buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Nem úgy, mint az évszakok


2003.10.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Sokféle színvonalas kiadvány mellett tavasszal a Csoóri Sándor-monográfiával lettünk gazdagabbak, nyáron pedig az Irodalom és nemzeti önismeret címû esszégyûjteménnyel. Bizonyos, hogy a 2003-as év számos értéke közül Görömbei András két új könyve szintén azon kötetek közt keresi helyét, amelyek maradandó olvasmányélményt nyújtanak: nem múlnak el az éppen aktuális évszakokkal. Szerzõjük az irodalom ember- és közösségformáló szerepét tudósi meggyõzõdéssel vallja, esszéírói minõségében pedig bizonyítja ezt. Amint az elõbbi kötet is túllép egy alkotói életmû bemutatásán, az Irodalom és nemzeti önismeret ugyancsak több annál, mint amit a könyv címe jelez. Ebben található az új könyv idõtállósága.

Egyébként a kötet huszonnégy írása közül a legtöbbnek olyan címe van, hogy azok szintén csak a témát jelölik. A bennük kibontott meglátások ezzel ellentétben állnak: színes és gazdag gondolatvilágot formálnak, sok helyütt érzelmi hatást keltenek. Ezt a címadást kezdetben túlzott szerénységnek gondolja az olvasó, de aztán ráébred: ez is fontos eleme annak a létérdekû irodalomszemléletnek, melyet Görömbei András képvisel. Esszéírónk gondosan ügyel, hogy a tudomány s a mûvészet érintkezési pontjait ne tévessze szem elõl, hogy egyiket se érje kár, amikor igen gazdag 20. századi irodalmunk jellegadó mûveit, alkotói pályáit, folyamatait vizsgálja. Fogalomhasználata is a közérthetõséget és a mértéktartást követi, gondolati tisztaság-igénye nyelvünk alapvetõ természetébõl fakad. Olyan irodalomtudományt mûvel, amely az eredmények szintézisbe hozatalát tartja szem elõtt, amely a különféle értékek összekapcsolhatóságának lehetõségeit látja meg, amely nemzeti (irodalmi) létünk alapvetõ jellegzetességeit nem kívánja semmilyen külsõ szempont alá rendelni.

Így, ebben a könyvében a szerzõ például nem kisebbségi magyar irodalmakat tárgyal, hanem Az erdélyi magyar irodalom magyarságtudatának elemei, Az anyanyelv védelmének változatai a kisebbségi magyar irodalmakban vagy A kisebbségi magyarság és irodalma az ezredvégen címû írásai révén nyelvi-kulturális létünk 20. században keletkezett jellegzetességei kerülnek elõtérbe. Vagyis: minden rész vizsgálata számára csak ürügy, hogy az egészet láttassa. De a részt is tágabban kell érteni. Rész például az is, hogy az önazonosság kérdése milyen új tudományelméleti megvilágításban válhat igazzá az ezredforduló után. Így A magyarságtudomány útkeresései címû írásában sem csak az identitás kultúraközi alakzatként való megértését tolmácsolja Kulcsár Szabó Ernõ markáns tudományelmélete alapján, hanem önazonosságunkat sajátos európai létezésünk, fennmaradásunk szempontjából nézi. Egyébként ez a kötet egyik gondolati alapja. Hogy a folyton keletkezésben lévõ önazonosságunk képzõdését nem csupán az idegen kultúra biztosítja –: a saját múltunk „másságával” való szembesülésünk ezt ugyanolyan mértékben elõ tudja segíteni.

Az írások – és a bennük fölvetett (irodalmi) létgondok – ürügy voltát az esszé mûfaji sajátossága biztosítja. Ezáltal válik a kötet olyan esszégyûjteménnyé, amelynek témáján túli értéke eszméltetõ igényében kap végleges formát. A Barta János, Illyés Gyula és Németh László születésének századik évfordulója alkalmából született tíz írás például a 20. század irodalmi hagyományát úgy értékeli, hogy az az ezredforduló utáni kulturális állapot hiányos és leépülõ jellegét is bõven felidézi. Ilyenformán „a nyelvi fordulat utáni„ kánonmódosító törekvésekben is könnyen fel tudjuk ismerni, hogy azok milyen korábbi társadalmi-politikai vonatkozásokban gyökereznek.

A globalizálódó világ egynemûséget ígérõ távlata mellé az esszékötet az otthonvilág bensõségét emeli. Görömbei András esszékötete „nemzeti önismeretet mélyítõ, gazdagító és életelvû, jövõt akaró cselekvésre„ buzdít. „A magyarság képességeit tekintve semmivel sem alábbvaló más nemzeteknél” – mondja, és figyelmeztet, hogy a harmadik évezredben sorsdöntõ választás elõtt áll a magyarság: „vagy összeszedi magát, érvényre juttatja és kibontakoztatja értékeit, vagy beleolvad az õt körülvevõ nemzetekbe, szétszóródik a világban.”

Az eszméléshez pedig – az említett nagyságok mellé – napjaink kiválóságai közül többek közt Sütõ András, Nagy Gáspár, Imre László, Szilágyi István új könyveit ajánlja. Az Erdélyi változatlanságok, a Húsz év a kétezerbõl, az Irodalom és küldetés valamint a Hollóidõ olyan „pillanatképek” elkészítésére indítja a szerzõt, hogy azok a kötet egész panorámáját tovább tudják szélesíteni. Így döbben rá az olvasó, hogy a 20. század második felében, különösen a rendszerváltozás idejére kiteljesedett morális, népesedési, oktatási, gazdasági, politikai, egészségügyi válság tüneteit nem hagytuk magunk mögött. Ezek most is makacsul jelen vannak, ezek ugyancsak tartósaknak mutatkoznak, nem úgy, mint az évszakok.

Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret
Nap Kiadó
401 oldal, 2350 Ft

 
 
 

Penckófer János

Nap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu