buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. június 20, csütörtök
Rafael napja





















Évfordulók:
1921: Fáy Ferenc születése (Pécel)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A magányos démon


2004.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Eötvös József Kiadó tervbe vette, hogy kétnyelvû kötetekben adja ki Galgóczy Árpád összes mûfordítását. Eddig három könyvet jelentetett meg, az elsõben válogatás található a 18–19. századi orosz költészetbõl, a másodikban a 19. századvég és a 20. század elsõ évtizedeinek lírájából gyûjtött össze Galgóczy egy csokorra valót, míg a harmadikban, a Magányos démon-ban Lermontov-fordításait adja közre. Galgóczy a lágerben ismerkedett meg Lermontov költészetével, orosz rabtársa olvasta fel neki A Démon címû poémát, melyet a magyar fiatalember alig értett, ám rögtön elragadta a nyelv zenéje, a vers ritmusa és rímei. Késõbb tökéletesen elsajátította az orosz nyelvet, s valószínû, hogy éppen az elsõ élmény hatására Lermontov: Mciri (A cserkesz fiú) címû poémájának magyarra való átültetésével indult el az 1970-es években mûfordítói pályája.

A Magányos démon Mihail Lermontov (1814–1841) kisebb verseinek és elbeszélõ költeményeinek fordítását tartalmazza. Galgóczy a magyar versben szinte tökéletesen adja át magát a Lermontovra oly jellemzõ féktelen, egyszerre építõ és romboló romantikus szenvedélynek, ám ezzel egy idõben jól érzékelteti azt a búskomor, rezignált hangot is, amely áthatja az orosz költõ számos versét. A mûfordítótól hiteles Lermontov-képet kaphat a magyar olvasó, miután igazi, veretes magyar versben szólaltatja meg az orosz romantika kiemelkedõ alakját. Sajnos, Lermontov költészete Magyarországon kevésbé ismert, noha már korábban is, Lator László remek fordításainak köszönhetõen eljuthatott volna a költészetre érzékeny emberekhez. Lermontovot Oroszországban általában Puskinnal párban szokás emlegetni, nem csak az életrajz hasonlósága miatt, hiszen mindkét költõ fiatalon, párbajban halt meg, hanem költõi világuk különbözõsége okán is. A két nagy költõ munkássága híven testesítette meg a 19. századi orosz gondolkodás (és lelki beállítódás) ellenpólusait. Kissé leegyszerûsítve: Puskin a harmónia és az élet teljessége elvének megszállottja volt, aki meg volt gyõzõdve a költészet transzcendens rendeltetésérõl, vagyis arról, hogy a költõ szellemi úton, a lét titkaiba való behatolás révén kibékítheti az ellentmondásokat és az ellentéteket. Lermontovot viszont a filozófus, Vlagyimir Szolovjov szavaival élve „diszharmonikus zsenialitás” jellemezte, õ ábrázolta az orosz irodalomban elõször a tagadás és eszménynélküliség démonitását, a „kétlelkûséget”, a szerelmi szenvedély okozta szenvedések drámaiságát és a végsõ kiüresedés veszélyével fenyegetõ magány állapotát.

Már korai verseiben, noha õ sem, mint európai kortársainak többsége nem térhetett ki Byron költészetének hatása alól, éppen oroszságának hangsúlyozásával különböztette meg magát az angol romantikustól: „Nem, én nem Byron, más vagyok, / Kimért pályám még ismeretlen. / Mint õt, a sors is üldöz engem, / de bennem orosz szív dobog.” Lermontov leginkább két mûvével került be a világirodalomba; a Korunk hõse címû regénnyel és A Démon címû poémával. A Korunk hõsé-ben, amely az irodalomtörténészek szerint az elsõ lélektani regény az orosz irodalomban, egy magányos, öntörvényû ember, Pecsorin sorsa és végzete áll a középpontban, aki hiába lesz részese több kalandnak és szerelemnek, nem képes kínzó világfájdalmát legyûrni. A Démon-ban, amely egyben Galgóczy kötetének kimagasló mûfordítói teljesítménye, Lermontov az európai romantika egyik fõ (byroni) témakörét bontja ki oroszosan egzotikus – természeti, lélektani és eszmetörténeti – környezetben. A magányos Démon, az „Éden számûzöttje” a szerelem révén kívánna visszatérni a Jóhoz. A Kaukázus vadregényes hegyláncai fölött röpülve kitárul elõtte „Grúzhon virágzó, tarka földje”, majd megpillantja Tamárát, a csodaszép grúz leányt, aki éppen férjhez menni készül. A Démon megöli Tamára võlegényét, mire a lány kolostorba vonul.

A kolostorban tárja fel elõtte a Démon szörnyû szenvedéseit, magányosságát: mire a lány megsajnálja, de végül épp ez lesz a veszte. Elpusztul a Démon csókjától, és lelke így végképp az övé lesz. Az ártatlan lány lelkét végül Gábriel arkangyal menti meg; elnyeri az úr kegyelmét, mert „Szeretve szenvedett Tamára, / S szerelmének megnyílt az ég!”. Ily módon Lermontov poémájában az európai romantika egyik alapdilemmája, a Gonosz és a Jó örök harca nyer új értelmezést. A szeretetelv lesz az, ami gyõzedelmeskedik: igazi megváltást csak az együtt érzõ szerelem hozhat, hiszen ereje képes legyûrni a Rosszat. Ebben az értelemben a poéma igazi hõse Tamára, mert õ tud szeretni, ki tudja tárni a lelkét, hogy észrevegye és megértse a másik szenvedéseit. A poémának ez a végkicsengése a tipikusan orosz értékekre hívja fel a figyelmet; az orosz kultúrában a szánalom és az együttérzés kifejezése számít az alapvetõen pozitív érzelmi beállítódásnak, melynek képviselõje általában a nõi princípium. Nem véletlen, hogy Bulgakov: A Mester és Margarita címû regényében nem a Mester, hanem Margarita köti meg a Fausti szövetséget Wolanddal –, ám nem az ismeretszerzés és önépítés, vagyis az individuális értékek mentén, hanem a másikhoz forduló, odaadó szeretet-szerelem jegyében.

Lermontov poémájának végén az örök vesztes Démon szintén sajnálatot vált ki: „Legyõzetett a büszke Démon, / Átkozta szörnyû álmait, / S tovább maradt megint magában, / Mint egykor, fenn az õs homályban, / Hol nincs se szeretet, se hit!…”. Lermontov Démonja jelentõs hatást gyakorolt a késõbbi orosz mûvészetre és irodalomra. A téma lermontovi kontextusa különösen nagy népszerûségnek örvendett a XX. századelõn. Vrubel, az orosz szecesszió öntörvényû festõje, a lermontovi eredõre világosan utalva több képet szentelt a Démon ábrázolásának ( Az ülõ Démon címû képe található a könyv borítóján), a szimbolista költõk közül Alekszandr Blok költészetében hangsúlyos a Démon lermontovi értelmezésének újragondolása. A XX. századi orosz költészetben pedig Borisz Paszternak avantgárd lírájának (az 1920-as években) van bevallottan lermontovi indíttatása. Végezetül: Lermontovot, az orosz romantikus költõt olvasni vagy újraolvasni Galgóczy fordításában már csak azért is érdemes, mert egy sok húron játszó, szenvedélyes vallomásosságában megrendítõ, modern költõi világot fedezhetünk fel. A mûfordítások minõségét illetõen pedig a kötet elõszavának íróját, Margócsy Istvánt idézném: a „Galgóczy fordította Lermontov-sorok, ahogy a legjobb mûfordítások mindig is tették, nem a világirodalom, hanem a magyar irodalom számára teremtenek nagyszabású költõi értéket.”

Galgóczy Árpád: Magányos démon. Válogatás Mihail Lermontov költészetébõl
Eötvös József Könyvkiadó
323 oldal, 2520 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu