buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A Móra jelenség


2003.09.14

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...


Móra Ferenc
Móra Ferencet a szegénység írójaként tartják számon, okkal, hiszen a szegénységgel megvert és megáldott magyar irodalomba kevesen érkeztek olyan mélyrõl, mint õ, s kevesen is írtak olyan megrázó erõvel a szegénységrõl, mint õ – mégis azt kell mondanunk, hogy Móra legalább annyi szállal kötõdött az irodalomhoz, tehát ahhoz a közeghez, amelyikben élt, mint a szegénységhez, amelybõl az irodalomba érkezett. Móra Ferenc ezeregy élete címmel a szegediségben örök társa, Juhász Gyula rajzolt róla pályaképet, õ maga a Somogyi-könyvtár és a múzeum õreként Tömörkény István tevékenységét folytatta („amit Tömörkény nem egészen dicstelenül kezdett, azt õ folytatta teljes dicsõséggel” – írta Juhász Gyula), aztán majd éppen Tömörkény javasolja a Petõfi Társaság tagjának, rámutatva Móra tevékenységének valamennyi területére, így arra, amit a szépirodalomban létrehozott, aztán újságírói munkájára, könyvtárosi munkásságára, régészeti tevékenységére („igen jó régész is, a honi föld õstörténetének alapos ismerõje, szerencsés kezû archeológus, aki a ködbe merült magyar elõidõk sok szép, szakkörökben föltûnést keltett dolgát tárta már fel a föld alól, és a régészeti szakirodalomban is jó hangzású nevet szerzett munkásságával magának”) de még ennek elõtte is megadatott Mórának, hogy ifjú újságíróként Mikszáth asztalához üljön le dolgozni.

Halálakor a kor legjelentõsebb írói búcsúztatták, egyöntetû elismeréssel: „Nagyon szeretetre méltó ember volt Móra Ferenc – írta talán legnagyobb tudású kortársa, Karinthy Frigyes, akinek szavai éppen tudásának nagysága miatt bírnak elismeréssel. – Mennyi tudás, emlék, gondolat, terv, minõ ritka ital a csontedényben – s egy ostoba daganat, valahol a zsigerek közt, félrelöki, kiborítja, kilöttyenti a földre, s az ostoba föld beszívja, mint a sáros hó levét…” Móricz Zsigmond, a huszadik század legnagyobb magyar regényírója Móra humorát emelte ki, s azt, hogy sose mondott olyat, aminek ne lett volna egy adag keserûség a mélyén, Mórát búcsúztató írását így zárta: „Elment, s vele eltûnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan õszinte s megilletõen ragyogó magyar szín”. Összegyûjtött írásait Kosztolányi Dezsõ így méltatta: „Leginkább annak a mûfajnak a mestere, melynek eredete távoli századokba nyúlik viszsza irodalmunkban. Ezt a maga képére és hasonlatosságára alakította. Õseit a báró Apor Péterek, Eötvös Károlyok, Tóth Bélák között kell keresni, akik értették a módját annak, hogy minden apróság arannyá váljék, amihez hozzáérnek. Semmi alkalom se kicsiny ahhoz, hogy bölcsek, vonzók, talpraesettek legyünk. Az egyéni szeretreméltóság csodát mûvel. Egy adomába belefér az egész világ.”

A Móricz említette „eredeti, sajátlagos, meghatóan õszinte s megilletõen magyar szín” ma is hiányzik a magyar irodalomból. Nem azért, mert nem akadt, aki újrateremtette volna ezt a „színt”, nem is lehetett és nem is kellett azt újrateremteni, a valamire való írói mûvek önmagukban léteznek, s úgy is kell létezniük, folytani nem lehet õket… Akkor miért mondom azt, hogy a Móra által képviselt hang hiányzik a magyar irodalomból? Nem mondhatom, hogy mûveit nem olvassák, az idekapcsolódó statisztikákat nem ismerem, s azt sem mondom, nem is mondhatom, hogy nem írnak róla, hiszen Péter László monográfiája újabb keletû munka, ugyanígy Kürti Béla dolgozata Móra régészeti tevékenységérõl, nem beszélve a kötetet összeállító Lengyel András idekapcsolódó dolgozatairól – mégis azt kell mondanom, hogy Móra körül csend van, csend az irodalom világában. Nem beszélnek róla, nem hivatkoznak rá, nem találunk írókra, akik kiismerhetetlen láncszerûséggel kapcsolódnának írásaihoz. Persze, tudjuk jól, az irodalom világában mindenki körül csend van, de Móra mûveit ebben a teljes irodalmi múltat s jelent körülölelõ csendben mintha külön csend is körülvenné. Ennek a csendnek az általános felejtésen kívül oka lehet az is, amirõl Lengyel András írt úttörõ jellegû tanulmányában. Ebben az írásban Mórát modern médiaszemélyiségként mutatja be, aki egyértelmûen médiára utalt alkotó volt, akinek „elsõdleges mondanivalója saját magának a média megjelenítette és alakította személyisége”. Ez a médiaszemélyiség valójában egy fiktív személyiség – megnyilvánulásai elszakadnak az individuális megnyilvánulásoktól, ugyanakkor a fikció megteremtésével számos olvasóval teremthetõ kapcsolat. Ezzel, ezáltal nõtt Móra kora újságírói fölé, de talán éppen ezáltal maradt meg irodalmi kismesternek. „Móra teljesítménye tehát – írja Lengyel András – … jóval több, mint a mégoly kitûnõ újságíróké is, de kevesebb, mint az igazán nagy íróké. Az a gondolati és magatartásbeli radikalitás, a dolgoknak az a könyörtelen végigvitele, amely minden igazán nagy író sajátja, nem volt meg benne. Sõt, sok jel szerint, ettõl tudatosan õrizkedett.

Önmagát, méltánylandó nyíltsággal, ezért is tekinthette csupán kismesternek. Ez a pragmatizmus, egykori sikereinek egyik lényeges összetevõje üt most vissza, s magyarázza életmûve értékelésének mai apályát.”

Igen ám, de közben sajátos metamorfózis is végbement, a szegénységbõl az irodalomba érkezõ Móra alakja, alakja és munkássága, újságírói és írói, könyvtárosi, tisztviselõi, régészeti tevékenysége, így együtt a magyar irodalom- és kultúrtörténet kitörölhetetlen része lett, legendáival és esetlegességeivel együtt. Meglehet, ezért is születhetett ilyen gazdag anyagú kötet a Móra-jelenséget elemzõ írásokból.

In memoriam – Móra Ferenc: Ének a szegénységrõl
Vál., szerk.: Lengyel András
Nap Kiadó
308 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Füzi László

Nap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu