buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Másutt?


2004.04.08

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Dehogy másutt! Itt Magyarországon, itt Bulgáriában, itt Közép- és Kelet-Európában. Mindenütt, ahol a törvények azonos módon érvényesülnek, és azonos módon nem érvényesülnek. És ahol az érvényesülés és nem-érvényesülés következtében olyan hasonlóvá formázódott-torzult minden. Ahol alig tudjuk még, kik vagyunk, hogy vállalhatnánk hát saját magunkat tiszta szívvel és felelõséggel. Ahol alig merünk vállalni bármit is, mert vállalásunkat csalétekként vetették elénk. Ahol oly rövid pillanatokig lehettünk csak önmagunk, hogy vonakodunk alig megízlelt önmagunkat föladni egy még annyira sem ismert mimagunkért. És így tovább, szõje-fonja mindenki kedve szerint Sztratiev fonalát.., aztán magára vessen, ha oda vezeti ez a fonál, ahová sose gondolta volna!

A rendszerváltozásnak nevezett társadalmi-szellemi földindulás maga alá temetett egy sor temetnivalót, és kiröpített tömlöcébõl egy sor kiröpítenivalót. A bolgárok (magyarok, közép- és kelet-európaiak) egyszerre megtapasztalták, mit jelent meg-, föl- és kiszabadulni, örültek és szorongtak, nekibátorodtak és rettegtek ennyi ilyen-olyan szabadulás érzetén. Féltek, hogy láncaikkal együtt illúzióikat is elveszítik, féltek, hogy hamarosan vége lesz a politikai cigarettaszünetnek, s akkor csak láncaikat kapják vissza., De látom, magam se teszek mást, mint Sztratiev fonalát szövöm-fonom tovább magam körül, bele is bonyolódtam kellõképpen! Sztratiev abszurdot ír, karikatúrát rajzol, groteszket formáz –, vagy inkább valami csak saját magára jellemzõ mûfajt teremt, sajátosan bolgárt és európait, amely azonban összetéveszthetetlenül és elidegeníthetetlenül Sztratiev mû. Rövid, szikrázóan kemény írások. Másfél oldal nagyon rövid –, másfél oldalba rettenetesen sok minden belefér. Érzelmesen szereti a bolgár szellem értékeit Sztratiev, és nincs nála kegyetlenebb ostorozója e szellem ostoroznivaló részeinek. Két évszázada ostorozza a bolgár szellem restségét (valójában önmagát?) a bolgár szellemi élet színe-java. Ugyanúgy, amiképpen a magyar szellem tunyaságát a magyar szellem legjobbjai. És óvja ugyanezt a bolgár szellemet értékeiben, védtelenségében és kiszolgáltatottságában.

Sztratiev másféloldalasai megkacagtatnak és fölháborítanak, elkeserítenek és – ki tudja, hogy is van ez?! – valamiképpen mégis erõt adnak, a ki- és megcsúfolt bolgár szellem oldalára állítanak. Nem lehet, hogy ne vetítsük rá valamiképpen ezt a „bolgár modellt” a magunk kétszáz évére, ostorozó-féltõ indulatára, bosszús kacagására. A kötet eligazító alcíme „bolgár egypercesek”-nek mondja Sztratiev másféloldalasait, de a magyar Örkényen kívül a cseh Mrozek szelleme is ott motoszkál, és belesúg a maga közép- és kelet-európai talajon nõtt abszurdjával. A szabadság misztikus várása és drasztikus szembefordulása a rá várakozókkal, a nyugatra vágyó, de ott csak tébláboló közép- és kelet-európai turista, a társadalmi inga, amelyik mindig kileng, de sose arra, amerre kellene, visszalendülése pedig megannyi arculcsapás –, mindezek nagyon ismert és makacsul széttéphetetlen tartozékok Bulgáriában és környékén. Tartunk tõlük, és számítunk rájuk, miközben szabadulnánk a szorításukból, de azért jót lehet nevetni a rovásukra. Vagy legalább megmutatni, mennyire ostoba és elavult a mûködésük, embertelen és retrográd meg minden... Csak nehogy észrevegyék, hogy mi ezt észrevettük és meg is merjük mondani, mert akkor ezek az ostoba, elavult (stb.) törvények, de még inkább a mögöttük álló – természetesen láthatatlan, mert arc nélküli – mozgatók megharagszanak ránk, és szemöldököt ráncolnak, attól pedig isten õrizzen! A szabadság édes mámora – a bolgárok szerint!

Sztratiev meg is személyesíti a bolgárt, hol Sztojánnak hívják, hol Paszkál a neve. Köznapi figurák õk, nem történik velük semmi különös, csak éppen mindig „helyzetbe kerülnek”, persze rossz helyzetbe. A fal körülöttük hol napsugaras üveglap, hol vasbeton, kiválóan alkalmas, hogy elkápráztasson, meg hogy beleverjük a fejünket. Meg hogy ne lehessen kiszámítani, Sztoján és Paszkál tiszteli is kellõképpen e láthatatlan (idõnként viszont túlságosan is jól látható) falat, meg bele is ütközik alaposan, vagyis mindannyiszor õ húzza a rövidebbet. Miközben büszke és nyugodt Sztoján (Paszkál), hogy „ezek a falak már nem azok a falak”. Ami persze igaz is! De hát így mûködik a bolgár modell itt, Közép- és Kelet-Európában. Ötvennél több másféloldalast olvashatunk, Sztratiev szatirikus vénájának remekeit. Önálló írás valamennyi, a szemléleti azonosság, a hangvétel és a szûkszavúság teszi mégis füzérszerû rokonokká a bolgár egyperceseket. Sztratiev már nincs közöttünk, pedig mennyi még az észrevenni-, a kicsúfolni- és a megírni való. De mintha a „nagy sorsrendezõ”, neki is csak másféloldalnyi életet engedélyezett volna. Elég az egy közép- és kelet-európainak.

Sztaniszlav Sztratiev: Másutt
Napkút Kiadó
135 oldal

 
 
 

Lukáts János

Napkút Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu