buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Argumentumék a betű szolgálatában


2003.10.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A betû szolgálatában címmel jelent meg az Argumentum Kiadó gondozásában Molnár József mûvelõdéstörténeti munkája, azé a Molnár Józsefé, akinek „Misztótfalusi Kis Miklós” címû monográfiájáról a Balassi Kiadó újdonságait bemutató cikkünkben már szóltunk. Molnárnak ez a kötete részben a Balassinál megjelent munka folytatása, hiszen szó esik benne Misztótfalusi támogatóiról, barátairól és az õt gyámolító tanárokról, mellette azonban megismerhetjük a kötet szerkesztõjének, az emigráns könyvnyomtatónak a keserveit is.
 

Molnár József volt a Látóhatár, majd az Új Látóhatár, s az Auróra könyvsorozat szerkesztõje, kiadója, egyben a müncheni nyomtatómûhely vezetõje. Nem csoda, ha idehaza 1990 elõtt nemigen publikálhatott, késõbb azonban több munkáját is megismerhettük, köztük az Áchim L. András életét bemutató kötetét, s szakmai berkekben tiszteletet keltett a Misztótfalun 1991-ben alapított múzeuma is. Nagy Csaba még 2000-ben adta közre az Argumentum, a Petõfi Irodalmi Múzeum és a Kortárs Irodalmi Központ „jóvoltából” A magyar emigráns irodalom lexikonát, ebben természetesen részletesen szól a Svájcban, USA-ban, majd Németországban élt könyvkiadó szakemberrõl, Molnár Józsefrõl, akinek szerencsére egyre több munkája a magyar olvasók számára is hozzáférhetõvé válik. A kötet különlegessége, hogy a Misztótfalusi által metszett Janson antikva betûk modern változatának felhasználásával készült.

A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség témakörében jelent meg az Irodalomtörténeti füzetek legújabb kötete, Jászberényi József munkája, mely elsõsorban a magyar szabadkõmûves írók és költõk és magának a szabadkõmûvességnek a kapcsolatát mutatja be. Hivatkozik a szerzõ az elõdökre, Abafi-Aigner Lajosra, aki a lepkészettõl a könyvkereskedelemig minden témakörben maradandót alkotott, azután a kitûnõ erdélyi tudósra, Jancsó Elemérre, Balassa Józsefre, H. Balázs Éva professzornõ dolgozataira, Benda Kálmán Martinovics-monográfiáira, s az utóbbi évekbõl Sumonyi Zoltán, Berényi Zsuzsanna Ágnes és Kiszely Gábor mûveire. A bemutatott írók között a sor elején ott áll a testõríró Báróczy Sándor, akinek a legkorábbi magyar nyelvû alkimista mûvet köszönhetjük, s akirõl már sokan, sokhelyütt szóltak, s jön Ráday Gedeon, Aranka György és Kölcsey, Berzsenyi és Csokonai, Kármán és Kazinczy. Talán Kazinczynak volt a legösszetettebb kapcsolata a szabadkõmûvességgel a felvilágosodás korában élt magyar írók közül, aki a beavatás során az Orpheus nevet kapta. Kazinczy az Erényes kozmopoliták páholyának volt a titkára, s mesterré avatásakor szalagot és mesterkötényt kapott. Az utóbbi, úgymond szimbolikus ruhadarab felsõ részén egy rejtjeles írás maradt ránk, s Jászberényi József immár 1994 óta próbálkozik annak megfejtésével. Munkáját siker koronázta, s a latin felirat magyar fordításban így adható vissza: „A munka mindent legyõz”.

Talán ez utóbbit tartotta szem elõtt Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára, amidõn arra vállalkozott, hogy összegyûjtse a világban szétszórt korvinákat, igazolván, hogy Mátyás-kori gyûjteményünk kultúránkat a legmagasabb európai régiókba helyezte egykoron, s nem árt ezt többször is hangoztatni ma, amikor sokan úgy vélik, hogy a magyar kultúra elsõ alkalommal fog tudni csatlakozni az európaihoz. Csapodi Csaba 90. születésnapján kezdtek összeállítani kortársai, barátai, tanítványai egy jubileumi csokrot, amely nemrégiben került ki a sajtó alól. Csapodi Csaba valóban sokoldalú életmûvébõl ízelítõt kaphattunk a Millenniumi mesék televíziós sorozat róla készített adásából, e kötetben pedig megcsodálhatjuk tudományos munkásságának bibliográfiáját is. A történészi-kultúrtörténészi szakma legkiválóbbjai köszöntötték õt egy-egy tanulmánnyal e kötetben, s bízzunk benne, hogy ennek kapcsán egyre többen fognak megismerkedni életmûvével, s a követõi által kutatott problémakörökkel. Jó egészséget kívánunk a most 93 esztendõs tudósnak, akit a tudománytörténészek is példaképüknek tekintenek.

Bollók János posztumusz munkáját nemrégiben vehettük kézbe; Déri Balázsnak köszönhetõ, hogy ez az érdekes kézirat sajtó alá rendeztetett, megállapítván, hogy asztrológiai vonatkozások nélkül a klaszszikus antik irodalom számos alkotása is megfejthetetlen. Bollók éppen az egyik ilyen témakör megfejtésére vállalkozott, hiszen kötete Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében címmel látott napvilágot, mint említettük, sajnos már csak a szerzõ halála után két esztendõvel. Nem könnyû olvasmány Bollók kötete, de a klasszikus századok irodalma feltáróinak mindenképpen ajánljuk. Egykoron Huszti József próbálkozott e témakör feltárásával, de sok kérdõjel maradt még az új kötet szerzõje számára. Természetesen az irodalomtudomány iránt érdeklõdõk mellett valamennyi csillagjósnak is ajánljuk a kötetet, s bízunk benne, hogy a televíziós csatornák asztronómiai kérdések helyett asztrológiai gondokkal teletûzdelt mûsoraiban errõl a kitûnõ monográfiáról is szó lesz, s akkor akár már az utánnyomásra is gondolhat a Kiadó.

Ugyancsak sikerkönyv lehetne, ha a tömegkommunikációs eszközök hajlandónak mutatkoznának kulturális értékek közvetítésére is, Voit Pál családi krónikája, amelynek fõcíme így hangzik: A soproni toronyzenésztõl Bartók Béláig. Voit Pál mûvészettörténeti munkásságát sokan ismerik, gondoljunk csak az 1943-ban, majd néhány évvel ezelõtt reprintként közreadott Régi magyar orrhonok címû munkájára. Egy idõben õ volt az Iparmûvészeti Múzeum igazgatója, számos kézikönyv és lexikon öszszeállításában vett részt, köztük említendõ a háromkötetes Heves megye mûemlékei, vagy önálló monográfiája, az 1970-ben megjelent A barokk Magyarországon, továbbá a Pilgram munkásságát bemutató. A most megjelent munka egy kicsit eltér a korábbiaktól, nem mûvészettörténet, hanem családtörténet. Egy olyan családé, amely kitûnõ embereket adott a világnak, köztük Bartók Bélát.

Érdekes a szerzõ oknyomozása, amely egyfajta példa is lehet azon értelmiségiek számára, akik hasonló módon neki mernek vágni családjuk múltja feldolgozásának, nem genealógusként, nem levéltárosként, nem az oklevelek szakértõjeként, hanem nagy tudású, olvasott filoszként. Aki pedig az 50-es években egy koncepciós per részeként hónapokon át vizsgálati fogságot szenvedett, s utána hosszú idõn át nem kapott a tudásának megfelelõ munkát, annak idõs korában talán már gyerekjáték megrajzolni egy családfát. Szellemes a kötet felcíme is: Hét nemzedék szilvafák nélkül. És nem akármilyen hét nemzedék.

Varga László szerkesztésében az Eötvös Collegium Baráti Körének támogatásával jelent meg Az Eötvös Collegium és a magyar irodalomtörténet címû tanulmánykötet, amely három egységbõl áll, az elsõben a kollégiumi irodalomszemléleteknek ad helyet, a második egység kapcsolattörténeti tanulmányokat tartalmaz, a harmadikban pedig mûvészeti kérdésekrõl esik szó.

A tágabb értelemben vett mûvelõdéstörténet körébe sorolható a Magyar Mezõgazdasági Múzeum és az Argumentum közös kiadványa Agrárvilág Magyarországon 1848–2002 címmel. A kötet akár a Krónika sorozat részeként is megjelenhetett volna, mintegy A magyarok krónikája kiegészítõ kötete, hiszen kronológiai rendben követi az eseményeket, remek illusztrációkkal, korrekt szerkesztésben, tisztes adatsorokkal. A mûvet négy szerzõ jegyzi: Estók János, Fehér György, Gunst Péter, Varga Zsuzsanna. Helye lenne a történeti tanszékek könyvtáraiban és a középiskolák könyvtáraiban is. Akit pedig a korábbi korszak érdekel, a Mezõgazda Kiadó hatalmas Magyarország agrártörténete kötetével is vigasztalódhat, amely 1996-ban került ki a sajtó alól.

Az Argumentum fõ profilja az irodalomtudomány, irodalomtörténet, nyelvészet, mûvelõdéstörténet, kiadványaik között megcsodálhattuk a Debreceni Kódexet és az ehhez hasonló klasszikus nyelvemlékeket, tisztelettel fejet hajtottunk a Viczián János által folyamatosan sajtó alá rendezendõ Gulyás Pál-féle Magyar írók élete és munkái sorozat elõtt, s tisztelettel várjuk a folyatatást, az újabb tudományos alapmûveket. Az új kiadók, a kezdõk, a más területrõl idevándoroltak bizony tanulhatnak Argumentuméktól, sok más mellett a Gál István életmûvét sorra feltáró köteteik okán: így kell kéziratokat sajtó alá rendezni, közreadni. A betû – és a tudós szerzõk – szolgálatában.

 
 
 

dr. Gazda István

Argumentum Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu