buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Néhány szó a háborúról


2003.10.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Legyen témánk aktuális, beszéljünk a háborúról, bár ezt a háborút a nemzetközi Tartuffe-ok béke állapotnak nevezik. Az örök békét még 1920-ban írták alá, és aláírták ismét 1945, aztán 1990 körül. Ki tudja, hányszor fog még az aktus ismétlôdni; úgy látszik, jó üzlet. Mindig kellemes vakációzó és luxus sport helyeken történik a ceremónia. Talán ezért is vonzza az írókat a háború, mint a történelem legmegbízhatóbb eseménye. Háború mindig folyik (állítólag az emberi idô négy-ötödét foglalja el), ilyenformán a békére is lehet számítani. Mindkét esetben érdekes leírásokat és lélekboncolásokat lehet elvégezni.

Ne csodálkozzunk, ha a világirodalom kedvenc témája is a háború, a béke és ezek változatai. A helyzetkép mindig más, és mostanában mind kedvezôbb, mivel felgyorsulni látszik a história; egyazon generáció megélhet több változatot is. Részben hála a médiumoknak, amelyek egy párhuzamos háborúskodást folytatnak, megsokszorosítják a spektakulumot és annak ízes pillanatait.

Sok mindent tudunk meg az emberrôl, ha a háborúra fordítjuk figyelmünket. Ezt már az Ókorban is tudták, hiszen egész nyugati múltunk háborúban született, a trójaiban, majd a perzsákkal folytatva és a punokkal szemben. Közben sokféle dolgot tanultunk meg: az orosz Rosztovcsef mondja, hogy Róma azért bukott el, mert gazdaságához egy idô után nem volt elég számú rabszolga, a háborúk kimerítették a népi rezervoirt. Mások ezt Attila kampányaira vonatkoztatják: a keleti hunok nem szállítottak elég lovat Attila mozgékony seregeinek. Majd jöttek a keresztes háborúk, idealista célzattal, de anyagi meggondolással is, hiszen a közép-keleten királyságokat volt alkalom leszeletelni. Majdnem, mint manapság, bár ezer évvel ezelôtt Európa sokat tanult az arab egyetemektôl és irodalomtól. Megjelenik, bár nem elôször, a háború, mint kultúr-befolyás. Tömérdek Nagy Sándor-monda bizonyította ezt.

A spanyol hódítás irodalma óriási, és ennek válaszol a legenda negra, angol eredetû írás, amely ócsárolja a rivális nagyhatalmat, Angliai Erzsébetet Cromwell idején. Megjelenik a romantika, a háború turistaságra ösztönöz. Napóleon persze a fôhôs, de nem feltétlenül a fókusz: Stendhal, és utána Tolsztoj a császárt mintegy oldalból láttatja, az átlagember nívóján. A történelmi változás a perspektívára is kihat, a csatatéren nem a tiszta történés érdekli az írót, hanem annak pszichológiai vetülete. És az egyéni hôssel feltûnik annak lehetôsége, hogy a körülményeket is leírjuk, lemérjük az új tudományok (szociológia, közgazdaság, társadalmi viszonyok) mérlegén.

Ismét újdonság, megjelenik a harctéren a gép, amely távolból gyilkol. Bernanos, de már Remarque is megjegyzi, hogy a hôs, mint erényes alany távozik, marad a gépek háborúja és általában a tömeg. Itt sincs többé „jó” és „rossz”, csak hatékonyság és statisztika. Érdekes viszont, hogy a személyes elem nem hagyja magát, új mezbe bújik, gerilla lesz belôle, meghozza Spanyolhonban, a napóleoni betörés idején. A gerillából késôbb partizán lesz oroszországban, Irakban és sok más békés színtéren. Manapság terroristának hívjuk, de a lényeg marad. Messze vagyunk már Nagy Sándor falanxától és a római légiótól – vagy akár a német panzer-divisionen áttöréseitôl. De lejegyezzük a védelmi vonalak újdonságát. Leó pápa egyedül istenhitével állítja meg Attilát, és a kínai birodalom megépíti a Nagy Falat. Sôt, még régebben, Temisztoklész hajókra ülteti Athén lakosságát, mint hatékony védôvonal. Közelebb hozzánk volt a kevéssé dicsôséges Maginot-vonal. Egy nagybátyám, aki ott harcolt, mesélte, hogy a franciák nem voltak harcra képesek, pezsgôt bontottak gazdag karácsonyi lakomájuk fölött.

A háború egy sok arcú valami, vérengzés vegyül mûvészi alkotásokkal és egyetemi vizsgálódással. A technológia fejlôdik, úgyszintén az orvostudomány. Az esztétika és a pszichológia is kiveszi a részét, nem beszélve az irodalmi stílusról és, nem utolsóként említendô, a camaraderie a harcosok között. Amikor kérdezzük magunkat, hogyan lehetséges a háború ezekben a békés idôkben, válaszunk az, hogy szeretjük a háborút, jót és rosszat merítünk belôle, mint elôdeink. Giraudoux drámája mindent magyaráz: sem Trójában, sem Hellasban senki nem akarja a háborút, mégis kitör: érdekek? Helena fürtjei? Achilles haragja? Emberi természet? Az istenek bosszúja?

 
 
 

Molnár Tamás

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu