buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Pincérnõt felveszünk. Férfiak elõnyben.”


2003.07.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Óriási badarságok kiötlésére képes az élet, az írói fantázia csak gyalogolhat utána, ám amennyiben találkoznak, mármint az élet által kitermelt abszurdumok és a szerzõi szándék, olyan irodalmi alkotásokat hozhatnak létre közösen, amelyek kedélyesen szólnak a pokol létformáiról. Amíg azonban az élet mindig kész a maga borzalmaival, addig az írónak a kedélyes irodalom érdekében a világnak az ironikus oldalát kell felvállalnia, nem bájologhat, hogy mûve komoly, leleplezõ vagy úttörõ szándékú, nem helyezkedhet a mindenkori ellenállás alapállásába, egyszerûen mûbe kell élnie azt a humornak nevezett természetes önvédelmi rendszerét, ami a Svejkhez, vagy a Rejtõ-hõsök zömének magatartásához hasonlatos módon katalizálja a pokolban égés lassú és gyötrelmes folyamatát.

Egyszerûbben talán úgy mondhatnám, bolondnak kell lennie egy kicsit, még inkább alkoholistának, hedonistának, és ezen megalapozás után az irodalomban az örömet, a szórakozást, a felszabadulást, a mindennapokból való kiakadást keresni.

Az orosz Szergej Dovlatovnak a legtöbb elõfeltétele megadatott, hogy tényszerû, és mégis szórakoztató irodalmat írjon. A Szovjetunióban élt, egy idõben Észtországban, egy orosz nyelvû lap újságírójaként dolgozott, egy gyakorlatilag megszállás alatt tartott országban az uralkodó kisebbség képviselõjeként volt kénytelen az újság számára nagyon õszintén írni azt, amiben egyáltalán nem hitt. Menekülésként az alkohol, a léha élet, a családi kötelékek eltépése – minden kötöttség elõl való menekülés –, a máról holnapra való élet bohémiája szolgált. Ideig-óráig, ugyanis a rendszer idiotizmusa elõl Dovlatov New Yorkba költözött, ott is halt meg 1990-ben. Regényei oroszul és angol fordításban jelentek meg, látszólag egyszerû – Joszif Brodszkij által magasra értékelt – stílusukkal és utánozhatatlan humorukkal nyerve meg az olvasókat. Magyarul immár két kötetben négy kisregénye olvasható.

Az igazán feledhetetlen a Kompromisszum címû kisregénye, amit ugyan csupán egy vékonyka kerettörténet vezet az összefogott kisregény irányába, de ez a minimális keret is elegendõ ahhoz, hogy teljes értékû alkotásként olvassuk a tizenegy kompromiszszumot felvonultató novellafüzért. Dovlatov ebben az észtországi Tallinnban megjelenõ Szovjetszkaja Esztonyija, a Vecsernyij Tallin és a Mologyozs Esztonyii, orosz nyelvû észt lapokban 1973 és 1976 között közölt tudósításaiból ad közre tizenegyet – olyan írásokat, amelyeket a rendszer és a rendszert képviselõ fõszerkesztõ megkövetelt. Lelketlen híradások ezek olyan eseményekrõl, amelyek ideológiai üzenetében az újságíró szemernyit se hitt, de túlélésének (teljes egzisztenciális értelemben) egyetlen módja csak ez a szemérmetlen hazugság vállalása volt. Szó esik ezekben a tudósításokban tudományos konferenciáról, a tallinni lóversenypálya fennállásának ötvenedik esztendejérõl, az észtországi idegenforgalomról, az oroszok észt nyelvre való oktatásáról, a rendszer számára fontos és érdekes emberek felkutatásáról (és elhallgatásáról), színházi jelmeztervezõrõl, rekordot döntõ fejõnõrõl, egy szerencsétlen sorsú, német származású, oroszul író észt újságíró tudathasadásáról, illetve az észt televízió elnökének temetésérõl. A jelentéseket rövidebb-hosszabb elbeszélés követi, amely pergõ párbeszédes formában, rengeteg iróniával, kacagtató humorral mondja el, hogy mi is áll egy-egy történet hátterében, micsoda megalkuvásokra kényszerült az újságíró, amíg életét és megélhetését igyekezett biztosítani. Legizgalmasabb és legmulattatóbb talán az Ember született címû tudósítás háttere, amibõl kiderül, hogy nem is olyan egyszerû olyan újszülöttet találni, aki eszmei szempontból érdemesülhet az észt fõváros négyszázezredik lakosa megtisztelõ címére, és hogy mennyi vodkát meg kellett az újságírónak innia a nehezen kiválasztott apával, hogy az a fõszerkesztõ által követelt Lembit névre keresztelje a fiát; vagy a tévéigazgató temetése, amikor olyanok mondanak beszédet a sír fölött, akik életben soha nem találkoztak az elhunyttal, akirõl végül kiderül, hogy a halottasházban összecserélték valakivel, így Dovlatov is a lapja nevében az idegen fölött mondja el a sírbeszédet, akinek a tetemét majd éjszaka kihantolják és átszállítják egy kevésbé jelentõs temetõ kevésbé kiemelt sírhelyére. Dovlatov ekkor mond búcsút az újságírásnak, addigi tevékenységét unokabátyja szavaival summázza: „E tragikus szónál búcsút veszek az újságírástól. Elég volt!

Unokabátyám, aki kétszer volt büntetve (egyszer gondatlanságból elkövetett emberölésért), gyakran mondogatja:

– Csinálj már végre valami hasznosat. Hogy nem szégyelled magad?

– Épp te hiányoztál nekem tanítómesternek!

– Én mindössze embert öltem – mondja erre a bátyám –, és megpróbáltam elégetni a hulláját. Te viszont?”

A Külföldi nõ címû kisregény is részben önéletrajzi ihletésû, de az már Amerikában játszódik, New Yorkban, a 108. utcában, az orosz emigránsok között, ahová Maruszja, a külföldi nõ tulajdonképpen hóbortból kerül. Szülei a Szovjetunió kiemelt személyiségei, ennélfogva jólétben, gazdasági függetlenségben nevelkedett, csak a férfiakkal nem volt igazán szerencséje. Így, amikorra már divattá lett az emigrálás – meg a zsidókat hallgatólagosan ki is engedték az országból, kisfiával szinte divathóbortból új hazába költözött. Itt csapódott Dovlatovhoz, majd a bizarr orosz figurák galériájában élettársi kapcsolatra lépett a latin-amerikai Rafaellel, aki ráadásul szovjet eszméket vallott – innentõl már pereg a regény, ám amikor Dovlatov az amerikai orosz nyelvû újságban a címben idézett hirdetést olvassa, miszerint „Pincérnõt felveszünk. Férfiak elõnyben.”, ismét kísérteni kezd a múlt: ekkora idiotizmusra a szovjet rendszer vulgaritása szolgált ezer példával, amelyek itt sorakoznak Dovlatov mûveiben: hõsei ugyanolyan intenzitással égnek a maguk poklában, mint más emigráns orosz szerzõk alakjai, csak kedélyesebben.

Szergej Dovlatov: Kompromisszum – Külföldi nõ
Európa Könyvkiadó
376 oldal, 1900 Ft

 
 
 

Fekete J. József

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu