buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Másvilág


2003.10.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az alábbi tárgy megjelelölésével érkezett egy e-mail a szerkesztôségbe: „Madonna újra és újra”. Avagy: „Tudom, mit veszel idén télen!” Nahát, mi mást, mint Madonna mesekönyvét, az „Angol rózsákat”. No mármost egy a korában-sorsában kissé megélemedett ember azt hinné, hogy úgy nagyjából ki tudja azt kalibrálni, hogy (nem csak magától), hanem valamely más embertársától mit várjon. Mert ha nem így történik, még képes, és kitör némi horror; az e-mail tárgykörére asszociálva valami olyasmi történet, mint a „Tudom, mit tettél tavaly nyáron” címû amerikai frásztörténet. Mert példának okáért egy a korában-sorsában megélemedett ember úgy gondolná, hogy az író írjon, a popsztár meg daloljon. Igaz, ebben az elvárásban olyannyira nincsen semmi különleges, hogy szinte már unalmas is.

Ezért most elképzelek egy horror-jelenetet. Például, hogy mondjuk Csukás István (bocsáss meg, Pistám!) selyem kombinéban, kacéran felhúzott jobb lábbal, a combját végigsimítva dúdol bele a video kamerába, miközben egy óriási, fehér selyemmel bevont franciágyon hever, és a haját Érosz sejtelmes zefíre fújja. Látják, kérem? „I Love you, babi!” Hallják, kérem? Várnánk mi ezt minden élô mesék egyik élô nagyjától? Nem.

Na látják! Akkor ez ebben a big business, a nagy üzlet! Mert szerintem Magyarországon ebbôl a klippbôl el lehetne adni úgy másfélmilliót. A magyar zenei csatornákon mint buzgár törne elôre a listákon. A tinik õrjöngenének. Ám ettôl Csukás Pista talán mégse lenne popsztár annyira. Úgy értem, nem maradna örökre az.

Most képzeljük el, hogy Madonna görnyed búvadtan valamely óbudai kiskocsma kockás terítôje fölé, és azon molyong, hogy befejezze-e valamely rég megkezdett meséjét, vagy írjon-e inkább még egy verset, avagy tûnôdjön tovább azon, kitôl kéne gründolni még annyi pénzt, hogy kiadhasson végre egy valamire való gyermeklapot.

Nos, szerencsére ez is, az is csak fáradt velôm szüleménye. Az viszont biztos, hogy Madonna írt egy gyermekkönyvet. Itt van elôttem, látom, tehát igaz. Az Angol rózsák, kérem nem egy focicsapat, nem is egy új popegyüttes, hanem négy szeleburdi fruska. Mind a négyen „bombabimbók”. Hogy mit jelent ez a szó? Madonna tudja. És aki elolvassa a mesét, akkor azok is értik ám majd rögtön. Na jó, önöknek elôre megmondom. De ígérjék meg, hogy ettôl még megveszik és elolvassák ezt a mûvet! Szóval a bombabimbók azok olyan csajok, akik idôvel bombázó nôcik lesznek. És azok is lesznek! A bombabimbók baromi jó fejek, mindent együtt csinálnak. Még azt is, hogy együtt utálják az utca, a környék legbombabimbóbb bombabimbóját. Hogy miért? Hát ezt kitalálhatnák. Na jó. Madonna ezt is elárulja, ebben is segít. Hát azért, mert a legbombabimbóbb bombabimbó tudja is magáról, hogy ô a legeslegebb bombabimbó, ezért aztán egy gôgös kis hülye dög. Nem áll szóba senkivel, csak a tanárokkal, akik persze imádják, mert ô bezzeg mindig mindent tud, minden leckéjét megcsinálja.

Aztán suli után senkire se nézve, senkihez se szólva kivonul az osztályból, az iskolából, úgy megy átal az utcán, akár egy hercegnô. És akkor ebbôl ennyi is lenne, meg akkor mese se lenne, csakhogy megjelenik a lányok álmában a Jótündér, és rádöbbenti a lányokat, hogy a legbombabimbóbb bombabimbó egyáltalán nem az, aminek látszik, hanem egy szegény kis Hamupipôke. Na szóval nem annyira Hamupipôke, mint annak a másik popsztrárnak a videoklippjében, na, hogy is hívják...Tökmindegy. Mert szóval ennek a mi Hamupipôkénknek nincsen gonosz mostohája, meg annak két gonosz leánya, csak egy szegény apukája, aki pont olyan árva és magányos, mint a leánya, mert neki a felesége halt meg, ahogy a leánynak az anyukája. Értitek az összefüggést, gyerekek? Mert ha nem, sebaj, mert Madonna nektek ezt is elmagyarázza. Szóval nem gôgös, hanem szomorú az a gyerek. És azért nem néz senkire, nem szól senkihez, mert a bánat nyomja. Az utcán meg azért vonul úgy, mint egy hercegnô, mert siet haza. Leckét írni, aztán fôzni, mosni, takarítani. Mert csak rá számíthat az apukája...

Bár nem szívesen lövöm le a végepoént, de annyit azért talán mégis elárulhatok, ha megígérik, hogy ettôl még megveszik és elolvassák ezt a mûvet, hogy a négy barátnô elôbb külön-külön, aztán együtt is jól összeszégyelli magát, aztán beveszik ôt, a majdnem Hamupipôkét, a legeslegjobb szívû legbombabimbót a csapatba, és azontúl már mindent, de mindent öten csinálnak. Leckét, fôzést, takarítást, mosást, a másra nem nézést és a mással szóba nem állást, a hercegnôként való nyomulást az utcán, hiszen a bombabimbók már csak ilyenek. És még milyenek lesznek, ha felnônek! Álomszép angol rózsák.

Na most, ha valaki azt hiszi, hogy igazam van ebben a kissé ironikus felhangban, az velem együtt nagyot téved. Mert újra hadd hivatkozzam az e méltatás elôtt oly szívesen idézett e-mailre. Ami arról tájékoztat bennünket, hogy az Angol rózsák ez év szeptember 18-ára az amazon.com (világcég) bestseller.listájának második helyére ugrott, csak egy fogyókúrás könyv elôzi meg. És most tessék megkapaszkodni! Ezen a listán az új Harry Potter pillanatnyilag csak a 23.! A siker az siker, kérem. Aki ezt az alapvetô igazságot fitymálja, annak vagy savanyú a szõlô, vagy csak simán nagyon hülye. Pozitiv gondolattal kifejezve: nem mindig az a fontos, hogy mit ír valaki, hanem az, hogy ki írja.

Madonna: Angol rózsák
Ill.: Jeffrey Fulrimaki
Ford.: N. Kiss Zsuzsa.
Magyar Könyvklub

Kifejezetten örömmel tudom ajánlani a Lilliput Könyvkiadó: Mítoszok és legendák sorozatának két új kötetét, a Hunokat és a Magyarokat. Ez a két könyv is azon tizenéves, vagy még náluk is ifjabb gyerekeknek szól, akik önfeledten szeretnek messzire utazni képzeletük szárnyán.

„Az emberiség képzeletét idôtlen idôk óta különös istenek, fantasztikus teremtmények népesítik be. Számos legenda szól azonban rólunk, emberekrôl. A Mítoszok és Legendák sorozat... a mindig új utakat keresô, mindent megismerni akaró emberrôl szól, aki, hogy elérje célját, nagy akaraterôvel legyôzi a teret és az idôt.”- olvasható ajánlásként e könyvek hátsó borítóján. Tehát arról van szó, hogy a képzeletük szárnyán utazni kívánó gyerekeknek valami táplálékot, nyersanyagot kell adni. Mesét, teret, idôt, amibe belehelyezkedhetnek. Ám nem mindegy, hogy mi az az anyag. A Mítoszok és legendák sorozat minôség, csak a gyerekek kezébe kell adni. És elhitetni velük, hogy lesz ez annyira jó kaland, mint egy video-játék, egy rémfilm, egy képregény, egy gyengécske fantasy, meg ilyesmi...

Gondolom, ez lehet a Lilliput Kiadó szerkesztôségének alapvetô célja. Minden tiszteletem. Ezért hadd soroljam fel a sorozat már megjelent játék-lehetôségeit: A világ teremtése, Az inkák, A farkasok, Egyiptom, A görögök, A vikingek, Európa, Indiánok, Amerika, Tibet. Konok kölyök legyen a talpán, akinek ezektôl a témáktól nem indul be a fantáziája. (Ahogy a szerep-játék könyvekben olvasható: figyelem, a fôhös te vagy!)

Külön erénye e könyveknek, hogy utolsó fejezetként közölnek a mítoszokról, legendák
ról egy históriailag „hiteles” változatot is „a történelemtôl a legendákig” címmel.

Ezek a könyvek szépek, a képanyaguk igen gazdag, hívogató segítséget ad a „szárnyaláshoz”. (Bár ha szabad annyit megjegyeznem: az én szemem néha vibrált a betû és a fedô szín interferenciájában. Noha elôre belátom, hogy eme problémámmal inkább forduljak szemészemhez, gyógyszerészemhez...)

A Hunok és a Magyarok végül is két összefüggô kötet, egy történet. Elvégre nem csak mi, magyarok, hanem az egész világ azt hitte rólunk egészen a tizenkilencedik század végéig, hogy Hunor és Magor testvérsége nem csak a mítosz szintjén igaz, hanem mi magyarok csakugyan Attila, isten ostora egyeneságú leszármazottjai vagyunk. És hogy csak örök széthúzásunk okozta balsorsunkat. Amiért Attilától és a hunoktól, azért fordította el orcáját tôlünk, magyaroktól is a Hadak ura, az égben lakozó istenünk, Atyácskánk. Ámde ha mi végig összetartunk...! Huj-huj lett volna neked ezred év óta, és mostantól tovább is, Európa! De sajnos nem így lett. Ez van. Dehát ez nem csak hun-magyar átok. Mert, ahol már két ember van, ott, ugyebár elôbb-utóbb széthúzás lesz, a széthúzásból meg nagy baj szabódik. Hogy mindjárt az elején kezdjük: nevezzük a két embert Ábelnak és Káinnak... Aztán ha a mindenkori Úr kiválasztja a két ember közül az egyiket egy nagy feladatra, akkor ugye eleve tudhatná, hogy abból lesz ám csak az igazi nagy-nagy széthúzás, ha nem elôbb, akkor utóbb. Dehát képzeljünk el egy mítikus hôst, jelen esetünkben Attilát vagy Álmost, akik egy szép napon imígyen léptek volna ki a sátrukból, mondván: „hej, testvéreim, álmomban nem jelent meg elôttem az istenünk, nem küldött nekem semmi jelet, ezért aztán nem is hívatom legbölcsebb táltosom, fejtené meg azt, ami nincsen. Lássátok, mivégre kerekednék én most fel népemmel, hová is indulhatnék új hont keresni magunknak, mért gyôzzek le rettenetes csatákban más népeket, mért raboljak feleséget, marhát, kincset, földet? Avagy megveszett ember vagyok-é, hogy beüzengessek Szász Detrének, vagy a római császárnak? Kijevi hercegnek, Zalánnak, morva Szvatopluknak, német császárnak, hogy addig takarodjon a házából, városából, Rómájából, országából, amíg lovam fel nem nyergelem, és igazán fel nem mérgesedem? Mert ha barátsággal kérem, hódolj, vagy menjél innen földönfutóvá, te arra gôgösködöl? Muszáj téged lenyilazni? Na, maradjunk csak itten, itthon, békességben. Az a csodaszarvas meg csak hadd fusson, ha olyan igen sürgôs neki a dolga, eb ugatta fakó, aki negyed óránál tovább üldözi a vadat, ha amott meg kókad egy másik. Hogy lesz ebbôl legendás hôs, legenda, mítosz? Sehogy. A hôs álmodik, a népe meg vele honfoglal, aztán széthúz az osztozkodásnál.

Félre a tréfával, e két könyv választékosan gyönyörû magyar nyelven foglalja össze és gyüjti csokorba a két nép legendáit, írja le hôseit, hôstetteit, gyôzelmeit és vesztett csatáit. Ebbôl a szempontból felnôtteknek is ajánlom átlapozni, például történelmi ismereteink felfrissítése céljából. Aztán e könyvek kiválóan alkalmasak lehetnek történelemórákra is. A szövegeket Gaál Mózes írásainak felhasználásával Dibás Gabriella állította össze, Szántai Zsolt dolgozta át. Veres László illusztrálta ôket.

A fekete-fehér rajzokat Bacsó Gábor készítette. Könyvespolcra való sorozat.

 
 
 

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu