buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Arcok innen és túl


2003.09.14

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha azt kérdezik, ki volt Székely Aladár, azt mondanám, a fotósok rangsorát jelölve is, hogy a magyar Nadar. Ezzel bizony nem sokat mondtam, mert az 1820-ban született francia fotográfus még annyira sem ismert, mint a magyar mester, akirõl most jelentetett meg egy szép kivitelû albumot a Vince Kiadó.

Szarka Klára szól arról könyvében, hogy „igazi csendes forradalom játszódott le a fényképezésben a XIX. század második felében azzal, hogy a modelleket nem kellett többé hosszú másodpercekre merev mozdulatlanságba kényszeríteni.” Igaz ugyan, hogy a festõi hatás alól sokáig nem volt mentes a fényképezés, de ez érthetõ, hisz elsõsorban festõk rendezték be az elsõ fényképész mûtermeket. De azt is meg kell jegyeznünk, hogy a legjobbak mindent megtettek, hogy felszabadítsák a fotográfiát a festészet nyûgétõl, kivonják hatása alól. Ez elsõsorban a portréra érvényes s az említett Nadart éppúgy jellemzik arcképei, mint Székely Aladárt, aki magyar földön ennek a legnagyobb mestere volt s maradt máig.

Nagyon kevesen tudják, hogy azokat a fényképeket, amelyeket tankönyvekbõl ismerünk – itt most a jól ismert Ady és Babits portrékra gondolok elsõsorban –, Székely Aladárnak köszönhetjük. Ugyanez vonatkozik számos más képére is. Ugyanis az, hogy a 20. sz. elsõ negyedének kimagasló szellemi és mûvészi teljesítményét nyújtó írók, mûvészek, tudósok – sõt: politikusok – portréját, arcát oly jól ismerjük, elsõsorban az õ érdeme. A fotóit bemutató album panteon a javából, ahol élõ s rád mosolygó emberekkel találkozol, akik a szépre és a nagyra emlékeztetnek bennünket. „Költõknek imádója és barátja – írja Móricz Zsigmond róla – egy hosszú pályán át kísérte õket, hogy testiségükben megörökítse a lencse mûvésze a lélek harcosait. Õ is lelkeket fotografál és ez teszi kivételessé s szóra méltóvá munkáit.” Az albumban többek között az alábbi portrék láthatók (Ady és Babits családján kívül): Benedek Elek, Bródy Sándor, Hatvany Lajos, Ignotus, Móricz, Szomory Dezsõ, Kóbor Tamás, Körösfõi Kriesch Aladár, Fényes Adolf, Gulácsy Lajos, Kaffka Margit, Elek Artúr, Eötvös Loránd, Apponyi Albert, Bartók és Kodály, Hubay Jenõ, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Ligeti Miklós és még persze folytatható lenne ez a névsor, de jelzésnek itt nyilván enynyi is elegendõ.

Miért látjuk úgy, hogy ezeken a képeken mindenki szép és fenséges; miért ülnek vagy állnak olyan méltósággal; s mit is akarnak nekünk üzenni szótlanul, immár egy évszázad távolából? Ha jól értem azt, hogy ne legyünk törpék.

A legtöbbet Adyt fényképezte a mester, a költõ viszont nagyra becsülte a fotóst. Székely Aladár, ez a nekem kedves, nagy intelligenciájú ember s pompás fotográfus bizonyosan tudja jól – írta róla 1914 telén, az Írók, mûvészek címû fotóalbum elõszavaként –, hogy õ most az irodalom munkáját pótolja. Egy könyv, mely ennek a talán nagyon is buja termésû magyar korszaknak érdekes, akármiképpen jelentõs, sõt tipikus mûvészeit, íróit fotográfiákban gyûjti össze, hiányzik. Ennek megszületését Ady az íróktól várta volna el, ám az az album most ahelyett született meg. Mert Ady szerint is kell, hogy nagyjában együtt lássa a közönség a mai író és mûvész hírességeket, kikrõl õszinte, írott fotográfiákat nem kaphat, de íme, kap hûséges, erõs fotókép- (sõt, nem helytelen szójátékkal), gépképírásokat.

Hogy ki volt õ, azt 1926-ban szépen összefoglalta egy kollégája, Pécsi József: Székely Aladár neve öszszeforrt a magyar fotografálás újabb kori fejlõdésével. Székely Aladár alakította át hosszú évek szívós, akadályt nem ismerõ munkásságával a közönség maradi ízlését, és keltett fel benne érdeklõdést és szeretetet a modern fotográfia iránt. Híven kitartott elvei mellett, amelyekkel sikerült az akkori idõben még sok tekintetben alacsony színvonalon álló, elavult portré-fotográfiát fölényes technikájával és leszûrt ízlésbeli felfogásával az iparmûvészetek magasságára emelni. Ezek után nem véletlen, hogy a mai fotósok legnagyobb mûvészi elismerését Székely Aladárról nevezték el.

Csorba Csilla: Székely Aladár
Vince Kiadó
265 oldal, 6495 Ft

 
 
 

Móser Zoltán

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu