buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Többszarvú texek, szép typographiával


2003.07.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Typotex Kiadó kiemelt szerepet tölt be a magyarországi könyvkiadásban: a matematikai, fizika, biológiai, tudományfilozófiai kötetek zöme az õ kiadásukban jelenik meg, gondos szerkesztésben, szép kivitelben. Az elmúlt hónapokban ismét értékes mûvet vehettünk kézbe a Typotex jóvoltából: a tudománytörténeti sorozat köteteit, no meg egy új darwini kommentárt.
 

Újra kézbevettük Kádár Zoltán és Tóth Anna érdekes összeállítását „Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban” címû munkát, elsõsorban azért, mert nemrégiben hunyt el Kádár Zoltán, e témakör régi-régi kutatója, s bizony kevesen szóltak róla halála után, pedig a Bizáncról szóló kötetei éppúgy sikerkönyvek voltak az elmúlt évtizedekben, mint mûvészettörténeti, mûvelõdéstörténeti és zoológiatörténeti kiadványai. Bizony érdemes lenne nagy írásaiból egy komoly gyûjteményt közreadni. Az „egyszarvú” ügyekben 1978-ban jelent meg értékes monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában, most ennek egy kellemesen továbbfejlesztett változatát vehetjük kézbe, a Tóth Anna közremûködésével közreadott kötetben. A mû lektorai között még olvashatjuk az azóta elhunyt Szabó Árpád nevét, tudós kortársak voltak õk, mindketten tanítottak Debrecenben is, s mindketten tiszteletet szereztek a magyar tudományosságnak a külhoni tudományos iskolákban, egyetemeken, akadémiákon. Szabó Árpád „Antik csillagászati világkép” címû kötete szintén a Typotex gondozásában jelent meg, korábban pedig a két szerzõ együtt mutatta be az antik világ tudományát a Gondolat Kiadónál megjelent munkájukban. Dicséret illeti a Typotexet, hogy nem feledkezik meg azokról a tudósokról, akik már nem aktív professzorok, s akiknek nyilván nehezebben ajánltatik fel lehetõség köteteik közreadására.

A Kiadó értékes sorozata a „Principia Philosophiæ Naturalis”, amely a tudomány klasszikusainak alapvetõ írásait adja közre, gondos magyarázatokkal. Már régóta vágytunk egy Newton-kötetre, s bár a teljes Principia fordítása még nem adatott közre, ez az újabb válogatás is nagyban segíti a newtoni világban történõ eligazodást, különösen Fehér Márta korábbi kötetével együtt. A Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében készülõ sorozat második kötete Planck írásaiból válogat, a kötetben helyet kaptak M. Zemplén Jolán klasszikus fordításai éppúgy, mint a Gerner József fordításában közreadott „A fizikai világkép egysége” címû plancki beszéd. A Gondolat Kiadó „Válogatott írásai” sorozat köteteihez ma már nagyon nehéz hozzájutni, így szükség lesz szinte valamennyi mû újragondolt válogatásának közreadására. Ennek szép példája a Planck-kötet.

A sorozat szerkesztõi nyilván végiggondolták kik következzenek a késõbbi kötetekben, szükség lenne egy jó Kopernikusz-válogatásra, Galilei dialógusaihoz sem könnyû hozzájutni, nincs még fordítás Hooke-tól, érdekes lenne a reformkori Cuvier-fordítás után egy modern változatot is kézbe venni, sokan talán szívesen olvasnának Faradayt és Maxwellt, mások Heisenberget és Bohrt, de érdekes lenne Linné éppúgy, mint az állattan tudományának nagyjai, a régi matematikusok éppúgy, mint 20. századi utódaik, Herscheléktõl sem igen jelent meg fordítás, Gausstól sem nagyon, Euler is várat még magára, nem is beszélve Arkhimédészre vagy a középkori iszlám neves tudósairól. A sor szinte végtelen, mert e tekintetben a magyar tudományos irodalom nagyon szegényes, a múlt külhoni tudósainak legjelentõsebb publikációiból nagyon kevés tétetett át magyarra, a 20. századiak anyaga gazdagabb, nem kis részben Maróti Lajosnak, Györgyi Gézának és a kitûnõ fordítóknak köszönhetõen, a régebbi korok írásiból már kevesebben szemezgettek. Remélhetõleg e nagy hiányt pótolja most ez a kitûnõ sorozat.

Az említett kötetekhez hasonló formátumban adatott közre egy válogatás Leonardotól, mégpedig Csorba F. László jóvoltából, az õ korábbi középiskolai segédkönyvét is örömmel fogadták e témakör mûvelõi, így lesz ez ezzel a kötettel is. Krivácsi Anikó fordítása pontos, remélhetõleg a diákok ugyanolyan szívesen forgatják, mint az említett két kötetet.

E munkák hû társa a Róka Sándor által összeállított „Miért lettem matematikus?” elnevezésû gyûjtemény, amely azt igazolja, hogy az 1890-es évek elején Arany Dániel jól döntött, amikor megindította a Középiskolai Mathematikai Lapokat, s mily szerencse, hogy a szerkesztésben utóda Rátz László lett, hiszen a matematikussá válás egyik fontos mozgatórugója volt – tûnik ki a beszélgetések többségébõl – e periodika, benne a tanárok és diákok feladványai, majd az azokhoz kapcsolódó versenyek. Magyarország matematikai nagyhatalmát részben erre az ötletre lehet visszavezetni, s talán nem lenne rossz, ha a külhonban oly kedvelt „Hungarian Problem Book” mintájára itthon is egyre több, a régi versenyeket felidézõ gyûjtemény jelenne meg. Néhai Scharnitzky Viktornak köszönhetõen – részben a Typotex gondozásában – jó kis példatárak, versenypélda-gyûjtemények jelentek meg, Oláh György a szlovákiai feladatokkal ismertetett meg bennünket, s úgy tûnik, hogy a magyar diákok elméje e problémák megoldására igencsak pallérozottá tehetõ. Nem árt, ha az elgondolkoztató példák mellett ezeket a visszaemlékezéseket is kézbe veszik, s tán kézbe veszik azok is, akik iskoláink jelenérõl és jövõjérõl, a tantervekrõl és a tankönyvekrõl, az internetes hozzáférésrõl, a kréták mennyiségérõl és az iskolai könyvtárak befogadóképességérõl, szóval gondolkodó jövõnkrõl döntenek. Az Új Könyvpiac korábbi számaiban már szóltunk Staar Gyula „matematikusairól”, az õ kötetét teszi kellemesen folytathatóvá a Typotex összeállítása.

És ugyane témakörbe illeszkedik egy fordítás is, Gingyikin munkája, amely most több intézmény támogatásával segítségével, s több fordító jóvoltából adatott közre. Gingyikin nevéhez eddig 13 monográfia fûzõdik, 1998-ban Oroszország Állami Díját nyerte el, jelenleg a Rutgers Egyetem matematikaprofesszora. Mûve annyiban kapcsolódik az elõzõekben elmondottakhoz, hogy õ is a matematikai versenyeken edzõdött és tûnt ki, s lett korunk elismert tudósává. Munkája kellemes tudománytörténeti olvasmány, azt nem állíthatjuk, hogy a kezdõknek szól, középhaladóknak viszont inkább, s bizony jó lenne, ha az elõbbiekben említett oktatásügyi fõ-fõ döntnökök észrevennék, hogy az effajta mûvekre mintegy kötelezõ jelleggel is szükségük van a tanárszakos hallgatóknak, jelen esetben a fizika és matematika tanárjelölteknek, más mûvek esetében a biológusoknak és kémikusoknak. Tessék végre észrevenni, hogy tudománytörténetet oktatni kell a természettudományi karokon, de oktatni kell a leendõ történelemtanárok számára a bölcsészkarokon, orvosjelölteknek pedig az orvostudományi egyetemeken.

Mindezt azért mondtuk el, mert úgy 1995 táján a magyarországi bölcsészettudományi karokon – az össznépi spórolás igézetében – megszûnt a tudománytörténet oktatása, megszûnt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán ugyanúgy, mint másutt. Újra kellene mindezt indítani, mert a történészeknek és az irodalmároknak igenis ismerniük kell a reáltudományok történetének fõbb állomásait, hogy õk is meg tudják ismertetni késõbbi diákjaikkal. Ehhez nagyon jó alapot adnak a Typotex kötetei, Vekerdi László és Szabó Árpád munkái, Kádár Zoltán és Ropolyiék kötetei, s még jó néhány olyan mû, amely a Kiadó gondozásában jelent meg az élõ természet tudományainak történetérõl vagy épp klasszikusaitól.

Ezek a kötetek nem azért adatnak ki, hogy a könyvtárak kötelezõen porosodó darabjaivá váljanak, hanem hogy a ma tanárai, vagy a hamarosan tanárrá váló nemzedék kézbe vegye azokat, hogy a középiskolások és az egyetemisták forgassák, hogy ezek segítségével szellemes dolgozatokat írjanak, hogy részt vegyenek kisebb-nagyobb tudománytörténeti pályázatokon, szóval hogy ez is beépüljön oktatási kultúránk egészébe. Nem ártana, ha egyszer Bolyai János és Eötvös Loránd, Herman Ottó és Hell Miksa, Hatvani István és Than Károly, Born Ignác és Konkoly Thege Miklós életmûve is nagy barátsággal fogadtatna a felnövekvõ vagy már felnõtt nemzedék körében. Mert akár õk is lehetnének Big Brotherek.

 
 
 

dr. Gazda István

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu