buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Másvilág


2003.07.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nyár lévén még mindig könnyedebb olvasmányokat kellene ajánlanom. Sikerül majd, ám elôször foglalkoznom kell Mezey Katalin soron következô, gyermekeknek és ifjaknak íródott kötetével, A kidöntött kerítéssel, mely a szerzô néhány gyermekkori élményét dolgozza fel. A kötet a Könyvhétre jelent meg, miért ne szólhatnék idejében róla? Mezey Katalin rövid írásai füzérét két ciklusba osztotta, ezek: Az ôrangyal csípése és a Villamoskaland. Az ôrangyal nem más, mint egy darázs, amely Mezey Katalin édesapja kabátja alá keveredik motorozás közben, midôn az apa a Balaton megkerülésével kedveskedik kicsi leányának. Vidáman repesztenek az ötszáz köbcentis csodamotorral, ami az ötvenes években magánkézben olyan pimasz ritkaságnak számított, amihez rendes ember ugyebár becsületes úton nem juthatott – az elvtársak szerint.

Ezért amikor Révfülöpnél szembe találkoznak két motoros járôrrel, az apa rögtön tudja, ebbôl baj lesz: igazoltatás, feljelentés, a motor rekvirálása. Az apa még jó, ha börtön nélkül megússza a népi demokrácia elleni hivalkodást. De hát jön a darázs, berepül apa nyakába, aki így kénytelen megállni, lehajtani az országútról. A két motoros rendôr pedig imígyen, már elnézést a kifejezésért, pofára esik. Nos, nagyjából ez az alaphangulata Mezey Katalin e kötetben megjelent írásainak. Történetek arról, hogyan élte meg a kertészetébôl élô család azokat az éveket, amikor soha nem lehetett tudni, melyik nap hajnalban áll meg az a bizonyos fekete kocsi. Nyilván akkor, amikor az elvtársaknak az egymást kiirtásán kívül még arra is maradt egy kis idejük, hogy az olyan aljas kapitalistákat is móresre tanítsák, mint az egy állandó munkást foglalkoztató családi kertészetet. Maradt rá idejük.

A kertészetet pedig elveszik. Mégpedig úgy, hogy két elvtárs megjelenik a végzéssel, mi szerint a telek helyén fél éven belül sokemeletes ház épül. És hogy ebbéli döntésük komolyságát bizonyítsák, ha már ott vannak, kidöntik a kertészet kapuját és vele egy darabka kerítést. Még szerencse, hogy aztán a nép-ellensége-apa munkát kap. Éhbérért taníthatja egy szakiskolában a kertészetet, délutánonként pedig „fusizik”, vagyis olyan megbízható ismerôsök kertjét gondozza, akik fizetség helyett nem jelentetik fel.

A Villamoskaland a szerzô testvére, az akkor négy esztendôs Ferike elvesztésének és megkerülésének fanyar-édes története. A kötet legmegrázóbb írása az utolsó, Az elromlott motor. Ennek is ama ötszázas kétkerekû a fôszereplôje. Nem elég, hogy dugdosni, és valahol szégyelni kell ôkelmét, még van képe egy nap késô délután a külsô Bécsi úton bedögleni. Naná, hogy az orosz laktanyánál, ami még tizenöt éve is ott komorlott az Arany-patak mentén. (Azóta csicsás Kft.-k és Rt.-k büszke építménye lett. ) Ám a történet idején még plussz fenyegetés. És az az átkozott ötszázas csak nem akar megjavulni. Az apa végül, hosszú hezitálás után kénytelen becsengetni egy „rendesnek látszó” családi házba, ahol is a háziúr, ugyancsak nem kevés hezitálás után vállalja a kockázatot, hogy a motort másnap reggelig a kert bokrai közé rejtsék. Apa és leánya ezek után érnek késô este haza. A megkönnyebbülés percei után jön az újabb frász. Az anya ijedtében meggondolatlanul szólt a rendôrségnek, hátha baleset történt. Na most mi lesz?! Mert akkor a rendôrség érdeklôdni fog, és a nyomok majd az átkozott örökség, az ötszázas morothoz vezetnek...

Mezey Katalin könyvét olvasva annyi hiányt érzek, hogy ezekben az írásokban sokkal több van, mint amenynyire a szerzô, emlékeit elôidézve vállalkozik. Mindamellett aki fogalmat akar alkotni, vagy netán visszaemlékezne az ötvenes, hatvanas évek hangulatára, ajánlom ezt a mûvet. Illusztrációit Oláh Mátyás készítette – finom, nemes ceruza rajzok. A könyvet az Új KÉZirat Kiadó adta ki.

A General Press újabb két igényes kötetet jelentetett meg. A Fehérlófia tulajdonképpen képeskönyv kisebb gyerekeknek. A magyar népmese a klasszikussá váló Arany László féle változat új, dekoratív kiadása. A belsô illusztációk Jankovics Marcell munkái. Talán sokan emlékeznek még a mester annak idején sok elismerést kiváltó, egész estés hosszúságúnak számító rajzfilmjére, amit még a mozik is sokáig vetítettek. No nem a multi-sztereo-dolbys idôkrôl van szó... Azt gondolom, ha egy szülô rászánja a pénzt, hogy ezt a könyvet a gyerekének megvegye, akkor mindjárt beszerezhetné hozzá a rajzfilmet video kazettán is (talán lehet kapni), mert ez a könyv a rajzfilm, vagy netán az Arany László teljes Fehérlófia írása ismeretében válhat a könyvespolc egyik kedvencévé. A kötet tipográfiája Gregor László munkája.

Önmagában is teljes értékû könyv a General Press másik kiadványa, A medvefiú, a finnugor népek meséinek gyûjteménye. Igényes szerkesztés. Olvasóit a 9-12 éves gyerekek táborából reméli. Egyrészt azért, mint ahogy a könyv hátlapján lévô ajánló szövegben olvashatjuk, mert ezeknek a meséknek hosszabb a terjedelmük. Másrészt azért, mert ezek a kisiskolások elvileg már hallhattak a nyelvrokonság fogalmáról. Nomármost, csakugyan izgalmas élmény lehet úgy elolvasni mindig a kötet soron következô meséjét, ha közben a gyerek elôtt van egy erre a célra készített térkép, így a mese kötödik a néphez, a nép a földrajzi helyhez, és ez a három együtt nehezebben felejthetô élményhez vezet, valahogy így: már emlékszem, hogyan volt az, amikor a fényes arcú Jag-Mort, az erdei ember, nem akarta odaadni a vadásznak és a három fiának a tüzet... Aha, az meg egy zürjén-komi népmese... A kötetet Urai Erika meseszép rajzai teszik még értékesebbé.

A Móra Kiadó idei termésének kétségkívül egyik nagy dobása a Mátyás-mondák könyve, Komjáthy István gyûjtésébôl. A teljesnek tekinthetô gyûjtemény a nagy monda-tulajdonos hagyatékából került elô. A kötet, többé-kevésbé témák és motívumok szerint tizenegy fejezetre osztja a Mátyásról szóló, és a Mátyással kapcsolatos meséket, mondákat, legendákat. A majd háromszáz oldalnyi kaland végképp meggyôzheti az olvasót arról, hogy az utolsó, magyar házból származó, és igazán világtörténelmi formátumú királyunk csudálatos módon mutat túl „valóságos történelmi” önmagán.

Mert hogy valóban nagy király volt, az biztos. De hogy vajmi kevés köze volt ahhoz a népi hôshöz, amivé emléke kinôtte magát, az is majdnem biztos. Mindenesetre aligha kóricálhatta álruhában keresztül-kasul Magyarországot, hogy a szegényeknek igazságot szerezzen a hatalmaskodó gazdagokkal szemben, elvégre akkor uralkodásának kétharmadát ezzel kellett volna töltenie. Hogy mégis mitôl vált az amúgy kôkemény reneszánsz királyunk már-már mitológiai hôssé, azzal az ezt a jelenséget elemzôk nagyjából egyet értenek. Röviden: ami Mátyás meggyilkoltatása után történik vagy ötszáz évig és aztán tovább, ahhoz képest a király országlása maga lehetett a Kánaán. A magyar néplélekbôl Mátyás személyébe alapvetôen két archetípus olvad bele: egyerre lesz a bölcs, öreg király, és ugyanakkor a legkisebb, a harmadik királyfi alakja. Ha Mátyás, mint atyuska jelenik meg a történetben, akkor igazságot és jutalmat oszt, néhány zacskó aranytól akár a fele királyságáig, ahogy az egy öreg, bölcs királynál mindig benne van a pakliban. Ha pedig a legkisebb királyfi szerepében tûnik fel, persze álruhában, akkor tréfája, hôstette a szegény embert jókedvében könnyezteti meg, a gonosz gazdagot pedig tehetetlen dühében.

A gyûjtemény egyik, általam még nem ismert, darabja a „Mátyás király hazajár” címû. Ebben mint kísértet jelenik meg, és arra inti a két magyar huszárt, hogy szabadítsák ki börtönébôl Kossuth Lajost... Nos, Kossuth ugyan kiszabadul, dehát meghalt Mátyás... és akkor oda az igazság.

A Móra Kiadó a kötettel Mátyás születésének 550. évfordulójára emlékezik. A könyvet Kríza Ildikó rendezte sajtó alá, Sinkó Veronika illusztrálta. A könyv külön értéke még a végén található szómagyarázat. Ha valaki nem csak használja, hanem szereti is a magyar nyelvet, hosszasan ábrándozhat egy-egy alig használt, vagy még ki sem mondott szó felett. Nyugodtan mondhatom, ez az a könyv, aminek nem kéne hiányoznia a könyvespolcról. Jó mesék, amikre néha mi is rászorulunk, aztán elôbb-utóbb kelleni fog a gyereknek, ha eléggé igényes a történelemtanára. Nem beszélve arról, hogy a borítója is szép színes.

 
 
 

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu