszerzés elõl, s odadobja õket a dögunalmas, gondolattalan iskolás ismeretterjesztésnek, rosszabb esetben a gondolkodó, viszont áltudományos zagyvalékoknak. Vagyis az elmélyedés kétféle lehet: vagy céhen belüli, vagy a korláttalan dilettantizmusé. Tertium non datur. Ezért is üdítõ, ha esetenként látunk egy-egy bátor (többnyire és nem véletlenül fiatal) szerzõt kirukkolni hagyományos esszével. Olyan mûvel, amely a szakszerû ismeretanyagot irodalmi formában és saját gondolatokkal vegyítve tálalja a szélesebb olvasóközönségnek. Nos, a fiatal teológus, esszéista és kutató, Nacsinák Gergõ A szem böjtje címû, az ikonfestészetet körüljáró eszszégyûjteménye pontosan ilyen munka: ismeretterjesztésnek sem utolsó teológiai, bölcseleti és kultúrtörténeti elmélkedések sora.

A szerzõ az ikonfestészetet „belülrõl”, az orthodox hívõ szemszögébõl mutatja be. Érdekessége a szemléltetés módszere: a kicsin, az esetlegesen, az egyedin keresztül közelíti meg a nagy egészet, az általánost, az univerzálist. Merthogy elsõre partikuláris, kevéssé nyilvánvaló, sõt olykor kifejezetten különleges, vitatott dolgokról olvashatunk. Ilyen a manicheizmus sajátos bírálata, Novalis miszticizmusa és a keresztény misztika közötti különbség taglalása, az ikonok színszimbolikájának pszichoanalitikus szempontokat is bevonó elemzése, a bizánci kereszténység jelenléte az Árpád-kori Magyarországon, vagy éppen az orthodox ikonográfia ritka témáinak bemutatása. Ám ahogyan ezek mind ugyanoda vezetnek – az ikonfestészet szellemiségének egy mélyebb megértéséhez –, úgy az ikonokon keresztül is megismerjük magát az ortodox kereszténységet, annak hitvilágát és szemléletmódját egyaránt. S mindennek hátterében ott a kérdés, hogy vajon miért olyan idegen számunkra, nyugati emberek számára az ikon.

E kérdés a könyv centrális gondolat-magva. A szem böjtje különleges érdeme a képiség, a vizualitás problematikájának taglalása. A szerzõ elkezd nyomozni az ikon távolabbi szellemi gyökerei után, s elõször eljut a késõantik képkultúrához, és ezzel összefüggésben a neoplatonizmushoz. Ebben a korban veszi át végleg a nyelvi-fogalmi gondolkodás a képi gondolkodás helyét. Bár a határvonal elmosódó, mivel a görög nyelv képszerû, vizuálisan plasztikus, sõt a platonizmus a képiséget filozófiájában is õrzi, hiszen az ideák voltaképpen képek. A váltás mégis megtörténik, mivel a valóság érzése a képiségtõl a fogalmi gondolkodás felé távolodik. A kép, a látvány egyre inkább illúzió, míg a fogalomra épült gondolat inkább valóságos.

Túl azon, hogy Nacsinák mûve ezen a ponton a legkurrensebb bölcseleti kérdésekhez kapcsolódik, egyben arra is rádöbbent, hogy miért is nem értjük az ikont, az archaikus képi gondolkodás eme maradványát. A nyomozás végül is az ókori Egyiptomig vezet, pontosabban annak mágikus képi világáig. A képmás itt is, miként az ikonfestészetben, a megjelenített személy képviselõje, vele szó szerint megelevenítik, meg-jelenítik az ábrázoltat. Az ikonfestészet tehát nem egyszerûen mûvészet, fõként nem a szó mai értelmében, inkább egyfajta aszketikus elmélkedés, élõvé tett teológia, misztikus praxis. Ezért az ikon és annak létrehozási módja: az alkotó folyamat, az ortodox keresztény misztika nélkül érthetetlen. Viszont ha létezik fogalom, ami félreértõdött és félreértése következtében lejáratódott, akkor ez az.

Az újkortól kezdõdõen a „misztika” egyfajta gyûjtõfogalmává lett mindenféle titokzatos, homályos élménynek, tapasztalatnak, elgondolásnak, képzetnek, és vált az „okkult” egyik szinonimájává. A modern és posztmodern nyugati multikulturalizmusban ráadásul ezek a „misztikus” dolgok immáron összecsomósodott, ragacsos masszát képeznek. Keresztény misztika, jóga, buddhizmus, asztrológia, tao, természetgyógyászat, gnoszticizmus, mágia, stb, stb: mindezek egyek, mindezek egy sosemvolt õsi tradíció örökösei. Mindezek más és más módon ugyan, de ugyanoda vezetnek, merthogy mindenki mindenhol lényegében ugyanazt mondta: Buddha, Lao Ce, Konfuciusz, Krisztus, Patandzsali, a Kabbalah és az alkímia mesterei, és még sokan mások.

Hen kai pan: minden egy. Így vélték a késõ antik szinkretizmus teoretikusai, s így vélik azok mai utódai: a New Age, és a többi újgnosztikus mozgalom gurui is. Pedig szó sincs errõl: mindezek különbözõk. Nem csupán formailag, hanem legbelsõbb lényegük szerint is. Ami az egyik spirituális rendszerben üdv, a másikban kárhozat, és fordítva. E nélkül a szigorú és világos alapállás nélkül az ikon éppúgy érthetetlen, mint a misztika, sõt maga az orthodox kereszténység. Ezért kezdi a szerzõ is könyvét a gnoszticizmus kritikájával, valamint a misztika versus miszticizmus kérdésével. Nacsinák olvasásakor a klaszszikus orosz vallásbölcselõk jutnak az eszünkbe: Mereskovszkij, Szolovjov, Szergij Bulgakov, de leginkább Florenszkij, ez utóbbi már csak a téma miatt is. Ennek a fajta esszének van egy igen jó tulajdonsága: gondolkodni, vagy pontosabban: elmélkedni tanít, mivel maga is egy leírt elmélkedés. Az elmélkedésben pedig benne rejlik a tárgy iránti szeretet, ami a legtöbb szakemberbõl idõvel kikopik. „A szakember nem ér rá lelkesedni, ez az amatõrök dolga” – mondta egyszer egy neves mûvészettörténész egyetemi tanár.

A szakember komoly valaki, életmûve jobbára abban áll, hogy a lábjegyzet lábjegyzetéhez ír kommentárokat - ha ír egyáltalán. Kutatásának tárgyát általában nem kedveli, sõt: igazából nem is érdekli. Nem gondolkodik, hanem gépként információt halmoz és rendszerez. Nálunk, a provinciában fõleg. Ez rejlik az esszé negligálása és látszólagos lenézése mögött is. Na persze ha egy ilyen könyv neves külföldi szerzõ munkájaként jelenik meg a hazai piacon, akkor mindenki el van ájulva.

Nacsinák Gergely András: A szem böjtje
Kairosz Kiadó
287 oldal, 2600 Ft

 
 
 

Farkas Attila Márton

Kairosz Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu