buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Magyarok francia földön


2003.10.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy páratlanul érdekes antológiának, egy enciklopédikus igényű és szerepű összeállításnak, az A. Szabó Magda és Ablonczy László szerkesztésében, a veszprémi Új Horizont Alapítvány gondozásában napvilágot látott Az „Állj fel” torony árnyékában című könyvnek a témája ez: magyarok francia földön a 20. század évtizedeiben.

A sort ugyan Ady Endre párizsi levele nyitja, és egymás után tűnnek fel a magyar kultúra, szellemi élet olyan óriásai, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Kosztolányi Dezső, Rippl-Rónai József, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor és mások, az ideig-óráig, avagy pontosabban, hónapokig, évekig kint élők szépirodalmi alkotásai, vallomásai, nyilatkozatai. Ám legalább ennyire izgalmas és tartalmas emberi dokumentumok adnak számot az idegenben, és ezen többnyire Párizs értendő, világhírnévre jutott magyar származású művészek hányattatásairól, egy Brassai, egy Lucien Hervé, egy Arthur Koestler, egy Victor Vasarely, egy Cziffra György és mások pályájának nehéz állomásairól. Itt vannak aztán azok a beszámolók, beszélgetések és tudósítások, amelyek a különböző idők magyar emigránsainak, menekültjeinek a mindennapi életébe engednek bepillantást – ha nem éppen azokat a történelmi vészhelyzeteket, háborús pillanatokat elevenítik fel, amikor a gyanú árnyéka vetődött az új hazát kereső magyarokra, s nemegyszer a rendőrségi zaklatás vagy a hadifogság várt rájuk. Így állnak össze, szinte hibátlan egésszé a két ország és két nemzet életének „tükörcserepei”. Mádl Ferenc köztársasági elnök, az ihletett előszó írója okkal emeli ki, hogy az „átszenvedett századaink” tudatosíthatták bennünk a különös tényt: a „magán-nyomorúságok és szabadságos-hiányos idők századaiban egy nép sem adott annyiszor menedéket nekünk, mint a franciák”. Az utószó szerzője, a társával együtt nagyon alapos munkát végzett, a jegyzetek lexikális adataival is pontos felvilágosítást nyújtó Ablonczy László szintén ezt a segítségnyújtást veszi alapul a magyar „hajótöröttek”, a hunok újabb és újabb áradatainak seregszemléjekor – szerényen ajánlva a fiatal kutatóknak, dolgozzák fel azokat az eseményeket, tényeket, amelyek a magyar emigráció, a párizsi hivatalos képviselet és a hazai politika kölcsönhatásában sorssá formálódtak. Ilyen sorssá formálódott életek, persze, ebben a több mint hatszáz oldalas, igen gazdag válogatásban is kirajzolódnak: politikai hovatartozás nélkül szinte portrészerűen hiteles kép formálódik Károlyi Mihályról és Cs. Szabó Lászlóról, Szabó Zoltánról és Gara Lászlóról, Hevesi Andrásról vagy a ma is élők közül Fejtő Ferencről. Az egész könyvből sugárzik, hogy a szerkesztőket semmiféle elfogultság sem vezette. Ha csak Párizs, ha csak Franciaország szeretete, a francia kultúra tisztelete nem számít annak.

Egy magyar francia földön – írhatnánk alcímként oda abba az ízléses külsejű könyvbe is, amelyik nem sokkal az antológia előtt jelent meg a Püski kiadónál, és amelyik Ablonczy László tanulmányait, különböző művészekkel, írókkal, köztük Sütő Andrással és Jean-Luc Moreau-val készített beszélgetéseit, úti jegyzeteit és cikkeit, publicisztikáit tartalmazza. A budapesti Nemzeti Színház volt igazgatója, az évek óta Párizsban élő kritikus, irodalom- és színháztörténész kötete, a Bartók Béla kertjében nemcsak arra a szüntelen kíváncsiságra nyújt példát, amelyik a haza, a nemzet, a magyar kultúra ügyeiben épp olyan eleven idegenben, mint amilyen itthon volt. Ennek bizonyságául is idézi egyetemi ifjúsága emlékét, Bán Imre előadását, aki Szepsi Csombor Márton Europica Varietasából azt emelte ki, hogy „a koboznak pöngését” kereste Párizsban s mindenütt. Nem kevésbé erényük tehát a még oly indulatos hangú írásoknak sem, hogy mintegy a külföldi szemével is végigpásztázzák múltunk és jelenünk eseményeit, megállítva és mintegy kimerevítve egy-egy sorsdöntő pillanatot. Példának okáért a második világháborút lezáró békeszerződés napját: az 1947. február 10. Párizs című, több mint félszáz lapnyi dolgozat úgy lehet megkerülhetetlen munka a történelem iránt érdeklődők számára, hogy egyszersmind élvezetes olvasmány is. A méltatlanul elfeledett politikus és író, Bánffy Miklós emberi és művészi nagyságát ugyancsak egy szenvedélyes vitairatban veszi védelmébe. A lendületes érvelés szinte mellékesnek mutatja azt a minden részletre kiterjedő kutatómunkát, ami pedig másutt, például az Ady Endre ünnepeiről, Tamási Áron feltámadás-játékairól, filmjéről vagy Kuncz Aladár regényéről, a Fekete kolostorról beszélve is szembetűnhetett. De sohasem elégszik meg egy-egy pálya állomásainak számbavételével; mélyebben érdekli s nyugtalanítja az ívelése s a sugallata. Azaz nem vész el az amúgy irigylésre méltóan bőséges ismeretek között, de nem is henceg a tálalásukkal. Noha többször kerülnek terítékre kevésbé ismert vagy elhanyagolt, feledésbe merült életművek. Ilyen például a képző- és bábművész A. Tóth Sándoré, az irodalomtörténész, esszéista Gombos Gyuláé, Cs. Szabó Lászlóé vagy Ignácz Rózsáé. Miközben munkásságuk maradandó értékeiről értekezik, aközben vissza-viszszatérően foglalkoztatja az a kérdés is, hogy vajon mi adott erőt nekik s a társaiknak annyi méltánytalanság és igazságtalanság ellenére is az alkotáshoz. A választ mind többször keresi s leli meg a hitben, az Isten létének hitében. Ezért sem tekinthető véletlennek, hogy a kötet legjava a Reformátusok Lapjában jelent meg, dicséretére az utóbbi négy esztendő ama szerkesztői elképzeléseinek és munkájának, amelyik lehetővé tette a megjelentetésüket. Az utóbbi időben viszont már nem sorakoznak ott az írásai.

Ablonczy László, akiben a távollét az emberi-művészi példák jelentőségét úgy növelte meg, hogy minden eddiginél érzékenyebbé tette a pontosság, az apró munkában megmutatkozó türelmes érvelés, a filológiai szempontból körültekintően megalapozott elemzés iránt is, talán már arra a feladatra összpontosít, aminek az elvégzéséhez Párizs megadhatja a távlatot: megírni a Nemzeti Színház rendszerváltozás utáni történetét.

Az „Állj fel” torony árnyékába. Szerk.: A. Szabó Magda és Ablonczy László. Új Horizont Kiadó, 639 oldal (könyvesbolti forgalomba nem kerül. Megrendelhető a kiadónál: 8200 Veszprém, Rákóczi tér 5.; ára 2990 Ft + postaköltség)

Ablonczy László: Bartók Béla kertjében. Püski Kiadó, 416 oldal, 2800 Ft

Márkus Béla

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu